Budapest Régiségei 40. (2007)

TANULMÁNYOK - Nagy Margit: Kora népvándorláskori sírleletek Budapest területéről = Grabfunde aus der frühen Völkerwanderungszeit im Gebiet von Budapest 95

KORA NÉPVÁNDORLÁS KORI SÍRLELETEK BUDAPEST TERÜLETÉRŐL ták fémműves mesterei. A Rákos-patak menti sír aranycsüngője, ha a sír leleteinek összetartozását elfogadjuk, a gömbös végű lunulacsüngők legkésőbbi, a népvándorláskor Di periódusából származó példánya. Mivel sem a torquesen, sem a csüngőn nem figyelhető meg használat nyoma, feltehető, hogy az ékszeregyüttest speciálisan a temetés alkalmából készíthették, tehát semmiképpen nem tarthatók a síregyüttes legrégebben készült tárgyainak. Párducz Mihály, Kőhegyi Mihály és Vaday Andrea kutatásai nyomán elfogadott, hogy a csavart torquesek aranyból készült példányai a korai szarmata időszak jellemző ékszerei.

38 Az arany torquesek négyszögletes metszetű, a tengely körül megcsavart drótból készültek; a tordírozást a zárórész előtt néhány centiméterrel abbahagyták, a drótot gömbölyűre kalapálták. A szarmata arany torquesek eddig ismert példányai két egymásba kapcsolható kampóval zárulnak. Az egyszerű zárószerkezet dáciai előképét a veresegyházi csavart ezüst torques kacsafejekkel díszített, visszahajtott végeiben ismerhetjük fel.

39 Istvánovits Eszter és Kulcsár Valéria gyűjtése szerint arany torques a magyar Alföld területéről nyolc esetben került múzeumi gyűjteményekbe.

40 1.) Budapest-Káposztásmegyer (átm.: 14,3-13,9 cm, súly: 13,18 gr),

41 2.) Dunavecse, csavart, végei „kapocsalakúra hajlítva", azaz kampósak),

42 3.) Füzesabony-Kettőshalom 1 sír (nem hiteles sír, a torques két kampós, csavart, H.: 41 cm),

43 4.) Mezőcsát-Hörcsögös 63. sír (kislány, csavart, ráhúzott gyöngyökkel, átm.: 9 cm),

44 5.) Nyíregyháza-Felsősima, Gyebrás-tanya (karneolgyöngysorral együtt),

45 6.) Szank-Móricgát (Szabó Kálmán által kiásott női sír, arany fülbevalókkal, 3 db csepp alakú, granulációdíszes, berakásos arany csüngővel és csavart, két kampós nyakpereccel, átm.: 14,6 cm, súly: 19,5 gr),

46 7.) Törökszentrniklós-Surján-Újtelep 54. sír (két hurkos, csavart),

47 38 PÁRDUCZ 1941; KŐHEGYI 1973; KŐHEGYI 1985; VADAY 1984. Az aranyékszeres sírok korai keltezésével és etnikai meghatározásával kapcsolatos kételyeknek Istvánovits Eszter és Kulcsár Valéria, valamint Vörös Gabriella is hangot adott. ISTVÁNOVITSKULCSÁR 2005. VÖRÖS 2006. 39 MESTERHÁZY 1986.148-149, Abb. 2.1. 40 ISTVÁNOVITS-KULCSÁR 2005. 338 (öt arany torques említése); ISTVÁNOVITS-KULCSÁR 2006. 219, 7. kép. 41 KŐHEGYI 1985. 307, IX. t. 3. 42 PÁRDUCZ 1931.125,194. sz. 43 VADAY 1984.172-173; KŐHEGYI 1985. 305, VIII, 1.15. 44 VADAY 1984.170, Taf. 4.2. 45 ISTVÁNOVITS-ALMÁSSY 2006. 289; ISTVÁNOVITS-KULCSÁR 2006. 218-219, 5. sz. 46 KŐHEGYI 1985. 326, XIV. t. 3. 47 VADAY 1989. 286, Taf. 141,3. 8.) Újszilvás-Gólyajárás 1. sír (gyűrűs markolatú kardos férfi, bronzfibulával, két kampóval záruló csavart torquesszel, melyre egy szem fehér gerezdéit gyöngyöt fűztek, átm.: kb. 15,4 cm),

48 9.) A Rákos-patak menti sír torquese a kilencedik példány. A nyíregyházi és a törökszentmiklósi példányokhoz hasonlóan,

49 a Rákos-patak menti sír torquesét is az un. „aranyhorizontnár későbbi időszakra kell kelteznünk. A publikációból ismert hét csavart díszű példány két végén behajlított kampók összekapcsolásával zárul. A hiteles lelőkörülmények között előkerült arany torquesek két esetben a női- (Mezőcsát-Hörcsögös 63. sír és Szank-Móricgát), egy esetben férfiviselethez (Újszilvás-Gólyajárás) tartoztak; utóbbiról lehet szó a Rákos-patak menti sírnál is. Az arany torqueseket tehát férfiak és nők egyaránt viselték,

50 az arány mégis talán a férfiak javára tolódhat el. Az előzetes ásatási jelentés szerint az ecseri torqueses sírban férfi nyugodott.

51 Elkalapált végű ezüst torquest és ezüst lemezes lunulacsüngőt viselt a kiskundorzsma-subasai 138. sírban nyugvó férfi, akinek torquesét ráhajtogatott korong alakú ezüst lemezkék is díszítették.

52 A Rákos-patak északi partjánál előkerült arany torques (2. kép 2) térben legközelebbi párhuzama a pesti határ északi részéből, Káposztásmegyerről ismert. A szögletes metszetű drótból csavart arany torquest, félkörös rátétekkel díszített arany fülbevalópárt, bronztükröt, bronz karperecpárt, 2 db agyag orsógombot és gyöngyöket 1910-ben Magyar László küldte be a Magyar Nemzeti Múzeumba, ahol 1913ban leltározták.

53 A káposztásmegyeri torques méretben (14,3-13,9 cm átm.) és súly szerint is (13,18 gr) a Rákos-patak menti torques megfelelője. Különbség csak a záródásnál állapítható meg; a káposztásmegyeri nyakperec kampókkal zárul: a végeket gömbölyűre kalapálták, behajlították és a két kampót egymásba fűzték. A káposztásmegyeri leletek előkerülési körülményeiről, a leletösszefüggésekről egyébként nem lehet közelebbit tudni. A félkörösrátétes fülbevalópár a korai szarmata leletkörre jellemző, de a torques és a fülbevalók összefüggése 48 TARI 1994. 259, 2. kép 1. 49 ISTVÁNOVITS-KULCSÁR 2006. 218-219. 50 VÖRÖS 2006. 24. 51 Ecser 7. lelőhely: KULCSÁR-NAGY-PESTI-PATAY-RÁCZ-VOICSEK 2006. 231-233. 52 BOZSIK 2003. 98-100, 2. kép. 53 KŐHEGYI 1985. 307-309, IX. 1.1-3. A Nemzeti Múzeum naplóbejegyzése szerint az 1910 dec. 9-én 180. sz. alatt nyilvántartásba vett káposztásmegyeri leleteket tálalójuk előbb a múzeumnak ajándékozta, majd később visszakérte. Az aranytárgyakat is tartalmazó leletegyüttest 1913-ban mégis beletározták a múzeumi gyűjteménybe. 99