Budapest Régiségei 41. (2007)

TANULMÁNYOK - CSIPPÁN Péter: Az állatcsontok eltérő kulturális szokásokat jelző szerepe 14-16. századi állatcsontleletek Budáról

a tilalmas és engedélyezett ételekkel kapcsolatos leírások több szárában is megjelennek.

12 A hasonlóság a zsidó étkezési szokásokkal szembetűnő és nem is véletlen. A sertés húsának fogyasztása eredetileg engedélyezett volt, később azonban a zsidó hagyományok és azon hiedelmek hatására, miszerint a sertés húsa leprát terjeszt, fogyasztása tiltottá vált.

13 A hasítatlan körmű állatokkal, mint például a ló, szembeni ellenérzések szintén zsidó eredetűek. Ezekre azonban nem vonatkozott az előzőekhez hasonló, szigorú előírás. Egyes teológiai iskolák engedélyezték, míg mások tiltották fogyasztásukat.

14 Még a nyúl fogyasztása, annak karmai miatt is hasonló problémákat vetett fel. Az iszlám átvette annak a hagyományát is miszerint csak az azonos hitű ember által, rituális módon leölt állat húsának fogyasztása engedélyezett.

15 A muzulmán lakosságnak, a korabeli Budán saját mészárosai (kaszab) voltak, akik a hagyományoknak megfelelően tudták levágni az állatokat.

16 A fenti étkezési szokások ismeretében érthető, hogy az élelmiszeripar az első iparágak között volt, melynek iparosai között megjelentek a török, illetve délszláv iparosok is.

17 Sajnos azonban a budai muzulmán iparosok száma pontosan nem ismert.

18 Buda városának határai megnövekedtek a török korban, a nagyszámú délszláv lakosság hatására pedig a város falusi állattartó szokásokat vett fel. Annyira, hogy egyre nagyobb számban a város falain belül is tartanak állatokat.

19 Jelen tanulmány a kései középkorban, majd a török korban itt élő lakosság húsfogyasztását egy olyan gödör betöltésének anyagával szándékozik bemutatni, amely tartalma alapján három korszakot érint. Bár a gödör egyéb régészeti leletanyaga egyelőre feldolgozatlan, annyi bizonyos, hogy alsó részéből 14-15. századi, középső rétegeiből törökkori, míg a felsőbb szintekből újkori leletanyag került elő. 12 KORÁN 1987. 6:145, 2:173, 5:3,16:115, 6:121 13 MAZAHÉRI 1989.106. 14 MAZAHÉRI 1989.106. 15 A vágás folyamán megfelelő imák és előírások betartása, valamint az állat teljes kivéreztetése. 16 FEKETE-NAGY 1986. 44. 1

7 FEKETE-NAGY 1986. 44. 18 FEKETE-NAGY 1986. 45. 19 FEKETE-NAGY 1986. 49. A tanulmány célja továbbá, hogy az egyes periódusok közötti határvonalakat pusztán az állatcsont leletek alapján vonja meg, majd az eredményt az előzetes összefoglalóban közölt és az ásató régész által nyújtott információkkal vesse össze.

20 A húsfogyasztásban mutatkozó kulturális különbségek alapján kirajzolódó határvonalak azonosítása az állatcsontok segítségével nem példa nélküli a magyar szerzők által közölt nemzetközi szakirodalomban. Daróczi-Szabó Lászlónak az általa feldolgozott, az egykori Teleki Palota területén lévő kút állatcsont anyagában sikerült kimutatnia élesen elkülönülő határvonalakat a keresztény és zsidó étkezési szokások különbözősége alapján 21 A határvonalak megvonhatóságának hipotézise alapvetően az alábbi kritériumokon alapszik: 1. több korszakot átívelő kontinuitás 2. vallási/etnikai vagy egyéb kulturális változás 3. eltérő étkezési szokások 4. korszak(ok)hoz köthető, zárt objektum A kontinuitás az adott település, vagy településrészlet, esetleg különálló objektum folytonosságát követeli meg a vizsgált korokban. Az etnikai vagy kulturális változás, az eltérést kiváltó kultúrák közvetlen egymás mellett vagy egymás után élését jelenti. A kulturális különbség azonban nem minden esetben jár eltérő étkezési szokásokkal, így ez utóbbi kritériumnak is teljesülnie kell. Végül a legfontosabb feltétel az egyértelműen megállapítható kronológiai határvonalak megléte, vagyis az objektum bolygatatlan stratigráfiai rendszere. A feltételezett váltás a jelen tanulmány esetében, a keresztény és a muzulmán húsfogyasztási szokások alapvető különbségén alapszik. A török időszak mintegy ujjlenyomata, a kiskérődző csontok számának jelentős megnövekedése az ételhulladékban.

22 Amennyiben ezt a feltevést a leletanyag is igazolja, az azt jelenti, hogy átmenet nélküli hirtelen változásokkal és éles határvonalakkal kell számolnunk. Az ennek vizsgálatára és szemléltetésére készült grafikonon jól megfigyelhetőek az említett MAGYAR 2005. 162., valamint Magyar Károly szíves szóbeli közlése. DARÓCZI- SZABÓ 2002. BARTOSIEWICZ 2006. 98.