Budapest Régiségei 41. (2007)

TANULMÁNYOK - TERERI György - HORVÁTH Antónia: Az Árpád-kori Kána falu vasleletei II

Pálcaszerű vastárgy, béklyókulcs (?) (5. kép 5) (Lsz.: 2005.1. 258. 10.) Leírás: kissé korrodált. Hossza: 16,2 cm, szélessége: 1 cm, anyagvastagsága 0,3- 0,7 cm. Pálcaszerű vastárgy, béklyókulcs (?) (5. kép 6) (Lsz.: 2005.1.1424. 25.) Leírás: korrodált felületű. Hossza: 18,5 cm, szélessége: 1,2-0,6 cm, anyagvastagsága 0,4- 0,6 cm. A béklyólakatok, és a hozzájuk tartozó kulcsok nem ismeretlenek az Árpád-kori leletanyagban. Talán az egyik legépebben megmaradt darab Cegléd-Madarászhalmon

26 került elő, de ép állapotban találtak rá a nagycserei darabra is.

27 A béklyókulcsok tekintetében a kánaihoz hasonlatosak láttak napvilágot Kecskemét környékén.

28 A zárszerkezet nyitására szolgáló kulcsok minden esetben hosszú, pálcaszerű tárgyak voltak. Számos hasonló alakú vastárgy került elő Kána középkori leletei közül is. Nem mondjuk teljes biztonsággal mindegyikre, hogy béklyókulcs lehetett, hiszen töredékes állapotban maradtak meg. Hurkos füle mindegyiknek hiányzik, de a jellegzetes kampós végződés többször előkerült. Két esetben U alakú végződés figyelhető meg, (22. kép 2, 6) mely más funkcióra is enged következtetni. 1/6. ISZKÁBASZEGEK

29 Iszkábaszeg (6. kép 1) (Lsz.: 2005.1. 1701. 1.) Leírás: egyik vége hegyes, másik letört. Hossza: 4 cm, anyagvastagsága 0,3 cm, szélessége (legnagyobb szélesség): 0,9 cm. Iszkábaszeg (6. kép 2) (Lsz.: 2005. 1. 34. 9.) Leírás: nagy méretű, homorú hátú. Hossza: 9,5 cm, agyagvastagsága 0,3, szélessége: 1,7 cm. Iszkábaszeg (6. kép 3) (Lsz.: 2005.1. 822. 14.) Leírás: töredékes. Hossza: 6 cm, anyagvastagsága: 0,4 cm, szélessége: 1,9 cm. Iszkábaszeg [6. kép 4) (Lsz.: 2005. 1.1012. 35.) töredékes. Hossza: 3,8 cm, anyagvastagsága 0,2 cm, szélessége 1,1 cm. Iszkábaszeg (6. kép 5) (Lsz.: 2005.1. 1. 86.1.) Leírás: nagyméretű, jó állapotú. Hossza: 6 cm, anyagvastagsága 0,5 cm, szélessége 2,3 cm. Iszkábaszeg (6. kép 6) (Lsz.: 2005.1.1. 86. 2.) Leírás: töredékes. Hossza: 8 cm, anyagvastagsága ZB MÜLLER 1975. 61. 27 SZOLNOKI 2006. 219. 28 SZABÓ 1938.119. 29 A tárgytípus két-két esetben gödörből, kemence munkagödréből, illetve a templomban talált beásásokból, három esetben házból, hét esetben sírból került elő. 0,5 cm, szélessége 1,4 cm. Iszkábaszeg (6. kép 7) (Lsz.: 2005. 1. 273.177.) Leírás: kisméretű, ép. Hossza: 6 cm, anyagvastagsága 0,3 cm, szélessége 1,5 cm. Iszkábaszeg, láncszem(?) (6. kép 8) (Lsz.: 2005. 1. 3173.1.) Leírás: nagyméretű, U alakú. Hossza: 7,6 cm, anyagvastagsága 0,4 cm, szélessége 1,4 cm. Iszkábaszeg (6. kép 9) (Lsz.: 2005. 1. 7309. 40.) Leírás: vékony anyagú. Hossza: 5,7 cm, anyagvastagsága 0,2 cm, szélessége 0,9 cm. Iszkábaszeg (6. kép 10) (Lsz.: 2005. 1. 4042. 3.) Leírás: domború hátú, aszimmetrikus. Hossza: 5,6 cm, anyagvastagsága 0,3 cm, szélessége 0,6 cm. Iszkábaszeg (6. kép 11) (Lsz.: 2005. 1.1.158.1.) Leírás: kisméretű, töredékes. Hossza: 4 cm, anyagvastagsága 0,3 cm, szélessége 0,7 cm. Iszkábaszeg (6. kép 12) (Lsz.: 2005. 1. 538.14.) Leírás: korrodált. Hossza: 5 cm, anyagvastagsága 0,3 cm, szélessége 0,7 cm. Iszkábaszeg (6. kép 13) (Lsz.: 2005. 1. 437.1.) Domború hátú, aszimmetrikus. Hossza: 4,5 cm, anyagvastagsága 0,2 cm, szélessége 0,6 cm. Iszkábaszeg (6. kép 14) (Lsz.: 2005. 1.1.158.1.) Leírás: korrodált. Hossza: 4 cm, anyagvastagsága 0,2 cm, szélessége 0,8 cm. Iszkábaszeg [6. kép 15) (Lsz.: 2005. 1. 823. 8.) Leírás: töredékes, S alakú. Hossza: 4 cm, anyagvastagsága 0,3 cm, szélessége 1,5 cm. Iszkábaszeg (6. kép 16) (Lsz.: 2005. 1. 1. 28. 2.) Leírás: töredékes. Hossza: 3,5 cm, anyagvastagsága 0,2 cm, szélessége 0,7 cm. Iszkábaszeg (6. kép 17) (Lsz.: 2005. 1. 1. 28. 1.) Leírás: töredékes. Hossza: 3 cm, anyagvastagsága 0,2 cm, szélessége 0,9 cm. Az ácskapcsok, iszkábaszegek, kisebb százalékban hulladékként, gödrökből kerültek elő. Többségüket azonban feltételezhető helyükön, illetve annak pusztulási rétegében találtuk meg. A templom omlásrétegében találtakat a tetőszerkezet rögzítésénél használhatták, a házakban levők valószínűleg a szerkezet farészeinek összeerősítésére szolgáltak. A sírokban koporsókapcsok voltak, ebből találtuk a legtöbbet. A tárgytípussal viszonylag keveset foglalkozik a szakirodalom. Valószínűsíthetjük, hogy ennek az az oka, hogy mihelyt a tárgy sérül, vagy eltörik nehezen felismerhető, meghatározható darab. A sírokban talált koporsókapcsok könnyebben magyarázhatók, a szögek mellett a koporsó meglétének egyik bizonyítéka. Érdekesebb lenne azonban az építkezésekkel kapcsolatosan vizsgálni, hogy az