Budapest Régiségei 41. (2007)
TANULMÁNYOK - SZIRMAI Krisztina: Silvanus, Priapus ábrázolások a BTM Aquincumi Múzeumában - ZSIDI Paula: A Duna szerepe Aquincum topográfiájában
A Duna víziútját a későbbi korok számos történetírója is említi, ezek többségükben azonban nem vonatkoztathatók közvetlenül az aquincumi Duna-szakaszra. A későrómai időszak két forrását azonban érdemes kiemelni. Aquincumról szóló egyik utolsó hiteles forrásunk Ammianus Marcellinus, aki számos, a Dunán keresztül történt barbár betörésről is tudósít, leírást ad az I. Valentinianus halála körüli időszak áldatlan viszonyairól, a római városi kultúra összeomlásáról az egykor provincia székhelyen. 16 Aquincum dunai határvédelmének jelentőségét még jelzi Claudianusnak, a ravennai udvar történetírójának feljegyzése, aki a 4.-5. század fordulóján még a birodalom védelmének fontos elemeként jelzi a ripa Sarmaticát, 17 azaz az Aquincumot is magában foglaló limes-szakaszt. HELYI FELIRATOK, A FOLYÓ VALLÁSOS TISZTELETE A Duna mentén élők számára, szemben a nagypolitikával, a folyó a mindennapok része volt, vallásos tisztelet övezte. A folyót istenként tisztelték, és más folyamokat megtestesítő istenségekhez (Nilus, Tiberis hasonlóan, fekvő férfialakként ábrázolták, 18 s neve a helyi feliratos emlékeken is feltűnik. 19 A hely isteni hatalommal való felruházásának és tiszteletének körébe tartoznak a Danuviusnak és Neptunusnak, aki Aquincumban ugyancsak a határfolyót jelképezte, 20 ajánlott oltárkövek. A 2. század ötvenes-hatvanas éveiben, a hivatalos állami kultusz keretében elsősorban hivatali tisztségviselők, helytartók és legióparancsnokok emlékeznek meg Danuviusról. 21 Csupán néhány emlék 10 Ammianus Marcellinus XXX.5.11. 17 NAGY T. 1973.112,181.161.1j. 18 Az ábrázolás aquincumi előfordulásáról általánosságban: NAGY L.: A dunai árvizek és árterületek Budapest környékén az őskortól a magyar honfoglalás idejéig. Kézirat BTM Régészeti Adattár 206-79. ltsz. 4. Az említésen túl egyéb adatunk nincs aquincumi folyamisten ábrázolás előkerüléséről. Gorsiumból elsősorban szökőkutak és fürdők díszítésére alkalmazták a hasonló jellegű faragványokat: Religions and Cults in Pannónia. (Editor Fitz Jenő) Székesfehérvár, 1998, 89; Ismert a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményében őrzött, ismeretlen lelőhelyű vésett kő: GESZTELYI, T.: Antike Gemmen im Ungarischen Nationalmuseum. Catalogi Musei Nationalis Hungarici. Series Archaeologica 3. Budapest, 2000, Kat. Nr. 180., 68., 144. 1" Aquincumon kívül pl. Mursa (CIL III 10263), Mengen/Bruck RICHARD, M.: Der Altarstein des Danuvius in Mengen/Bruck. Württenbergische Vierteljahreshefte für Landesgeschichte 2. (1879), p. 125-126. 20 ALFÖLDY 1961.105. 2 1C. Iulius Continus Capellianus helytartó CIL HI 3486 és Ti. Haterius Saturninus legjóparancsnok CIL HI 3473: ALFÖLDY 1961.7,9. lj. utal az alacsonyabb társadalmi helyzetűek kultusz iránti tiszteletének megnyilvánulására. 22 A magas állami tisztségviselők hivatalos kultuszának utánzásaként értékelhető a Duna medréből, a Hajógyári szigetnél előkerült, a „hömpölygő" Dunának („Danuvio defluenti") szentelt oltárkő, melyet Titus Aterius Callinicus, Titus Haterius Saturninus helytartó felszabadított rabszolgája állított. 23 (1. kép) A markomann háborúk utáni időszakban a Dunának szentelt vallási tisztelet a folyót is magában foglaló általánosabb, a hely szellemének (Genius loci) vagy Dis et genio provinciáé Pannóniáé kultuszában oldódik fel. 24 A DUNA RÓMAI KORI NYOMVONALÁNAK KÉRDÉSE A FÖLDRAJZI ÍRÓK ALAPJÁN Az írott források és a ránk maradt térképek arról tanúskodnak, hogy a rómaiak képe a Duna középső, Pannónia birodalmi határát jelző szakaszáról a valóságos képtől eltért. 25 A modern kutatás elsősorban a Dunakanyar torzulásának irányát, mértékét és eredetét ítélte meg különbözőképpen. (2. kép) Míg Tóth Endre szerint a rómaiak Pannónia meghódításakor még nem érzékelték a folyó kanyarulatát, s Ptolemaios is csak nagyjából ismerte, 26 a Mócsy András kutatása alapján felrajzolt térképen a kanyar ábrázolása a valóságosnál élesebb. 27 A két szélsőséges kép között húzza meg a Duna vonalát egy nemrégiben kiadott, forrásközlő és sok tekintetben elemző munka. 28 Ez utóbbi a ptolemaiosi Pannónia képben ábrázolt Duna vonalát oly módon rajzolta meg, hogy a forrásban koordinátákkal jelölt Duna menti településeket, összekötötte. Az így létrejött, feltehetőleg a Ptolemaios által dokumentálthoz legközelebb álló térképen Aquincum a Duna éles kányára alatt, a folyó hosszabb, egészen Lugioig tartó, egyenesként ábrázolt szakaszán helyezkedik el. 11 A collegium negotiantium egy tagja CIL III 10430: ALFÖLDY 1961.14. lj. 23 ALFÖLDY 1961.107; CIL III 3416 =10379; NÉMETH 1999a. 20, 33. szám. A kő származási helyének Nagy Tibor a Hajógyári szigetet a pesti oldallal összekötő cölöphíd Danuvius-Neptunus szentélyét valószínűsíti NAGY T: Attius Macro pannóniai helytartósága. BudRég 19. (1965), 31. 34. lj. 24 ALFÖLDY 1961.111. 2 ^ BORZSÁK, I.; Die Kenntnisse des Altertums über das Karpatenbecken. DissPann 1/5. Budapest, 1936; Idem: Budapest helyének ismerete a görög-római irodalom és a korai középkori térképábrázolások tükrében. Földrajzi Értesítő 14. (1965), 335-351. 26 TÓTH 1976.199-200. 27 MÓCSY 1979.179-180,1. kép. 28 FEHÉR 2003. 88-97,1. térkép és 103. o. 2. térkép.