Budapest Régiségei 41. (2007)

TANULMÁNYOK - IRÁSNÉ MELIS Katalin: Régészeti kutatások az MO autópálya ÉK-i szakaszán elhelyezkedő 11-13. századi falu területén (Budapest XV. Rákospalota - Újmajor, I. Lelőhelyl995.)

árkok, a 109. és a 112. házak közötti időrendi kapcsolatot nem lehetett megállapítani. Az 3. periódus (63. kép 3). Az I. kutatási területhez hasonlóan, a falu lakói a 111 /b, 113/b és a 114. tűzhelyeket a 12. század- végi, felhagyott és betemetett építményekbe ásták. TELEPÜLÉSTÖRTÉNETI ÖSSZEFOGLALÁS Az 1995-1996-ban feltárt terület, mint régészeti lelőhely, 1961-ben vált ismertté. A Csömöri patak északi oldalán, a Régi Fóti út 5-6. km kövei között (2008-ban Piócás dűlő), az út Ny-i oldalán elhelyezkedő homokbányában sírokat dúltak fel. A terepbejárás során, H. Gyürky Katalin a homokbánya ÉNy-i oldalán kőtörmeléket, terrazzo padló darabokat, emberi csontokat és 12-13. századi cserepeket talált a felszínen. A kőtörmelék É-i oldalán két párhuzamos habarcs csík, fal helye látszott. A leletmentés során egy templom alapfalának és a kerítőfalnak a maradványai kerültek elő. A 2. kutatóárokban megmaradt egy falsarok, de mivel nem volt lehetőség az egész templom területének a kutatására, a falsarok alaprajzi elhelyezkedését nem lehetett meghatározni. A templom helye és a kerítőfal között sok, kiszántott emberi csont volt, a leletmentés során 8 sírt bontottak ki. A keletéit sírokban nem voltak mellékletek, a temető legalább két rétegű volt. A 3. kutatóárokban a templom padlórétege alatt egy korábbi, 11-13. századi tűzhely nyomai kerültek elő. A leletmentés közben a kutatóárkokból településre utaló régészeti leletek, egy 12-13. századra tehető, ezüstérem és több 12-13. századi cserépedény töredéke került elő. Különösen érdekes darab egy bordázott, gyűrűs nyakú, kihajló peremű nagyobb edény válltöredéke, amelyet két, benyomott hullámvonallal, és az edény oldalán körbefutó spirális vonallal díszítettek.

36 Az 1970-es években terepbejárással azonosítottuk a lelőhelyet. Az 1961-ben előkerült templom és temető feltehetően a tatárjárás idején vált romossá, és a tatárjárás után nem épült újjá. Az MO autópálya É-i oldalán egymás közelében négy, középkori templomrom ismert. Az alagimajori és a sikátorpusztai templomromok között 3,5-4 km a távolság, az Alagimajor közelében helyezkedik el a Templom-dűlőben feltárt 3. templomrom.

37 A 4. középkori templom, amelynek a maradványai 1961-ben kerültek elő, a Piócás-dűlőben épült fel. Ez a 4 templom egy, cc. 4x2-3 km kiterjedésű területen helyezkedett el, és számos, zömében kutatásra váró, településtörténeti kérdést vet fel. Ez a kissé bonyolult helyzet a környékbeli középkori helynevekben is tükröződik. Az okleveles adatok alapján Györffy György erre a területre helyezte az 1298-ban oklevélben említett Szent Márton egyházat, amely (Káposztás) Megyer keleti szomszédja volt. A 14-15. századi oklevelekben Mezőszentmárton, Sikátor, Hártyán falunevek szerepelnek, de nyilvánvaló, hogy ezek a helynevek különböző településekre vonatkoznak.

38 A rendelkezésünkre álló adatokból nem lehet kiválasztani a Rákospalota - Újmajorban kialakult, 11-13. századi falu nevét, de a későközépkori helynevek sem illenek a területre. A tatárjárás (1241) alatt néptelenné vált Észak-pesti határban elsőként Cinkotát és környékét telepítették újra a Margit-szigeti apácák.

39

A lakatlan földeket és a leégett cinkotai kápolnát IV. Béla király 1259-ben adományozta az általa alapított apácakolostornak.

40 àb H. Gyürky Katalin leletmentése. IRÁSNÉ MELIS 1983. 23. 37 MRT 9. 94-96. 38 Hártyán 2. GYÖRFFY 1998. 520-521. 39 GYÖRFFY 1973. 311.; GYÖRFFY 1998. 512-513. 40 A geodéziai felmérést Vándor Andrásné, a helyszíni részletrajzokat Csernus Erzsébet, a tanulmányhoz szükséges rajzokat Csernus Erzsébet és Kuczogi Zsuzsanna, a fényképeket Hegyi Ferenc, a Budapesti Történeti Múzeum munkatársai készítették, kitartó, értékes munkájukat köszönöm.