Budapest Régiségei 41. (2007)

TANULMÁNYOK - IRÁSNÉ MELIS Katalin: Régészeti kutatások az MO autópálya ÉK-i szakaszán elhelyezkedő 11-13. századi falu területén (Budapest XV. Rákospalota - Újmajor, I. Lelőhelyl995.)

csak akkor tudhatunk, ha megtörténik a lelőhely É-i és D-i felén előkerült árkainak a pontos egyeztetése. A Rákospalota-újmajori falu határában olyan 11-12. századi árkok is előkerültek, mint amilynek a 20 század első felében, az alföldi pásztor építmények alapárkait alkották. A hőség és a hideg szelek elleni „legegyszerűbb enyhely" két, vagy több irányú falazatból álló szárnyék, amely a jószágot nem zárta be. Györffy István részletesen leírta a szárnyék építését. Először arasznyi széles és arasznyi mély árkot ástak, 1-2 ölnyi távolságban az alapárokba 10 cm vastag rudakat állítottak. A rudak alját letömködték, majd a legszálasabb fajtájú nádfalat beállították az árokba, beföldelték és a földet letömték. A nádfalat 2-3, vízszintesen haladó korcpár közé fogták. A szárnyékot tavasszal rakták le, és késő ősszel szedték fel. A „szárnyék" helyét a legelő trágyázása érdekében évente változtatni kell, sőt az állást a szárnyék közelében hetenként, de legalább havonként is változtatják." Györffy István több, háromágú, Y alaprajzú szárnyékot bemutatott, ezek mind a juhok védelmére szolgáltak.

34 A Rákospalota-újmajori 2. árok tipikus Y alaprajzú szárnyék volt, amelyet rövid ideig használtak. A 36. árok az első kiásást követően ugyancsak szárnyék volt, majd egy újabb árokszakasszal karámmá alakították át. Méretei alapján egy kisebb állatokból, juhokból, álló nyáj befogadására volt alkalmas. Az 1. ház feltehetően a pásztor kunyhója lehetett.

35 A TELEPÜLÉSTÖRTÉNETI PERIÓDUSOK Az 1. periódus (61. kép 1.). A rendelkezésünkre álló régészeti adatok alapján, feltételezzük, hogy az 1995-ben feltárt területen a 3. (déli része 1996-ban a 197. sorszámmal jelölt) árok és a keleti oldalán az állattartással kapcsolatban álló karámok, szárnyékok voltak az első építmények. A közelükben helyezkedett el a pásztorok egyik szálláshelye, az 1. ház. Azt nem tudtuk megállapítani, hogy az árok Ny-i oldalán voltak-e a keleti oldalhoz hasonló, pásztorépítmények, de feltehető, hogy 3. ároktól Ny-ra, kiásták a 43/1. árkot. A 2. periódus (61. kép 2). Ebben az időszakban eltűntek a pásztorépítmények, a 3(197). árok mindkét oldalán, szabadon álló kemencék és különböző tároló gödrök, vermek jelentek meg. Kiásták a 89. árkot. A 3. periódus (62. kép 1 ). Kiásták 43. árok teljes hosszát, amelynek egyes részei csak a később átalakított formában maradtak meg. A régészeti tanúfaltól 8-9 m hosszú volt, a 7. és a 9. kemencék északi oldalán kisebb gödörben végződött. Ha légvonalban követjük az árok déli szakaszát, a tanúfaltól 14-15 méterre elérte a 3. árkot, feltehetően át is haladt rajta. Kiásták a 27. árkot, amely pontosan derékszögben keresztezte a 43. árkot. Megindult a falu növekedése, és a faluközpont körül kiszélesedett a gazdasági udvarokat magában foglaló kerti övezet. A 4. periódus (62. kép 2). Folytatódott a határrész kisebb területekre, kisebb kertekre való felosztása. Betemették a 27. árkot és kiásták az 52. árkot. A 43. árok É-i oldalán, szabadon álló kemencék épültek. Az 5. periódus (63. kép 1). Újabb árkokat ástak, egyre kisebbek lettek a gazdasági udvarok. A négyzet alakú udvarok mellett keskeny, téglalap alakú udvarok helyezkedtek el, ez utóbbiak beépítetlenek maradtak. Az utolsó, legkisebb udvarokból álló településrészlet a lelőhely déli felében feltárt, tatárjárás (1241) előtti házsorhoz kapcsolódott, de az időrendi kérdések csak a Rákospalota - újmajori I. lelőhely teljes árokrendszerének a részletes elemzése után zárhatók le. A 6. periódus (63. kép 2). A12. század végén az egész árokrendszer megszűnt. A betöltött árkokba két, kisebb és nagyobb hasáb alakú gödörből álló szabadtéri tűzhelyeket ástak. Ezek elhelyezkedése és a 43. árok melletti kerítés karólyukai azt mutatták, hogy a legfontosabb árkok nyomvonala továbbra is ismert volt. A III. KUTATÁSI TERÜLET A III. kutatási területen ugyancsak megfigyelhetők a változások. A feltárt objektumok valószínűleg 3-4 építési periódusba sorolhatók, de nem kapcsolhatók össze az I. kutatási területtel (1. kép). Az 1. periódus (63. kép 1). A régészeti eredmények alapján nem lehet megállapítani, hogy milyen időrendi kapcsolat volt a 113. árok, és a 110. kemence között. A 2. periódus (63. kép 2). Az biztos, hogy a 111. árkot allO. kemence után ásták ki, de a 111-111/a 34 GYÖRFFY 1.1943.167-170. 32-38. kép. 35 GYÖRFFY 1.1943.182-185. 34 GYÖRFFY 1.1943.167-170. 32-38. kép. 35 GYÖRFFY 1.1943.182-185.