Budapest Régiségei 41. (2007)

MŰEMLÉKVÉDELEM, ADATTÁRAK - TEREI György - MACKÓ Károly: Kána falu (Budapest, XI. ker.) feltárásának számítógépes feldolgozása

ásatási naplóban szereplő objektumok

3 azonnal elérhetőek legyenek a szöveg olvasása közben, az űrlap középső része szolgál az objektumok meghatározására és az azokhoz tartozó kódok megadására. Az alsó részen parancsgombok találhatók, melyek a következő programokat hívják elő: 1. objektumválasztás 2. fotó- és rajz dokumentáció 3. napló nyomtatási képe 4. leletek- és különleges leletek kapcsolódó fájljai 5. az objektumtörlés parancsgombok AZ ADATBÁZIS KARBANTARTÁSÁVAL KAPCSOLATOS NAPI TEVÉKENYSÉG: Rögzítésre kerülnek az ásatási napló adatai, így a dátum, létszám, időjárás és maga a napi tevékenység, tehát a megírt ásatási napló bekerül az adott naphoz. Ezt követi azoknak az objektumoknak a kódolása, melyeken munkavégzés történt (2.ábra). Tehát külön megjelennek az egyes objektumok, egyes egységek is. Kőérberek esetén az objektumtípusokat a feltárás előtt határoztuk meg. A mi alapértelmezésünkben: beásás, fal, kemence, kút, réteg, sír meghatározás szerepelt. A program lehetőséget ad a továbbiak definiálására is. Ez azért fontos, mert mindenki a saját szája íze szerint alakíthatja a programot és az abban szereplő tételeket, hiszen az ásatás előtt nagyon nehéz kitalálni, hogy milyen objektumtípusok lesznek, melyeknek a beillesztése lesz felesleges. Rugalmas a program, mert menet közben is változtathatunk. A munkagödröt, mint objektummegnevezést például utólag illesztettük be a beásások közé, míg kút nem került elő a területről, ezért ezt ki is lehetett volna hagyni. Az objektumválasztó nyomógombra kattintással megjelenik az előbbiekben felsorolt objektum típuslista, melyből kiválasztjuk a megfelelőt. Ez ismételten gyorsítja, és gördülékenyebbé teszi a munkánkat, hiszen nem kell begépelnünk minden egyes esetben az objektum fajtáját. Ez automatikusan rögződik a felső kis mezőben, az alatta lévőbe pedig beírjuk a számát vagy betűjelét. Kána esetében csak számokat adtunk ki, és mivel több egymástól távolabb eső területen folyt Az objektumokat felválthatják természetesen más egységek is rrúnt például raszterszelvények. egyidejűleg a munka, ezért az egyes területek más-más számcsoportot kaptak. A kódmezőre kettőt kattintva megjeleníthetjük az objektumtípusnak megfelelő űrlapot (3-4. ábra), melynek megfelelő rekordjával az előbb definiált kód teremti meg a kapcsolatot. Az űrlap kitölthető ebben a fázisban ill. a későbbiekben is, függetlenül az ásatási napló programtól, önállóan is behívható. OBJEKTUMLAPOK BEÁSÁS Ásatásunkon a leggyakoribb objektumtípus. Ebbe a csoportba soroltuk a földbemélyített házakat, a méhkas alakú tárológödröket és a cölöplyukakat is. Az objektumlapon az elsők között szerepel a beásás típusának meghatározása, jelen esetben a gödör, árok, cölöplyuk, egyéb beásás, ház, hamúsgödör. Természetesen ez is változtatható igény szerint, sőt a feltárás közben is újabb objektumtípusok beszúrhatok. Például később illesztettük be a fent említett munkagödör megnevezést. Az objektumlapra fontosnak tartottuk elhelyezni a beásás betöltését, az elhelyezkedést meghatározó szelvény számát, formáját, észlelési és legmélyebb pontjának szintadatát, korát, méretét, irányát, ha van, a szuperpozíció is jelezhető. Kána faluban egy-egy földbemélyített ház esetében minden beásás (gödör, cölöplyuk) külön számot kapott. A szuperpozíciónál jelöltük, de lehetett volna külön helyet biztosítani arra, hogy az egyes objektumok mely más objektumokkal kapcsolódnak össze. Segített egy-egy ház esetében, ha láttuk, hogy azon belül milyen beásások vannak, vagy az egyes cölöplyukak mely házhoz tartoznak. Ezek után egy nagyobb helyre illeszthetjük be az objektumleírást. A beásások űrlapján kis hivatkozás (nyomógomb) látható, melynek megnyomása során az adott objektum digitális fotói és beszkennelt rajzai jelennek meg. Csatolhatjuk a hozzájuk tartozó leleteket űrlapját is, tehát egy gombnyomással ez is elérhető. FAL Kőfalakat ásatásunkon csak a templomnál találtunk. Elsőként itt is a fal kódját, azaz az objektumszámot lehet beírni. Ezután megadhatjuk az irányát, anyagfajtáját, kötőanyagát, falszövetét, helyét az ásatáson, észlelési szintjét, korát. Ebben az esetben külön mezőt nem szerepeltettünk az esetleges szuperpozíció leírásának, ez kimondottan a városi ásatásokon lehet fontos,