Budapest Régiségei 41. (2007)
TANULMÁNYOK - TERERI György - HORVÁTH Antónia: Az Árpád-kori Kána falu vasleletei II
lár- bashalmi 14. sírból előkerült töredékes vödörfület, ami az összegyűjtött darabok közül korban talán legközelebb áll a kánaihoz. 6 A lelet sok más vastárgyhoz hasonlóan önmagában nem keltezhető, hiszen a 15-16. századra formája ugyanolyan maradt. 7 1/2. NAGYMÉRETŰ KARIKÁK, ABRONCSOK Nagyméretű karika (2. kép 1) (Lsz.: 2005. 1. 5234. 49.) Leírás: nagyméretű, hegye 2-2,5 cm-rel túlér a csatkarikán. Átmérője: 18 cm, anyagvastagsága 1,3 cm. Lelőhely: az abronccsal (2. kép 2) együtt került elő, a földbemélyített ház betöltéséből. Abroncs (2. kép 2) (Lsz.: 2005. 1. 35.2.) Leírás: kissé befelé dől, két végének forrasztása jól látszik, átmérője: 11,5 cm, anyagvastagsága 0,2 cm. Lelőhely: a feltárás keleti szélén található téglalap alaprajzú beásás, melyből az abroncson kívül csigavonal- és hullám-vonaldíszes kihajló peremű fazéktöredékek, valamint cserépbogrács peremtöredékei voltak. Abroncs (2. kép 3) (Lsz.: 2005.1. 5299.1.) Leírás: a karikát alkotó pánt egyik végéből fület hajlítottak, másik vége abba csúszik bele. Befelé dől. Átmérője: 14 cm, anyagvastagsága 0,2 cm. Lelőhely: a templomtól keletre található földbemélyített ház gödréből került elő. A házból csigavonaldíszes Árpád-kori kerámia, cserépbogrács peremtöredékei, búzamagvak és egy kés került elő. A nagyméretű karika mindenképpen falba, vagy fába volt beleverve. Lehetett valamilyen nagyobb tárgy alkatrésze, de használhatták akár falba rögzítve állatok kikötéséhez is. Müller Róbert vetette fel, hogy kilincs nélküli ajtókon az ajtó mozgatására is szolgálhatott. 8 Legvalószínűbb, hogy a Kánán előkerült abroncsok vödörabroncsok voltak, de nem zárhatjuk ki azt a lehetőséget sem, bár méretei alapján kérdéses, hogy egy nagyobb méretű tárgyhoz, például hordó megerősítésére szolgáltak volna. A kerékvasalás a tárgy kis átmérője és vastagsága miatt elvethető, hiszen Ikvai Nándor későközépkori anyagában a szekéralkatrészek Ö KOVALOVSZKI 1980.52. 7 SZABÓ 1954. XXXV. tábla 8 Müller Róbert szíves szóbeli közlése. méretesebb darabok voltak. 9 Bár a tárgy felületén más illesztési pontot nem találtunk, a kecskemét-árvaházi lelethez hasonlóan vasháromlábnak is gondolhatnánk, hiszen méretei, formája hasonlatosak. 10 Erőltetettnek tartjuk ezt a meghatározást, de ez az eset is jó példa arra, hogy egy-egy ismeretlen vagy kérdéses funkcióval rendelkező tárgy esetében több megoldás is lehetséges. Vödörabroncsok e korból többek között Hajdúböszörmény határában egy házból kerültek elő, 11 valamint jelentős leletnek számítanak a későbbről származó Márianosztra - Toronyalja kútjából előkerülő favödrök és a hozzájuk tartozó abroncsok is. 12 1/3. KULCSOK Kulcs (3. kép 1) (Lsz.: 2005.1. 592. 161.) Leírás: jó megtartású, szára üreges. Füle rombusz formájú. A kulcs feltételezhetően a tárolóhelyiség ajtajának zárszerkezetéhez tartozhatott. Hossza: 17,6 cm, átmérője: 1 cm, anyagvastagsága 0,4 cm. Lelőhely: Az 592. sz. nagyméretű tárolóhelyiség padlójáról került elő. Kulcs {3. kép 2) (Lsz.: 2005.1. 24. 74.) Leírás: közepes megtartású, a szár egy lemezből hajlított, üreges, anyagvastagsága. Taraja kopott, korrodált. Füle rombusz formájú. Valószínűleg ajtó zárszerkezetéhez tartozott. Hossza: 14 cm, átmérője: 1 cm, anyagvastagsága 0,3 cm. Lelőhely: a 24. sz. munkagödörből, melyből a kulcs mellett fehér és szürke, csigavonallal és vonalköteggel díszített fazék oldaltöredéke, hasonló anyagú kihajló, tagolt peremtöredékek, valamint orsókarikák kerültek elő. Kulcs (3. kép 3) (Lsz.: 2005. 1. 7013.1.) Leírás: Erősen korrodált, szára tömör. Taraja erősen kopott. Füle rombusz formájú, sérült. Hossza: 9 cm, anyagvastagsága 0,4 cm. Valószínűleg láda zárszerkezetét nyithatta. Lelőhely: Egyéb vasdarabokkal együtt a 7013. sz. kisméretű kerek gödörből került elő. Kulcs (3. kép 4) (Lsz.: 2005.1. 263. 23.) Leírás: jó megtartású, szára üreges. Füle kör alakú, melyben két egymásra merőleges vaspálca látható. Valószínűleg ajtó, vagy nagyobb láda 9 IKVAI 1972.142. 10 SZABÓ 1938.14. 11 SZABÓ 2002-2003. 83. 12 MIKLÓS 1997. 30.