Budapest Régiségei 41. (2007)

TANULMÁNYOK - FÉNYES Gabriella: Középkori vízmű maradványai Budán, a Lánchíd utca 19-21-ben

6. ÖSSZEFOGLALÁS A szakirodalom már régóta foglalkozott a királyi palotát ellátó vízmű kérdésével. Építtetőjének Zsigmondot vagy Mátyást, a vízmű helyének a Vízirondellát tartották.

45 A korábbi kutatók a vízműről régészeti adatokkal nem rendelkeztek, de a műszaki lehetőségek figyelembevételével, illetve a történeti adatok ismeretében arról kétféle elképzelésük is volt. Jakab Árpád rekonstrukciója szerint a parti kavicsrétegbe mélyített kút volt a vízforrás. A vizet a kútaknában lévő dugattyús szivattyú emelte fel, a hajtómű emberi vagy állati erővel meghajtott járgány volt.

46 Feuerné Tóth Rózsa szerint a Zsigmond-kori vízmüvet Mátyás valószínűleg 1482-84 között újjáépítette, és a királyi palotát átfogó teljes vízrendszerré bővítette. Elképzelése szerint a Duna vizét vödörsoros vízkerékkel emelték a szivattyúkhoz, azok onnan ólomcsöveken keresztül nyomták fel a palota víztartályába, onnan került a víz a díszkútba, majd a Cisterna Regiába, végül a feleslegvíz a halastavakba és a kertekbe.

47 A 2004-2006 során a Lánchíd utca 19-21. szám alatt folyta tátott ásatások eredményei ezeket az elgondolásokat részben alátámasztják, részben módosítják. A régészeti adatok alapján a vízművet Zsigmond korában feltehetően egy természetes sziklamélyedésben építették fel. Itt egy aknát alakítottak ki, amelynek keleti, Duna felöli oldalán egy sziklarepedésből természetes módon víz folyik, így biztosított az akna vízellátása. Vincenzzo Scamozzi leírása és a műszaki lehetőségek alapján ebben az aknában már az ókor óta ismert és a középkorban is használt, térfogat-kiszorítás elvén működő kéthengeres dugattyús szivattyú működött. A szivattyú hajtóműve a szükséges energia alapján állat (valószínűleg ló) hajtotta járgány, tiprókerék vagy tiprókorong lehetett. Az energiaátadás az előkerült fa és fém alkatrészek, és az akna falának vizsgálata alapján lehet, hogy himbás-karos megoldással történt. A vizet kerámialapok közé foglalt fémcsövekben vezették a palotába. Az elvégzett mérnöki számítások szerint (II. mellék-let), ha egy ló erejével működtették a szivattyút, annak szállítási képessége óránként két és fél köbméter (2500 1), ha két lóval condusse ad vn'altra vita". Közli: BALOGH 1966, 91. Megjegyezzük azonban, hogy az idézett Vasari szöveg, miszerint Chimenti Camicia Magyarországon betegedett meg, amely miatt néhány napon belül meghalt, nem igazolható, így forrásértéke e tekintetben kérdéses. Chimenti Camicia 1505-ben még életben volt (BALOGH 1985, 148), 1510 körül halhatott meg (FARBAKY 2006, 239). hajtották meg, akkor körülbelül a duplája lehetett. A leletek megerősítették azon eddigi ismereteinket, hogy Budán a 15. századtól már egy, a maga idején korszerű, a királyi udvart bőséges és egészséges vízzel ellátó vízmű működött.

48 /. MELLÉKLET - Scamozzi 1615, Parte Prima, Lib. Terzzo, Cap. XXX, 26-39: „Dalia Machina di Gonfietti descritta da Vitruuio: e da Herone si possono comporre altre Machine molto piß gagliarde, e per eleuar pie coppia d'acqua come questa. U moto sia vna ruota girata dalVacqua, e di capo al suo polo habbia vn zancone, che moui vn'altro fuso di ferro ben delicato, & habbia due zanconi da' capi, l'uno alla riuersa dell'altro, i quali alcino auicenda due pistelli délie trombe: ouero che il zancone délia ruota, moui vna stanga appesa • forbice, & essa giri vn fusello bilicato da' capi: alquale sia fermata vna crocciara • trauerso, che alcia, & abbassa • forbice due pistelli, che entrino in due trombe, Oin fondibuli poste in vna cassa sott'acqua con le animelle nel fondo, i quali pistelli premano • vicenda l'acqua, e la mandino in vna canna maestra: la quale la conduchi al luogo destinato. Vna Machina assai simile, mi racconh hauer vedutto la buona memoria di mio Padre, • Buda, in Hungária posta sopra al Danubio, eccetto che l'acqua era alciata dalle casselle délia ruota acquatica, e di 1U s'infondeua nella cassa délie trombe, dalla quale si seruiuano • dar l'acqua alla Corte, & alla Fontana: la quale era sopra al monte, e de H andaua alla Cisterna, e poi alla Peschiera, L finalmente al Giardino, tutti luoghi destinati al Re, e piß distanti del fiume d'un gran tiro d'Arcobuggio. " 4B KÁROLYI-WELLMANN 1936, 169; GERŐ 1955, 205; ZOLNAY 1961,18-23; 29-31; ZOLNAY - JAKAB 1965, 180-181; BALOGH 1966, 88, 90-91; TÓTH 1975, 34. A kutatás számon tart egy másik vízemelőt is, amelyet a mai Fő utca 3-5. sz. telkekre lokalizálnak. Ez a vízmű a mai Várszínház közelébe emelte fel a vizet. Építését I. vagy II. Ulászlónak tulajdonítják: KÁROLYI-WELLMANN 1936, 170; ZOLNAY 1958, 7; ZOLNAY 1961, 32; ZOLNAY - JAKAB 1965,180-181; 46 JAKAB 1980,157-158; JAKAB 1987,17-19. 47 TÓTH 1975, 36-38. 48 Albrecht Hoffmann közölt egy összehasonlító táblázatot a dugattyús szivatytyús vízművek megépüléséről. O Buda esetében az 1416-os dátumot vette alapul, amellyel Közép-Európában Buda volt az ötödik település, ahol ilyen vízemelő létesült: HOFFMANN 2000a, 42, Tab. 5.