Budapest Régiségei 41. (2007)

TANULMÁNYOK - TERERI György - HORVÁTH Antónia: Az Árpád-kori Kána falu vasleletei II

zárszerkezetéhez tartozott. Hossza: 7 cm, átmérője 1 cm, fül átmérője: 4,5 cm, anyag­vastagsága: 0,3- 1 cm. Lelőhely: a falu északi részén, a templomtól kb. 100 méterre, a 263. sz. nagyobb méretű gödör­ből csigavonal díszítésű, kihajló peremű fazék­töredékek és egy orsókarika, valamint vas­patkó, vaskarika, és néhány erősen korrodált meghatározhatatlan funkciójú kisméretű vastöredék mellett került elő. Kulcs (3. kép 5} (Lsz.: 2005. 1. 635. 5.) Leírás: jó megtartású, szára üreges. Füle rombusz formájú. Valószínűleg ajtó zárszerkezetéhez tartozott. Hossza: 16 cm, átmé-rője: 1 cm, anyagvastagsága 0,6 cm. Lelőhely: 635. sz. közepes méretű, kerek, mély, méhkas alakú gödörből került elő, mellette csi­gavonallal díszített, kihajló, tagolt peremű fazék töredéke és egy fehér anyagú kisméretű edény került elő, valamint sarló töredéke, több vasszög. Kulcs (3. kép 6) (Lsz.: 2005.1.1012. 44.) Leírás: jó megtartású kulcsszár, tömör. A fül letörött, ezért annak formája ismeretlen. Valószínűleg ház ajtójának zárszerkezetéhez tartozott. Hossza: 16,6 cm, anyagvastagsága 0,7 cm. Lelőhely: A 1012. sz. házból került elő, mellette csigavonaldíszes, valamint bepecsételt díszí­tésű edény oldaltöredékei és kihajló peremű fazéktöredékek, egy orsókarika, és egy vaskés került elő. Kulcs (3. kép 7) (Lsz.: 2005. 1. 7222. 2) Leírás: erősen korrodált, szára tömör, anyag­vastagsága 0,2- 0,4 cm. Füle rombusz formájú, sérült. Valószínűleg láda zárszerkezetét nyithatta. Hossza: 6,8 cm, anyagvastagsága 0,4 cm. Lelőhely: 7222. sz. kerek gödörből két korrodált vastárgy (egy formátlan, pár cm széles vékony vaslemez, és egy vas sarló/kasza töredéke) valamint egy befelé hajló enyhén ívelő oldalú, megvastagodó egyenes bográcsperem töredék társaságában került elő. A területről előkerült kulcsok forma és méret szerint három csoportba sorolhatóak. A kisméretűek, 10 cm-nél kisebbek, valószí­nűsíthetően láda zárszerkezetéhez tartozhattak. Formájukban hasonlítanak a két - két és félszer nagyobb társaikhoz, amelyeket ajtóhoz használ­tak. Hasonló a fülkiképzésük, mindkét esetben a rombusz forma jelenik meg. Külön csoportot alkot mind méretben, mind formai kiképzésben a közepes méretű vaspálcás díszítésű kulcs. Ha a megtalálási helyet vizsgáljuk, elmond­ható, hogy négyet közülük gödörben, és egyet-egyet házban, kétkemencés munkagödör­ből, valamint nagyméretű tárolóhelyiségben talál­tunk. Azokban az esetekben, amikor házból kerül­tek elő a kulcsok, felvetődik a kérdés, hogy tar­tozhatott-e annak az épületnek az ajtajához, amelyben megtaláltuk őket. Nem ismerjük pon­tosan az Árpád-kori falusias település földbe mélyített házainak ajtaját és annak zárhatóságát. Falusi környezetből viszonylag kis számú kulcs­lelettel találkozhatunk, zárral ebből a korszakból pedig még kevesebbel. Felmerülhet magyarázat­ként Temesváry Ferenc elgondolása, miszerint ebben a korban a zárak nagy részét fából készítet­ték, 13 bár ezt az újabb ásatások nem igazolták. Érdekes megfigyelni, hogy a házon illetve a nagyméretű tárolóhelyiségen kívül mindegyik objektum a templomtól 100 méteres távolságon belül van. A 4. sz. kulcs alig 40 méterre, a temetőt határoló Árpád-kori objektumoktól mentes üres sáv után az első középkori objektumban került elő. Temesváry Ferenc a kulcsok a rombusz alakú fülének elterjedését a 13. század második felétől számítja 14 , míg a mi esetünkben már 12-13. száza­di leletanyag mellett fordul elő. Ebbe a csoportba tartozik a 1. sz. kulcs, melyről méltán állíthatjuk, hogy a legszebben kidolgozott, bár a tarajában csak egy híjazás figyelhető meg. A betöltésben mellőle a 13. század elejére datálható friesachi dénárok kerültek elő. Komolyabb gondot okozott a 4. sz. kulcs kormeghatározása. Abban a munka­gödörben találtuk, amelyből kivétel nélkül Árpád-kori leletanyag került elő. Temesváry Ferenc a 15. századi kulcstípus fejlődést tárgyaló munkájában ezt a típust a 14. század végére teszi, 15 esetünkben pedig sokkal korábbi leletek­kel szerepel együtt. A kulcsok nagy számának megléte több kérdést vet fel. Először is vizsgálni kell ezeknek pontos funkcióját. Ha feltételezzük, hogy a 12-13. századi falvakban már használtak olyan zár­szerkezetet, melyhez vaskulcs kellett, akkor miért nem jelenik meg nagyobb számban a falufeltárá­sok alkalmával. Vagy kivételesnek számít a 16 TEMESVÁRY 1960. 202. 14 TEMESVÁRY 1960. 201. 15 TEMESVÁRY 1961.152.

Next

/
Thumbnails
Contents