Budapest Régiségei 40. (2007)
TANULMÁNYOK - Havasi Krisztina: Az óbudai királyi, utóbb királynéi vár kőemlékei = Steindenkmäler der königlichen Burg von Óbuda 221
AZ ÓBUDAI KIRÁLYI, UTÓBB KIRÁLYNÉI VÁR KŐEMLÉKEI részletei. Ezeknek a hely színén, hozzáférhető és látható állapotban leendő fönntartását föltétlenül kívánatosnak tartjuk...". 24 Az előkerült maradványok Lux által szorgalmazott fenntartására Kós Károly és Zrumeczki Dezső lelkészlak-tervének kisebb módosításával sor került, 25 azok a mai napig - viszonylag jó állapotban megtekinthetők az épület pincéjében. Ugyanekkor 1908-1909-ben, illetve az iktatókönyvi bejegyzések szerint 1911-ben is az ásatásokat és az ásatások alkalmával előkerült kőfaragványok fontosabb darabjait dokumentáló, ma alapvető forrásértékkel bíró felvételsorozat 26 készült a MOB számára, amely ma is a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Fotótárában található. A legtöbb ásatási felvétel 27 dél-délnyugat 24 Lux Kálmán másodépítész 1908. december 4-én kelt elszámolása: MOB Iktatókönyv 1908. (KÖH Könyvtár, Mikrofilmszám:37). 904. sz. Ezt megelőzően egy 1908. november 20-án kelt iratban dr. Kuzsinszky Bálint bizottsági tag tett bejelentést „.. hogy Óbudán a református templom mellett épülőfélben lévő paplak telkén román és csúcsíves építészeti részletek kerültek napfényre...".. A helyszíni szemlére 1908. november 23-án került sor. MOB Iktatókönyv. 1908. 859. sz. (uo.); e bejelentés előzménye a BTM KO. Adattárában (41983. sz.) található. Abban Zrumeczky Dezső és Kós Károly értesítették Kuzsinszkyt a maradványok előkerüléséről: „.. .van szerencsénk szíves tudomására miszerint tervek után készülő és művezetésünk alatt álló óbudai református parochia építkezésénél /III. Calvin u. 4. sz. a református templom mellett/ a földkiásási munkákkal kapcsolatosan épület romokra találtunk. A fölszínre hozott egyes kődarabok gothikus ívdarabokat mutatnak, a kő avader falazat és vörösmárvány padozat gothikus templommaradványokra enged következtetni. Amennyiben Nagyságod a kiásott romok iránt érdeklődik, úgy kérjük a helyszínén való megjelenését. Intézkedtünk, hogy addig a romokat lehetőleg kíméljék..."; Az Építészeti Múzeumban őrzik a Kós Károly és Zrumeczky Dezső által tervezett református parókia építési naplóját, amely szerint az első maradványok 1908. november 20-án bukkantak elő. „.. .a pincze(?)kiásás alakalmával ráakadtunk [...] régi falakra, melyek formájukra nézve és a talált egyes faragottkövek alakjábul ítélve egy román vagy korai góth templom maradványai" Köszönöm Fehérvári Zoltánnak, hogy az utóbbi dokumentumra felhívta a figyelmemet. 25 MOB Iktatókönyv 1909. 10. sz., Lux Kálmán 1909. január 8-án kelt jelentése: „1909. január 7-én kelt levelükben Kós Károly és Zrumeczky Dezső építészek az óbudai református parókia ásatása alkalmából fölszínre került műemlékek megóvása ügyében sürgős intézkedéseket kémek...nevezetteket levélben bíztam meg az óbudai református parókia építése alkalmából fölszínre került román stílű templommaradvány megóvása és hozzáférhetővé tétele céljából eszközlendő tervváltoztatások megbeszélése végett...."Az 1908. november 25-én elkezdett ásatásokra még 1909-ben is utaltak ki pénzt, erről lásd: MOB Iktatókönyv 1909. 31. sz. Lux Kálmán 1911. augusztus 6-án jelentette, hogy „.. .az óbudai ref. papiakba beépített középkori maradványok megóvása céljából foganatosított munkálatokat felülvizsgálta és azokat elfogadhatónak találta és az engedélyezett 1522 kor. 23 f. kiutalását javasolja..." MOB Iktatókönyv 1911. 772. sz. 26 KÖH Fotótár, poz. ltsz. 7066., 5081., 7987., 7997., 12144., 7986., 8016., 6975., 6997. vö.: köv. j. 27 KÖH Fotótár, poz. ltsz. 4707 (neg. ltsz. 10341.)., poz. ltsz. 4708 (neg ltsz. 10342)., poz. ltsz. 4709 (neg. ltsz. 10343.)., poz. ltsz. 4711 (neg. ltsz. 10344)., poz. ltsz. 24970., 24963., 4730. Egyes felvételek hátlapján 1909-es készítési dátum szerepel. felől mutatja a feltárt előcsarnokot, illetve az előcsarnok északkeleti sarkában in situ fellelt részleteket: az északkeleti falsarok összetett alaprajzú falpillérét és a kelet felé a kápolnába nyíló bélletes portál bal oldali (északi) lábazatát (7. kép), a lábazatmaradványok felett pedig az előcsarnok betöltésében lelt oszloptörzset és két fejezettöredéket. A portállábazatnak az archív felvételen látható felső rétegét kivéve a maradványokat ebben a formában tartották fenn a lelkészlak pincéjében. Lux Kálmán az előcsarnokról készített összegző, ásatási alaprajzán (8. kép) már a szemközti, délkeleti oldal falpillérének, illetve portállábazatainak hitelesen visszailleszthető darabjait is szerepelteti, bár ezek a részletek egy ásatási fényképfelvételen sem láthatók, és a jelentésből is csak annyi tudható meg róluk, hogy az előcsarnok területén, elszórtan kerültek elő. E rajzon Lux a lábazatokhoz kapcsolódóan egy sematikus kiosztású, nagyobb négyzetes lapokkal burkolt padlót jelzett. 28 Miként a legelső fénykép-páron is látható (1. a-b. kép), az előcsarnok lábazatainak együttese lényegében ugyanebben a formában került kiállításra 1932ben. A Halászbástya Kőtár óbudai előcsarnokot megidéző összeállítása Lux Kálmán közreműködésével készült, az eredetileg feltárt állapothoz képest a fő különbség az, hogy a délkeleti falsarokba lokalizált lábazatot a Kálvin közben in situ hagyott északkeleti helyére illesztették. Ezt megelőzően Lux rajzi rekonstrukciót is készített az előcsarnok keleti oldalának lábazati zónájáról (9. kép). 29 Ezen az alaprajz és a nézet között apró eltérés mutatkozik: az alaprajzon a sarokfalpilléreket és a keleti portál lábazatát egybefüggőnek ábrázolta, s a lábazatok felső attikai profilú rétegét e szakaszokon folyamatosan körbefutónak tüntette fel. A kelet felé felvett nézetrajzon a vörösmárvány lapokkal burkolt s az előcsarnok falsíkjába forduló rézsűs lábazati sáv felett három rétegsorból felépülő - a falpilléreknél magasabbnak ábrázolt - bélletes portállábazat ül. Az alsó, elszedett talplemezű, homorlat-negyedpálcás tagolású lépcsőződő lábazatréteg és az attikai profilú, Lux rajzán utólag kiszínezve ma a helyszínen és a kőtárakban meglévő, illetve azonosítható részletek vannak. A színek itt és a továbbiakban is az eltérő kőfajtákat: a fehéres árnyalatú /kemény édesvízi/ mészkövet és a vörösmárványt jelölik. Lux Kálmán rekonstrukciós elképzelése az előcsarnokról: Lux 1916. 194-197., továbbá 8-9. á. Vonatkozó töredék híján Lux Kálmán (analógiás alapon született) invenciójának tekinthető, a kápolnába nyíló portál béllethasábjainak hornyolt sarokmegoldása, amely megjelenik a két rekonstruált alaprajzon, illetve az előcsarnok keresztmetszetének rekonstrukciós kísérletén, viszont elmarad az előcsarnok keleti falának lábazatáról készített rajzáról. Lux 1916. 8-11. á. Vö.: 7-8. kép., valamint KÖH Tervtár, ltsz. 10838. 225