Budapest Régiségei 41. (2007)

TANULMÁNYOK - FÉNYES Gabriella: Középkori vízmű maradványai Budán, a Lánchíd utca 19-21-ben

kedhetett.

37 Figyelemfelkeltő feltevését jelenleg sem cáfolni, sem megerősíteni nem tudom. A rendelkezésemre álló szakirodalom alapján csak az tény, hogy Taccola Zsigmond számára, aki 1432. július 12. és 1433. április vége között Sienában tartózkodott, egy szép kéziratot készített, amelyet 1433 januárjában fejezett be, és amely a De ingeneis című munka III. és IV. könyvét tartalmazza. Ez a firenzei Biblioteca Nazionaleban őrzött kézirat (Ms. Pal. 766).

38 Ebben Taccola azt írta, hogy Zsigmonddal gépekről vitatkozott, és ajánlkozott, hogy Magyarországra jön. Az ajánlkozást Taccola a könyvben ábrázolt Szent Dorottya szájába adja, aki azzal Zsigmondhoz így fordul: „... cuius (=Taccola) ententio estinpartibus vestris Ungarie habitare et ibidem dies suos íinire, et in omnibus aquarum edifitiis attendere et in codicibus omnia facta et gesta per vos reges Ungarie et anticessores vestros describere, ... et in dictis codicibus in principio marginis designare ac miniari storias".

39 Vízemelő létezéséről a legkorábbi közvetlen adat Jagelló-kori. II. Lajos számadásai szerint Csatornás Orbán mesternek ólomra, vasra és deszkára 46 forintot adnak a malom (=vízmű), illetve a vízvezeték megjavítására, amelyeket a fagy megrongált (1525. febr. 25), majd 25 forintot adnak a malom illetve vízvezeték megjavítására (1525. ápr. 18.). Balogh Jolán úgy gondolta, mivel a vízmű a Jagelló-korban már rossz állapotban 37 MAKKAI 1973, 339-340. 38 Mariano Daniello di Jacopot, akit Taccolának is neveztek, sőt saját bevallása szerint polgártársai a sienai Archimedesnek is hívtak, 1381. február 4.-én keresztelték meg Sienában és 1453-1458 között ismeretlen időpontban halt meg. Jogi tanulmányokat folytatott, kétszer sikertelenül próbálkozott, hogy jegyző legyen, 1424-1433 között Sienában a Casa della Sapienzia vezetője volt. 1453-ban úgy nyilatkozott, hogy az utóbbi 20 évben két hivatalt viselt Sienában, a város stimatore-ja és viaio-\a (=az utak felügyelője) volt. Három technikai problémákkal foglalkozó kézirat maradt fenn tőle. A Müncheni Kézirat Clm. 197 a De ingeneis című munka I. és II. könyvét tartalmazza. Ez Taccola munkapéldánya volt, amit egész élete folyamán rajzolt és kiegészített. A firenzei Biblioteca Nazionaleban őrzött kézirat (Ms. Pal. 766) a De ingeneis III. és IV. könyvét tartalmazza. Ez a Zsigmond császár számára készített „bella copia", amit Taccola 1433. januárjában fejezett be. A harmadik az 1449-ben befejezett De rebus militaribus című mű (Müncheni Kézirat Clm. 28800), amelyben Taccola főleg haditechnikai kérdésekkel foglalkozott. (A 16. század elejétől, egy másolótól De macbinis libri decern címen ismert.) TACCOLA 1982, 1-15; TACCOLA 1984,11-12; PRAGER-SCAGLIA 1972, 3-21. 39 Az ajánlkozást közli: TACCOLA 1982, 25-26. volt, annak korábban, valószínűleg Mátyás alatt kellett készülnie, tekintettel arra, hogy a Schedelmetszeten nem látható, Mátyás uralkodásának utolsó éveiben.

40 Ha vízmű építéséről nincs is adat Mátyás-korából, ismert Poliziano egy epigrammája, amelyben a Mátyás díszkútjában felszökő Duna víz szerepel,

41 tehát ekkor a Dunától már vizet jutattak fel a palotába. Feurné Tóth Rózsa úgy gondolta, hogy a királyi palota Zsigmond uralkodása alatt megépült vízművét Mátyás építtette át a Scamozzi által leírt vízellátó rendszerré. Mivel 1484-ben Nagylucsei Orbán több oklevélben felszólította a kassaiakat, hogy ólmot küldjenek (amelyet a Cisterna Regiához használtak fel), az egész rendszer ebben az időben, egységes terv szerint készülhetett. Építésze szerinte a firenzei származású Chimenti Camicia volt. Mivel a Cisterna Regia felett elhelyezkedő függőkert építészeti megoldása nagyon hasonlított az urbinói hercegi palota függőkertjére, amelyet részben a korszak híres „vízmérnöke" Francesco di Giorgio Martini tervezett, Feuerné Tóth Rózsa azt a lehetőséget is felvetette, hogy Chimenti Camicia budai tartózkodása előtt Urbinóban dolgozott Francesco di Giorgio mellett, és tőle tanulta vízügyi ismereteit.

42 Annak ellenére, hogy jelenleg semmiféle adat nincs, hogy Chimenti Camicia tényleg együtt dolgozott Francesco di Giorgioval,

43 az lehetséges, hogy a hidraulikus ismereteket ő hozta a magyar királyi udvarba. A 15. század második felében, Itáliában ugyanis a műszaki problémákra adott rajzokat, így Francesco di Giorgio rajzait is széles körben másolták (sőt Francesco di Giorgio maga is másolta Taccola rajzait, Taccola vázlatkönyve birtokában is volt), így Chimenti Camicia azokat a Francesco di Giorgioval való személyes együttműködés nélkül is megismerhette. Arra, hogy Chimenti Camicia foglalkozott vízmű tervezésével Giorgio Vasari utal.

44 40 BALOGH 1966, 90-91, 3.1j. 41 „ Usque Florentina vectum est hoc marmor ab urbe / Matthiae ut regi largior unda fluat In eundem / Tusca manus, tuscum marmor, rex Ungarns auctor / Aureus hoc ister surgere fronte velit". Közli MELLER 1948, 142-143, 17. lj. 42 TÓTH 1975, 37-44. 43 BALOGH 1985, 148; FARBAKY 2006, 227,110. lj. 44 „Chimenti vn'altra volta ritornato nella Vngheria, non dimori molto tempo in quella: Perché andando su pel Danubio a dar' disegni per le Mulina, prése per la stracchezza vna intermits che in brevissimi giorni lo