Budapest Régiségei 41. (2007)
TANULMÁNYOK - TERERI György - HORVÁTH Antónia: Az Árpád-kori Kána falu vasleletei II
korszakban az ilyen típusú zárrendszer, és máshol csak reteszelés lehetett, aminek vas alkatrészei minimálisabbak és nehezebben felismerhetőek. Felmerülhet az a magyarázat is, hogy főként csak a nagyobb tárolóhelyiségeknek volt ilyen típusú zárja. Erre bizonyíték lehet, hogy az egyik kulcsot az 592. sz. nagyméretű objektumban találtuk meg. Temesváry Ferenc máig sokak által használt, és mérföldkövet jelentő munkáiban 16 még csak kis számú régészeti ásatásból előkerült kulccsal foglalkozhatott. A közel ötven éve megjelent cikkében a kánai kulcsok tekintetében datálási problémák merülnek fel. Úgy tűnik, hogy bizonyos példányok esetében korábbi időszakra határozhatjuk meg az egyes kulcsokat. 1/4. ZÁRSZERKEZETEK Zárszerkezet (4. kép 1) (Lsz.: 2005.1.185. 7.) Leírás: lemezből készített, feltehetően ládika zárszerkezete, anyagvastagsága 0,2- 0,4 cm. Középső része domború, belső felén a sarokban lévő ovális nyílás mellett, két darab kör ill. négyzetes átmetszem fül található. Mérete: 8x7,2 cm. Lelőhely: a terület északi részén található földbe mélyített házból került elő pár darab Árpád-kori kerámiatöredékkel együtt. Ezen kívül egy szőlőmetsző kés tartozik az objektumhoz. Zárszerkezet (4. kép 2) (Lsz.: 2005.1. 7059. 27.) Leírás: kisméretű, hengeres, erősen töredékes tárgy. Belső oldalán kis fül, külső oldalán téglalap alakú nyílás található. Átmérője: 3,2 cm, szélessége: 2 cm, anyagvastagsága 0,2 cm. Lelőhely: a templomtól délnyugatra található ház leletanyagához tartozik, a házból csigavonaldíszes kihajló, tagolt peremű fazéktöredékek kerültek még elő. Mindkét zárszerkezet földbemélyített házból került elő, és feltételezhetően ládához tartozhatott. A láda szerepét Csilléry Klára már 1982-ben leírta 17 , mégis régészeti leleteink között említése nem túl gyakori. Ennek egyrészt az az oka, hogy a szerves anyagok hiányában csak a fém részek utalnak a láda meglétére. A ládák pántja az, ami már árulkodóbb lelet lehet, de különböző pántokat a hétköznapi élet számos pontján használhattak. A zárak kulcsokhoz viszonyított kis számára TEMESVÁRY I960., TEMESVÁRY 1961. CSILLÉRY 1982. 262-268. bizonyíték lehet, hogy a 12-13. században egyegy zárszerkezethez több kulcsot is készítettek. 18 Bár Temesváry Ferenc 1961-ben leírja 19 a korszak típusait, ennek ellenére csak akkor határozható meg ez a néha felismerhetetlenségig korrodált vastárgy, ha nem csak az alkatrészei maradtak fenn, hanem viszonylag nagyobb rész a szerkezetből. A korszakból töredékes darab került elő Cegléd-Madarászhalomról, 20 Aranyegyházáról 21 háromszög alakú ládazár. Bár Temesváry kicsit szkeptikus a datálást illetően. 22 Hajdúböszörményben 23 is találtak több olyan vastárgyat (pántok, vasszögek), melyek a láda meglétét bizonyítják. Hasonló szerkezetűek a Szabó Kálmán által a 14. századra keltezett alföldi koporsózárak is. 24 1/5. PÁLCASZERŰ VASTÁRGYAK BÉKLYÓKULCSOK 25 Pálcaszerű vastárgy, béklyókulcs (?) (5. kép T) (Lsz.: 2005.1. 7015. 16.) Leírás: erősen korrodált, töredékes, egyik végébe egy szeg van beleerősítve, merőlegesen a szárra. Hossza: 13,2 cm, anyagvastagsága 0,7-0,2 cm. Pálcaszerű vastárgy, béklyókulcs (?) (5. kép 2) (Lsz.: 2005.1. 820. 8.) Leírás: egyenetlen felszínű, egyik vége behajlított. Hossza: 12,7 cm, szélessége: 0,8-0,4 cm, anyagvastagsága 0,4 cm. Pálcaszerű vastárgy, béklyókulcs (?) (5. kép 3) (Lsz.: 2005.1. 234. 20.) Leírás: korrodált, hiányos. Hossza: 12 cm, szélessége: 1,5 cm, anyagvastagsága 0,6- 0,2 cm. Pálcaszerű vastárgy, béklyókulcs (?) (5. kép 4) (Lsz.: 2005.1. 595. 69.) Leírás: korrodált, egyik vége törött, famaradványok vannak rajta. Hossza: 11,3 cm, szélessége: 0,7 cm, anyagvastagsága 0,3- 0,5 cm. LB TEMESVÁRY I960., TEMESVÁRY 1961. 17 CSILLÉRY 1982. 262-268. 18 TEMESVÁRY 1961. 202-204. 19 TEMESVÁRY 1961. 20 MÜLLER 1975. 62. 21 SZABÓ 1938. 21. 22 TEMESVÁRY 1961. 205. 23 SZABÓ 2002-2003. 83. 24 SZABÓ 1938. 57. 2 ^ Ennek a tárgytípusnak az esetében nem láttuk indokoltnak, hogy a lelőhelyeket külön kiemeljük. Összességében elmondhatjuk, hogy főként gödrökben találtuk meg, egy esetben a templomból, egy esetben pedig egy földbe mélyített házból kerültek elő Árpád-kori leletanyaggal együtt.
