Budapest Régiségei 40. (2007)

TANULMÁNYOK - Facsády Annamária: Aquincumi fülbevalók = Earrings from Aquincum 51

AQUINCUMI FÜLBEVALÓK VII. típus „$" akasztós, nyitott foglalat, kör alakú fej A látványos kör alakú fülbevalók technikailag a pántos fülbevalók (V. típus) továbbfejlesztésének tekinthetők. Az ékszer látványában a befoglalt gyöngyszem másodlagos szerepet kap, a gyöngyszemet befoglaló vékony huzalt a kör alakú, különbözőképpen díszített lemez részben takarja. Az aquincumi leletek között egy ismeretlen lelőhelyű példány és egy sírból származó fülbevaló-pár

64 képviseli a típust. Mivel a foglalat nem zárt, s a középen levő gyöngy, általában többoldalú hasáb alakú smaragdgyöngy, felfüggesztése nem csak jól látszik, hanem a vékony drót visszatekerésével még hangsúlyossá is vált. Az aranylemezt véséssel, áttöréssel, granulációval díszítették, így ezek az ékszerek nagyon különböző látványúvá váltak. Az aquincumival megegyező példány Intercisából is ismert.

65 A félkör alakú domborítások között a felületet véséssel tagolták, így virágra emlékeztető alakzat jött létre.

66 Kialakulása a palmettamotívum leegyszerűsítésére vezethető vissza, a nagyon dekoratív, könnyen előállítható mintát előszeretettel alkalmazták érmek

67 és gemmák

68 keretein, de egyéb ékszereken

9 is feltűnik, a Birodalom legkülönbözőbb területein. A minta megfogalmazása minden esetben azonos, csak technikai kivitelezése mutat területenként nagy különbségeket. Bár egyik távoli változata még a 4. században is előfordul,

70 alkalmazása a 2. század végétől Gallienus koráig gyakori. A kolorisztikus hatást a körben lecsüngő igazgyöngyök még fokozzák. Az S akasztós, kör alakú fülbevalók 3. századi pannóniai divatját a 260 körül földbe rejtett kincsleletek (Balozsameggyes,

71 Szálacska

72

) és Caracalla éremmel keltezett sírlelet

73 is tanúsítják. VIII. típus: „S" akasztós, csüngős A korábbiaktól alapvetően különbözik ez a típus, amelynél az S formájú akasztó egy vízszintes tagra van ráforrasztva. Erről két, huzalból készült díszítmény csüng le, melynek végén eredetileg gyöngy64 FACSÁDY 2002. 221. 65 VÁGÓ-BÓNA 1976. 57. sír, Taf. XXV. 4-5. 66 FACSÁDY 1999-2000. 282. 67 FACSÁDY 1999-2000. 282-283. 68 DEPPERT-LIPPITZ 1985. Kat. 11. Severus kori kameával; BMCJ. Nr. 2726, 2867, 2937.; SEGALL 1938. Nr. 214.; BASTIEN-METZGER 1977. 173. B15. és B16. 172. Nr B14; FILOW 1914. 46. II/2. kép; COCHE DE LA FERTÉ 1956.122; GREIFENHAGEN 1970. Taf. 54/3. 69 HEURGON 1958. 63.; DEPPERT-LIPPITZ 1985. Kat. 75.; HENIG 1978. cat. 742.; RUSEVA-SLOKOSKA 1991. cat. 50, 61.; POPOVIC 1996. cat. 92.; YEROULANOU 1999. cat. 365, 366. 70 FACSÁDY 1999-2000. 290. 71 SEY-KÁROLYI-SZENTLÉLEKY 1971.190-204. 72 DARNAY 1912. 312.; JÁRDÁNYI-PAULOVICS 1953.124. 73 PULSZKY 1885.198. szem lehetett. Mindössze egy darab, a polgárváros területéről származó, töredékes arany példány képviseli

74 (16. kép) e tartományunkban kevéssé népszerű típust. Az egyiptomi múmiaportrékon a korai Flavius kortól a 2. század második feléig több változatban gyakori a kereszttagból és arról lecsüngő gyöngyből álló fülönfüggő.

75 E leegyszerűsített forma további típusok alapjául szolgál. IX. típus: „S" akasztós, kombinált Több alapforma kombinálásával készült, összetett fülbevalók tartoznak e típusba. Az akasztót a felsőfülhöz közelálló -VI. típusú elemhez illesztették, s csüngős taggal tették látványossá az ékszer összképét. (17. kép) A felső rész dobozfoglalat pántdíszszel, a csüngődísz közvetlenül a zárt foglalathoz forrasztott. Az egyik, a Magyar Nemzeti Múzeumban őrzött, Aquincumból származó darabon a dobozfoglalat üres. A valószínűleg a polgárváros területéről való fülbevaló-pár egyik tagja még őrzi a zöld üvegpasztát csavart díszítésű foglalatában, melyről igazgyöngy csüng le.

76 A VI. típussal megegyező „doboz" további függőkkel való kiegészítése igen gyakori, elsősorban a Pannóniától keletre eső területen.

77 A 2. század végétől ismert, de népszerűsége a 3. században tovább fokozódik. A dobozfoglalat alakja lehet ovális, csepp formájú, vagy négyzetes.

78 X. típus: „S" akasztós, fordított nyitott foglalat, kombinált A forma mindkét része egyforma hangsúlyt kaphatott készítésekor. Vízszintes tag osztja ketté, melyhez kerek, a foglalatot tartó felső és csüngős alsó rész illeszkedik. Egy arany huzalból kialakított, látványos példány

79 képviseli Aquincumban (18. kép) az igen változatos formában népszerű típust. A filigrándróttal körülvett középső részen kék gyöngyszem van, melyet ívesen hajlított, külső részükön kis körben visszahajló aranyhuzalokból álló minta vesz körül. Eredetileg négy, minden bizonnyal gyönggyel díszített tagból állt az alsó rész. Az erőteljesebb vízszintes és a finomabb kör alakú részek közötti átmenetet két elfektetett íves huzaldarab enyhíti, a naturalisztikusabb kialakítású, hasonló szerkezetű fülbevaló típusok imitációjaként. 74 KUZSINSZKY BudRég 2. (1890) 127. 75 DOXIADIS 1995. Nr. 23,(két csüngővel), Nr. 24,29,40,63, 72,116. (három csüngővel), Nr 102. (négy csüngővel) 76 KUZSINSZKY BudRég 1. (1889) 153. 77 RUSEVA-SLOKOSKA 1991. cat. 49. ezüstből: cat. 62.; BMCJ 2390, 2655; JEWELRY 4. és 6. 78 POPOVlC 1999. 40. további analógiákkal 79 TOPÁL 1993. 23. 55