Budapest Régiségei 40. (2007)

TANULMÁNYOK - Nagy Margit: Kora népvándorláskori sírleletek Budapest területéről = Grabfunde aus der frühen Völkerwanderungszeit im Gebiet von Budapest 95

NAGY MARGIT pusához tartoznak, melynek Kőhegyi Mihály hat változatát különböztette meg,

25

1,1-2,2 cm átmérő közötti nagyságban, szinte azonos formát követve készültek. Jellemzőjük a középen kiemelkedő, préselt bordadísz, két végükön kerek rekeszes üvegberakás. Gyakori a függesztőfül alatt, a félhold belsejében, rekeszfallal kerített, ómega vagy háromszög alakú, kék vagy fekete üvegberakás. A formai hasonlóság az Alföldön előkerült példányoknál olyan nagy, hogy az ékszerforma Fekete-tenger vidéki eredetének

26 elismerése mellett Istvánovits Eszter és Kulcsár Valéria joggal vetették fel a patkó alakú csüngők helyi készítésének lehetőségét.

27 A Rákos-patak menti sír 1,8 cm átmérőjű csüngője előállítási technika szempontjából eltér a szarmata kori csüngőktől. Míg a szarmata csüngők - egyetlen, a kormeghatározás szempontjából kérdéses Csongrád megyei példány kivételével -, préselt lemezből készültek, a Rákos-patak menti sír csüngője öntött. Fontos eltérés, hogy félholdcsüngőnk csúcsain elhelyezkedő félgömböket nem üvegberakás tölti ki, hanem az öntvény részét képezik. A kerek rekeszbe foglalt üvegek formáját a Rákos-patak menti példánynál befoglalták a tárgy öntőmintájába. A Szeged-Csongrádi úti 25. sír csüngőjének fotója

28 nyomán gyanítható, hogy félholdcsüngőt ezüstből is öntöttek, de a gömbök nem tartoztak az öntőformához; az elkeskenyedő végekre különálló gömböcskéket forrasztottak. Már Kőhegyi Mihály rámutatott, hogy a félholdcsüngők gömbös végű, viaszveszejtéses öntéssel készített változata a Fekete-tenger vidéki görög települések lakóinak viseletében bukkant fel.

29 A petuchovkai Kr. e. 3-2. századi kurgántemető egyik kirabolt sírjában gömbös végű arany patkócsüngőt találtak, a rovátkolt függesztőfül tövénél kis rozettával.

30 Pannóniában a kelta-eraviszkusz bennszülött nők, amint ezt egy aquincumi sírkő ábrázolása megörökítette, nyakban, szalagra fűzött félholdcsüngőt viseltek.

31 A római kori lunulának a keleti kultuszokkal való kapcsolatára utal a Hamiltongyűjtemény fonott arany nyakláncon viselt csüngője, melynek függesztőfülét az egyiptomi Tavaszisten, Hórusz attribútumával, az uraeus-kígyóval díszí25 KŐHEGYI 1985. 332. 26 VADAY 1984.173-174; KŐHEGYI 1985. 332. 27 ISTVÁNOVITS-KULCSÁR 2005. 338. A szerzőpáros új összefoglalásában negatív eredményre jutott a patkó alakú csüngők Fekete tenger-vidéki, hellenisztikus előzményével kapcsolatban: ISTVÁNOVITS-KULCSÁR 2006. 220. 28 HAVASSY 1998. 150, Kat. 23. A sír leírásánál VÖRÖS 1981. 128 a lunula készítésének módja nem szerepel. 29 KŐHEGYI 1985. 332. 30 EBÉRT 1911. 64, Abb. 69. 31 NÉMETH 1999.14,15. sz. tették. Más arany lunulák gömbös végei közé csiszolt sarkú, sokszögű gyöngyöt foglaltak be.

32 A gömbös végű félhold, mint asztrális jelkép, a pannóniai római sírköveken főként a tartomány északkeleti részében fordul elő olyan sírsztéléken, melyeken a halottak, Mócsy András megállapítása szerint, még helyi (nem latin) neveket viselnek.

33 Szelené-Luna istennő jelképe, a félhold, a római temetők anyagában, amulettcsüngőként az 1. századtól megtalálható. A szarmata gömbös végű, háromszög vagy csepp alakú toldalékkal kiegészített csüngők egyik római párhuzama kétséget kizáróan a termékenységkultuszhoz kapcsolódik. Az Hier menti (Svábföld) Kempten római temetőjének az 1. század második felére keltezhető 278. sírjában (hamvasztásos kettős sír: férfi és gyermek) gömbös végű ezüst lunuláján, a függesztőfüllel szemben fallosz formájú rekeszdísz van.

34 A lunulacsüngők Pannoniában is a kora császárkori leletanyagban jelentkeznek. Szentendre késő római temetőjéből, a 118. hamvasztásos sír urnája felett, nor-pannon szárnyas fibulával együtt egy granulált díszű, barázdált függesztőfüllel ellátott, gömbös végű ezüst lunula került elő.

35 Késő római leletösszefüggésben gömbös végű lunulát nem sikerült találnom. Kralovánszky Alán a 10-11. századi félholdcsüngőkről írt tanulmányában megállapította, hogy az apotropaikus és szerencsét hozó félholdcsüngők az őskortól a középkorig a földművelő népeknél a gyermekek és a nők viseletéhez tartoztak. A 10-11. századi lunulák - melyek között a gömbös végű forma ismét megjelent -, kereskedelmi áruként terjedtek el és etnikumra jellemző tárgynak nem tarthatók.

36 A lemezes és öntött lunulacsüngők népszerűsége a késő római-, kora népvándorláskorban sem csökkent.

37 A szarmaták a gömbös végű lunula-amuletteket a Fekete tenger-vidéki görögöktől, a Kaukázus előterének alánjaitól vagy a pannóniai bennszülött eraviszkuszoktól egyaránt megismerhették és átvehették. A kis csüngők helyi változatainak készítése nem igényelt bonyolult technikát; ugyanúgy előállíthatták pannóniai műhelyek, mint az alföldi szarma32 MARSHALL 1911. 315, Nr. 2719-2720, 2723, 2743. 33 MÓCSY 1990. 251. A felfelé nyitott, gömbös végű félhold legjobb példái Busto esztergomi, Vinedia és Madena Germana pusztasomodori sírkövein láthatók: NAGY 1941. 235-237, pl. XLVIII, 1; pl. LI, 1; pl. LILI. 34 MACKENSEN 1978.

1, 44, 278, II, Taf. 110, 278.5. Nagy Lajos utal a félhold-jelkép kis-ázsiai-iráni vallási kapcsolataira és a hasonló formájú alföldi szarmata aranycsüngőkre. NAGY 1941. 241. 35 MARÓTI-TOPÁL 1980. 125. 36 KRALOVÁNSZKY 1959. 81, XVII-XVIII. t. 37 LÁNYI 1972. 170, Abb. 64.B, 1-5. 4-5. századi lunulák: NAGY 2005.101, 9. kép. 98