Budapest Régiségei 41. (2007)

MŰEMLÉKVÉDELEM, ADATTÁRAK - TEREI György - MACKÓ Károly: Kána falu (Budapest, XI. ker.) feltárásának számítógépes feldolgozása

ahol jelezni kell a falelválásokat, különböző falak egymáshoz való kapcsolatát. A jegyzetek alá a szöveges leírását illeszthetjük be. Itt is, mint minden egyes helyen más adatok, képek is felvehetők. KEMENCE A feltárás során többféle kemence került elő. Voltak házakon belüli, és külső kemencék, és kemencebokrok. Legtöbbnek száját kövekkel erősítették meg, melyhez sokszor a templom kövét használták fel. A sütőfelületet gyakran megújították. A kemence objektumlapjánál is megtalálhatók azok az adatok, melyek a többi objektumnál (száma, szelvény, kora, észlelési szint, jegyzetek). Ezentúl a betöltésnek, a formájának, a tapasztásnak és a hamusgödör meglétének szántunk külön rekordmezőt. Ásatási tapasztalat, hogy noha az objektumleírásban szerepel, hogy a kemence házon belüli, vagy külső, az objektumlapon külön helyet kellett volna biztosítani ennek jelzésére. KÚT Feltételezhetően a Hosszúréti-patak közelsége miatt nem volt szükséges kutat ásni. Objektumlapja tulajdonképpen a beásások mintájára készült, csak a szerkezet rekordmező tölthető pluszban ki. Ennél az objektumfajtánál a többihez képest fontosabb paraméter a mélység, ezért ez is szerepeltethető az űrlapon. RÉTEG A legtöbb objektumnál egységes volt a betöltés, ezért ezt az űrlapot nem használtuk. Az objektumlapon a jegyzeteknél tértünk ki bővebben a rétegekre. A rétegeket bemutató űrlap az, mely talán a legváltozatosabb lehet a programot használók között is, hiszen minden egyes feltárás más és más adatokat kíván meg. Az előző objektumlapoktól eltérő adatok lehetnek még: a réteg színe, összetevői, jellege, tömörsége, és a meghatározása (pl.: padlószint, járószint, omlásréteg stb.). Hivatkozhatunk a megelőző réteg kódjára, valamint a réteghez kapcsolódó beásás, vagy objektum is könnyen behívható. Az űrlapot leginkább azokon a feltárásokon lehet használni, ahol több korszak rétegei épülnek egymásra, vagy vágják egymást. SÍR A sír űrlap az előzőekhez képest bonyolultabb. A sírszám megadása után rögtön annak típusát kell kitöltenünk. A gyorsabb kitöltés érdekében a legördülő menüből választhatunk. Mi a csontvázas, urnás, szórthamvas stb. temetkezési típusokat adtuk meg. Természetesen az előzőkhöz hasonlóan ez is bővíthető. Az objektumlapokon látható adatok (észlelési szint, forma, irány stb) szerepelnek. Eldöntendő kérdésre is választ adhatunk: látszott-e a folt, volt-e koporsó, vagy melléklet. A mellékletnek nem készítettünk külön mezőt, de ez is megtehető. Kánán a síroknak kevesebb mint 10 %-ában találtunk a csontok mellet leletet. Az eldöntendő kérdésnél a mellette található jelölő négyzetet kell „kipipálnunk". Külön biztosítottunk helyet a koporsó- és a vázleírásnak is, valamint a legfontosabb antropológiai eredményeknek is. Itt is közvetlenül behívhatjuk a sírokról készült fotókat és a rajzokat. Ez is bővíthető, akár egy részletes antropológiai vizsgálat is kapcsolható hozzá. LELETEK Az ásatás során előkerült leletek összes adata a leletűrlapokra kerül. Már az 1990-es évek közepétől a Budapesti Történeti Múzeum néhány kollegája a különleges, elkülönítendő leleteket külön rendszerben, külön számozással vette fel. Ezek az úgynevezett K-s leletek, melyeknek a meghatározása tulajdonképpen mindenkor az ásatásvezető régész feladata. A kánai feltárás esetében a leletanyag minden olyan részét a különlegesek közé soroltuk, ami nem állatcsont és nem „tömegkerámia". Természetesen az állatcsontok, ha faragottak, vagy megmunkáltak, vagy valamilyen okból különlegesnek tekinthetők külön kezeljük. A kerámiáknál is az egész kerámiákat illetve azokat a típusokat, melyek nagyon ritkák ezen az ásatáson (mázas, bécsi fazék töredéke) különleges leletnek számítanak. így kétféle leletűrlap készült, egyrészt a „tömegárunak", másrészt a különleges leleteknek. A leletadatok űrlapján szerepel az a kód, szám, amelyet a csomagoláson is szerepeltetünk. Kitölthető, hogy a tárgy honnan került elő (szelvény, objektum), szintadata, meghatározása, anyaga, kora, előkerülés ideje, a leírása és a leltári száma. A tárgy anyagának jelölését azért vettük be, mert ez alapján könnyebb lesz a különböző típusok kiválogatása és rendszerezése. A tárgymegnevezésben sokszor nem volt benne az anyagmegnevezés, így nehezebb volt a rendszerezés. A leírásba illetve a jegyzetekbe vezethető be minden olyan információ, ami már a feldolgozást segíti. Csatolhatok a leletűrlaphoz képek és rajzok.