Budapest Régiségei 40. (2007)

TANULMÁNYOK - Benda Judit: Fazekasműhely a 18. századi Vízivárosban = Eine Töpferwerkstatt in der Budaer Wasserstadt des 18. Jahrhunderts 295

BUDAPEST RÉGISÉGEI XL. 2006. BENDA JUDIT FAZEKASMŰHELY A 18. SZÁZADI VÍZIVÁROSBAN „Den Töpfer kümmert's nicht, wenn ein Topf zerbricht." (német közmondás) Ásatásról viszonylag ritkán kerül a múzeumba 18. századi kerámia, mivel az 1686-os évvel lezárul a közép- és a koraújkori régészet gyűjtőköre. A 1920. századból származó néprajzi anyagot gyűjtésekkel, vásárlásokkal gyarapítják, ezért mintegy száz év használati kerámiájának ismerete és vizsgálata szinte kimarad a tudomány látóköréből. 2005 nyarán, Budapest II. kerületében, a Kapás utcában

1 módunkban volt egy újkori fazekasműhelyt megásni, melynek lelőkörülményei és leletanyaga olyan egységes egészet alkotott, hogy fontosnak tartottuk foglalkozni vele. A feltárás során előkerült egy hoszszú ház maradványa, melynek egyik egykori lakója a 18. század utolsó harmadában fazekasműhelyt működtetett benne. A következő tulajdonos, az eredetileg az udvaron felhalmozott műhelyhulladékot, selejtet, visszahordatta a házba és padlószint-emelésre használta. A szerencsés körülmények folytán ránk maradt a műhely és annak termékei, melyeket a következőkben igyekszünk bemutatni. A TELEK ÉS A KÖRNYÉK A 18. SZÁZADBAN Az ásatás során komoly terepegyengetési munkálatok nyomait figyeltük meg,

2 amit a 17. század végén végezhettek el. Az eredetileg kelet, azaz a Duna felé lejtő felszínt vízszintesre töltötték fel és erre a talajra építették az utca K-i oldalának házait. A telkek kimérésének itt nem volt köze a középkori beépítettséghez,

3 mivel a területen (a Csalogány utca - Medve utca - Margit körút által határolt háromszögben) jószerivel nem maradtak meg komolyabb épületrészletek az egyházi intézmények (dzsámik) 1

A telek mai címe: Kapás utca 21-25, de valójában a 19-21-2325-27 telkek összevonásából keletkezett területről van szó. A szóban forgó ház a 19. telken állt. 2 Régészeti dokumentáció, BTM Adattár 3 A vízivárosi Fő, Gyorskocsi, Iskola és Medve utcákban, az aránylag jó állapotban megmaradt Kőépületek miatt - néhány kivételtől eltekintve - nem volt szükség a telekhatárok módosítására a 17 század végén. Az ettől nyugatra lévő területen viszont - a főként boronafalú vagy fachwerkes házak elpusztult helyein - újra ki kellett mérni a telkeket. Lásd még a Vízivárosi Zaigert: NAGY 1964. valamint a középkori városfal kivételével. Érdekes, hogy ennek ellenére az utcahálózat viszont szinte teljes egészében a középkori vonalat követte. Az utca neve többször változott a 18-19. század folyamán.

4

: Oelberg, Sankt Florian és Friedhof után 1850től említik Drei Hauer Gasse-nak az utcában nyílt Három Kapáshoz címzett fogadó után. Végül is ez a név állandósult a mai Kapás utcára. Sokkal beszédesebb azonban a vele párhuzamosan, tőle keletre futó Gärtner, majd Hafner Gasse, amit ma Fazekas utcának hívnak az egykor itt állott műhelyek miatt. A telek az 1695. évben készült Zaiger Über die Wasserstadt-ban már szerepel,

5 igaz három más szomszéddal még egy igazgatási egységet alkot a mai Kapás utca 17., a Fazekas utca 12. és 14. számú telkekkel együtt. Tulajdonosa Nicolaus Merz pék volt, aki akkor egy éve birtokolta azt. A jegyzék sernmiféle ép vagy romos falat nem említ és ilyeneket az ásatás során sem találtunk. Az 1740-50 között készült Matthey-féle térképen (1. kép) a telek két utcára nyíló részre van már bontva,

6 valamint már áll rajta két ház. Az 1760-1790 évek között osztották négy részre a telket, mert ettől kezdve már külön számon szerepelnek. A ház tulajdonosait későbbről is ismerjük.

7

1912-ben Gaál Franciska, 1934ben pedig Schlotter Mátyásné birtokolta a földszintes ingatlant. A '30-as évek városrendezési lázát igen, de a '70-es évekét már nem élte túl az akkor már nagyjából 280 éves épület, mert lebontották. A sokáig üresen álló grundon a rendszerváltás előtt óvodát akart építeni a II. kerületi Tanács, de ez a terv 1989 után füstbe ment. A magánkézbe kerülő telket 15 éven keresztül parkolónak használ4 UTCANÉVLEXIKON 139., 207. 5 NAGY 1964. 237., 6. ábra „Ein Haus in der oelberg-gassen gelangt bisz an das gartner gässl, hat im gesicht wie im Ruckhen 15. kl. An der rechten seyten ist 34. kl. 3. seh., und an der linckhen 39. kl. 3 seh. Lang, ist öd. f. -, g. i. 555. der Nicolaus Merz Burg. Beegckh hats angenohmmen anno 1694. den 1. July. 6 A Kapás utca felőli oldalon két - az utcára merőlegesen épített - ház állt, de a hátsó kertjük közös, a Fazekas utcai oldalon egy - az utcával párhuzamosan épített - ház állt. 7 ADALÉKOK II. 159. 295