Budapest Régiségei 41. (2007)

TANULMÁNYOK - CSIPPÁN Péter: Az állatcsontok eltérő kulturális szokásokat jelző szerepe 14-16. századi állatcsontleletek Budáról

CSIPPÁN PÉTER AZ ÁLLATCSONTOK ELTÉRŐ KULTURÁLIS SZOKÁSOKAT JELZŐ SZEREPE 14-16. századi állatcsontleletek Budáról Az állatcsontok egyértelmű, az egyes népcsoportokat jellemző szerepe vitatott a szakirodalomban, jóllehet Bökönyi Sándor már 1954-ben felhívta a figyelmet a faunisztikai elemzések és a kulturális szokások közötti kapcsolatra. Az állatcsontok ilyetén szerepe azonban csak akkor lehet bizonyító erejű, amennyiben jól adatolt lelőhellyel állunk szemben, amely megfelel az alábbiakban közölt kritériumoknak. A LELŐHELY A Budapesti Történeti Múzeum Középkori Osztálya 1994. és 2000. között Magyar Károly régész vezetésével

1 ásatást folytatott a budavári Szt. György tér délnyugati részén, az egykori Királyi istálló területén. Az ásatás során, a 94/3 számú kutatóárokban feltárt gödör a belőle előkerült Korán idézeteket tartalmazó ezüst amulett

2 után az „

amulettes gödör" nevet kapta. Az amulettes gödör, amely mélysége alapján akár kút is lehetett (-14 m), betemetődése a újkorban zárult le véglegesen. Az objektum tehát egy igen hosszú, a 14. században kezdődő időszak leletanyagát foglalta magába. A Szt. György tér délnyugati része a 14. század végétől a török korig nagyjából azonosan nézhetett ki. Elsősorban lakóházak állhattak rajta, melyeket főnemesek és polgári személyek birtokoltak.

3 A Szt. Zsigmond utca területe a török korban, az úgynevezett Orta hiszár, vagy Középső vár területére esett. Ez a terület az északi kortinafaltól egészen a Bécsi kapuig húzódott.

4 A Középső vár a polgári lakosság lakóhelye volt, legdélebbi része azonban már korán katonai épületeknek, kincstári raktáraknak adott helyet.

5 A kortinafaltól délre eső területen, kaszárnyák álltak, ahol többek között a műszaki csapatok, az ágyúöntők és a tüzérek laktak.

6 A török korból a Szt. Zsigmond utca nyugati oldalán álló házakról nincs írásos forrás.

7 Evlia Cselebi is csupán az itt elhelyezkedő védműrendszerekről ír. A középkori házak a török korban is lakottak, sőt kisebb-nagyobb telken belüli, sokszor a középkori alapfalmaradványokat is felhasználó építkezések nyomai is megfigyelhetőek voltak a feltárások során.

8 Mivel a török adóösszeírások, a defterek is hallgatnak a területről, elképzelhető, hogy itt nem laktak adófizető ráják. Amennyiben így volt, akkor valószínű, hogy a területen kizárólag muzulmán lakosság élt. Az ostromok során a nyugati várfalak jelentősen megrongálódtak, olyannyira, hogy az 1684. évi ostrom előkészületei során ezt a falszakaszt tartják a védműrendszer legsebezhetőbb pontjának, amit a régészeti feltárás során talált nagymennyiségű ágyúgolyó is megerősített.

9 A helyreállításokat végző szultáni mérnők, Sziavusz aga egy második, párhuzamos északdéli várfalat is húzott. Bizonyossá válik tehát, hogy erre az időre a középkori lakóházak teljesen elpusztulhattak, helyükön üres terület húzódott.

10 A MÓDSZER „... az elhullott állatfhúsa}, a {levágáskor} elfolyt vér és a disznó húsa.- ez tisztátalanság../'' (Korán 614)

11 Amint azt a fenti idézet is mutatja az iszlám tiltja a sertés és a nem megfelelő módon kivéreztetett állatok húsának fogyasztását. Az étkezéssel, 1 Magyar Károlynak ezúton szeretném megköszönni a feldolgozás lehetőségét. 2 MAGYAR 2005.162. 3 MAGYAR 2003. 50. 4 FEKETE-NAGY 1986. 21. 5 FEKETE-NAGY 1986. 21. 6 FEKETE-NAGY 1986. 21. 7 MAGYAR 2003. 54. 8 MAGYAR 2003. 56.; MAGYAR 2002.177. 9 MAGYAR 2003. 56. 10 MAGYAR 2003. 57. 11 KORÁN 1987.103.