Budapest Régiségei 41. (2007)

TANULMÁNYOK - IRÁSNÉ MELIS Katalin: Régészeti kutatások az MO autópálya ÉK-i szakaszán elhelyezkedő 11-13. századi falu területén (Budapest XV. Rákospalota - Újmajor, I. Lelőhelyl995.)

századi Kerekegyháza falu belterületén feltárt, 11-12. századi külső kertek szintén egy nagy, a Gyáli-patak irányba haladó (19/4., 28., 39. szelvény) árok keleti oldalán helyezkedett el. A kemencék és a házak közötti kisebb árkok belefolytak a széles, többször megújított nagy árokba. Annak ellenére, hogy az MO autópálya nyomvonalában az árok Ny-i oldalán nem kutathattunk, feltételezhető, hogy ez a nagy árok elsősorban vizesárok volt, amely két dombhát között haladva levezette a domboldalakról a vizet. A geodéziai adatok alapján azonban, feltételezhető, hogy ez az árok egyben arra is alkalmas volt, hogy a vizes réteken keresztül folyó (Gyáli) patakból a távolabbi gazdasági udvarokba vezesse a vizet. Talán ezért építették a nagy árok mellé a IV. munkaterületen feltárt 32-34. házat és a körülöttük elhelyezkedő tűzhelyeket, gödröket. Ez a gazdasági udvar a mai, szabályozott patak medertől 380 méterre került elő. Az autópálya nyomvonalán Ny felé tovább haladva, 42 méterre (a patak medertől 422 méterre) megtaláltuk a 62. szabadon álló kemencét, az autópálya nyomvonala azonban elkanyarodott, és nem tárhattuk fel ennek a gazdasági udvarnak a többi építményét.

30 A Soroksár várhegyi lelőhely másik, különösen nagy árka a 12. század végén keletkezett, amikor egy nagy ipartelepet létesítettek a Gyáli patak közelében. A 7 m széles, 2 m mély 20. árok az ipartelep déli határa volt. Egyrészt az ipartelepet és az építményeit védelmezte, másrészt az ipartelep kemencéiből kitörő tűzveszélytől óvta a körülötte lévő területeket.

31 A nagy méretű árkok sorába tartoznak, a falu körüli határárkok. Elsőként a Dél-budai határban, az 1241 előtti Csőt falu kertjei körül találtuk meg a határárok, összefüggő, 300 m hosszú szakaszát. A későközépkori szántóföld alatt az I. (határ) árok 2-2,5 m széles és 1,7-1,8 m mély volt, a 13. századi járószinttől számítva, cc. 2,5 m mély és 3,5 m széles lehetett. A belső padkán 60-70 cm széles kőkerítés volt.

32 A Rákospalota - újmajori 113. 12. századi határárok feltárt részlete 450 cm széles és 170 cm mély volt, a domboldal magasabb részein elhelyezkedő faluhelyről haladt a Mogyoródi patak felé. A határárok átalakítása idején az árkot feltöltötték, és a falu felé eső, belső oldalba, agyagba tapasztott, felfordított tuskókat raktak. A megpörkölt gyökerek és a gyökerek közé gyömöszölt faágak, vesszők, sűrű bozótszerű kerítést alkottak. A PÁSZTORÉPÍTMÉNYEK A falukutatás nagy jelentőségű eredménye, hogy néhány falu külterületén, vagy a falu közeli határrészben megtalálták az állattartásnál nélkülözhetetlen objektumok árkait. Az egyes faluhelyeken rekonstruálható, különböző méretű és formájú karámok, szárnyékok, aklok, istállók és más az állattartással kapcsolatos gazdasági épületek ismerete nagy mértékben hozzájárul a 11-13. századi állattenyésztés kutatásához. Egyes faluhelyeken, például a Rákospalota újmajori lelőhelyen megmutatják a határhasználat változásait is. Amikor egy-egy területen legeltetés, állattartás folyik, az állatok egyben tartására szolgáló építményekben, karámokban, szárnyékokban, akiokban, de még azok közvetlen környezetében sem lehetnek különböző, 80-100 cm mély vermek, házak, kemencék. A Rákospalota- újmajori 3. árokkal kapcsolatban Bencze Zoltán felvetette, hogy egy nagy kiterjedésű karám részlete volt, és nem állt összefüggésben a későbbi árokrendszerrel.

33 A teljes alaprajzát nem ismerjük, de az látszik, hogy a terület egyik fontos topográfiai eleme lehetett. Az lenyesett, I. lelőhely északi felén a tanúfalban 325 cm széles és 100 cm mély volt. A lenyesett felszínen az árok keskeny, alsó csatornája közelében gödrök, vermek kerültek elő. A földrétegek elhordása miatt azonban, már nem lehetett megállapítani, hogy a gödrök mikor keletkeztek, a betemetett árokba, vagy még az árok kiásása előtt a bolygatatlan talajba ásták-e azokat. Ugyanez a kérdés merült fel a 2. és 36. árkok körüli gödrökkel kapcsolatban is. Az I. lelőhely déli részén a betemetett 3. árok folytatása (197. objektum) felett szabályos árokrendszerrel, udvarokkal körülvett házak helyezkedtek el. Az árkok egy része véget ért az I. lelőhely É-i részén. Mint korábban leírtuk, a geodéziai felmérésből rekonstruálni lehet, hogy például, a szerző által feltárt 29. árok 4 méteres meghosszabbítása déli irányban elérte a 3. árkot. Egyelőre csak feltételezzük, hogy a 29. árok áthaladt a 3. árkon, de biztosat 30 IRÁSNÉ MELIS 1992. 95-98. 31 IRÁSNÉ MELIS 1992. 90-91. 32 MÉRI 1957. Kézirat. IRÁSNÉ MELIS 1997. 139-165. IRÁSNÉ MELIS 2002.197-204. 33

LASZLOVSZKY 1982. 281-285. A Rákospalota-új majori lelőhely déli felén előkerült karámokat Bencze Zoltán publikálta és összefoglalta a karámokkal kapcsolatos kutatások újabb eredményeit. BENCZE 1999. 21-22.