Budapest Régiségei 41. (2007)

TANULMÁNYOK - PETŐ Mária: A váci Migazzi-gyújtemény budapesti lelőhelyű darabjai

írásban szerepel, egy Vezúvról készült festmény pedig pedig az 1756-os és az 1787-es leírásban egyaránt megtalálható. Az összeírásokban a szobák berendezéséről, bútorokról, edényekről és ötvösmunkákról egyaránt megemlékeznek. A képgyűjtemény anyagának nagy része Bécsbe kerülhetett - Entz Géza szerint- de egyes darabjai itthon is fellelhetők. A pannonhalmi Szent Benedek Rendház képtára a 19. század 30-as éveiben több, a Migazzi gyűjteményből származó festménnyel gazdagodott.

7 A barokk kori gyűjtemények több részből tevődtek össze, a festményeket szobák és folyosók díszítésére alkalmazták, különálló képtárat nem alakítottak ki. A díszes kötésű könyveket a könyvtárszobában helyezték el a kéziratokkal együtt, ugyanitt őrizték a régészeti emlékeket és az éremgyűjteményt is. A természettudományos kabinettben ásvány- és kőzetdarabok, herbáriumok, kitömött, különleges fajtájú állatok kaptak helyet. Az antik kőemlékeket általában a kertekben állították fel. Migazzi ötvös tárgyai közül egy finom mívű, lombos mustrával gazdagon díszített, aranyozott ezüst kehely került a Nemzeti Múzeum gyűjteményébe, a darab 15-16. század eleji munka.

8 (1. kép) Ugyancsak Vácról származik az ún. Báthory Madonna (2 kép), mely Kámánházy püspök ajándékaként jutott a Nemzeti Múzeumba. Ez a kelheimi mészkőből készült 16. századi dombormű feltehetőleg már Migazzi idejében is a váci egyház tulajdonában lehetett.

9 A püspök könyvtárának is külön története van, a mintegy 8 ezer kötetre tehető, de ettől eltérő adatokkal is rendelkezünk, könyvállományát 1785-ben eladni kényszerült gr. Batthány Ignác gyulafehérvári püspöknek, miután II. József eltávolította őt a váci püspöki székből, melyet Mária Terézia kegyéből, mint bécsi hercegérsek is megtarthatott. A vételárat illetően különböző adatok állnak rendelkezésünkre. Kelecsényi Gábor szerint

10 20 ezer Ft-t fizetett az erdélyi püspök Migazzinak. Entz Géza közlésében 40 ezer Ft volt a vételár,

11 Kazinczy Ferenc pedig úgy tudta, hogy mindössze 12 ezer Ft-ért szerezte meg Batthyány gróf Migazzi cardinálistól a könyveket. A gyula7 SÖRÖS 1916.VI/B. köt. 8. 8 MonHungArch.II/2. 185. l.kép; RADISICS 1891. 31. 9 TRAGOR 1912. (kép a belső borítón) 10 KELECSÉNYI 1988. 11 ENTZ 1994. 45. fehérvári könyvtárral Varjú Elemér foglalkozott részletesen,

12 az anyagból külön kiemelte a Codex Aureusnak nevezett evangéliumos könyvet (benne Márk és Máté evangéliuma), s véleménye szerint már ennek az aranykódexnek az ára bőven fedezte volna a teljes gyűjtemény vételárát. Varjú Elemér leírása szerint ez „ívrétű kézirat, vastag, erős hártyán, 111 levélen. Végig egy kéztől eredő szép, egyenletes unciális írás, ma is ragyogó, hibátlan arany tintával írva... Kora a 9. századra tehető, erre mutat a kézirat késő karoling jellegű miniatúrája és a helyesírás... kötése a 18. század második feléből való. Nagyon valószínű, hogy Bécsben készült és Migazzi csináltatta". A püspök egyéb gyűjteményeiről Vahot Imre közölt adatokat,

13 a bibornoknak Vácott igen nagybecsű ásvány-gyűjteménye volt, mely nemcsak Magyarország de Európa „mindennemű fényesített s drágaköveit magában foglalá". Ezt utóbb Kubinyi Ferenc szerezte meg kitűnő természeti és műritkaságokkal bíró magánmúzeuma számára, mely Losonc 1849-i feldúlatásakor - fájdalom - végképp elpusztult. A Migazzi gyűjtemény anyagában igen jelentős volt az a mintegy 20 db-ból álló, római kori kőemlék-gyűjtemény, mellyel már a 18. századtól napjainkig utazók és kutatók egész sora foglalkozott., elsőként Gaetanus Marini jegyezte le felirataikat, melyhez az adatokat Pray Györgytől és magától Migazzitól kapta, szövege kéziratban maradt, ezeket ma a Vaticani Könyvtárban őrzik,

14 utána Schönvisner István,

15 majd firenzei kollégája, Domenico Sestini

16 írták le a gyűjteményt, akkor, amikor még ezek a kövek a püspök kertjét díszítették. Josephus Eckhel is foglalkozott a Migazzi- gyűjtemény kőemlékeivel, kéziratos feljegyzést készített róluk, mely a bécsi, császári éremtárba került. A püspök halála után 10 évvel elkezdődött a római kori kövek beszállítása a Magyar Nemzeti Múzeumba. Az első szállítmány József nádor felszólítására, Kámánházy püspök ajándékaként 1813- ban érkezett Vácról, ez 4 db feliratos szarkofág volt,

17 melyeket Tragor Ignác 11 KELECSÉNYI 1988.163 13 KUBINYI-VAHOT 1853. 61-75 14 Cod.Vat. 9127. fol. 89-93 15 SCHÖNVISNER 1778. 16 SESTINI 1815. 1

7 Szarkofágok (Nádori levéltár 2551) 1813., Numitorius Felix centurio sírládája CIL III. 3557, Aurelius Bonosának Val. Valerianus által készíttetett kősírja CIL III. 3539., L.Cassius Pudens szarkofágja CIL III. 3543