Budapest Régiségei 40. (2007)

TANULMÁNYOK - Bertalan Vilmosné: Corrardus „procurator operum domine regine ... senioris" = Meister Corrardus, der Leiter der Bauarbeiten und Bauwerkstatt von Köngin Elisabeth 157

BUDAPEST RÉGISÉGEI XL. 2006. BERTALAN VILMOSNÉ CORRARDUS „PROCURATOR OPERUM DOMINE REGINE ... SEMORIS' Corrardus mester Erzsébet királyné építkezéseinek, építőműhelyének vezetője A középkori Óbuda legjelentősebb objektumainak, mint a Mária templom (1. kép 2), klarissza kolostor (1. kép 9), a kereskedőcsarnok (1. kép 10) stb. építtetése, valamint a királynéi vár (1. kép 5) átépítése Erzsébet királyné, Károly Róbert özvegyének nevéhez fűződik. I. Lajos király 1343. január 7-én kelt pátens levelében az óbudai várat vámjával, minden jövedelmével együtt kedvelt anyjának, Erzsébetnek adományozta, hogy ott lakjon amíg csak él, vagy ameddig kedve tartja. Erzsébet 1343-ban meg is kezdi itt, azaz Óbudán berendezni saját özvegyi kúriáját. A káptalannal való torzsalkodás miatt 1355-ben I. Lajos egy egyházi és világi előkelőségekből álló bizottság javaslata alapján megosztotta Óbudát anyja és a káptalan között. A megosztás alapján a város déli része az özvegy királyné birtokába került, az északi rész továbbra is a budai káptalan területe maradt.

1 (1. kép) Az 1355-ös rendezés után Erzsébet az óbudai várban élt, s 1380-ban az általa alapított klarissza kolostorban, a Krisztus teste kápolnában temették el.

2 Erzsébet királyné óbudai építkezéseinek építésze, építőműhelyének vezető mestere Corrardus Theotonicus volt.

3 A bevándorolt német mester és műhelye 1340 körül telepedhetett le Óbudán a város déli részén, a kereskedő és iparos városrészben a 1112. században a Kovács Vicus, azaz 1355 után a királynéi városrész területén. Házának egy részletét a pince egy szakaszát - sikerült meghatároznunk az 1374-es oklevél szerint a klarissza kolostortól északra, a középkori nagyobbik és kisebbik utca, azaz a mai Kiskorona és Mókus utca között.

4 (2. kép) 1 KUMOROVITZ 1966. 9-10. 2 BÁRTFAI-SZABÓ 1935. 89-90.; VENCZEL 1857. No 228,164. 3 KUMOROVITZ 1966.14., 21-24. 4 Bertalan Vilmosné: Budapest III. ker. Fényes Adolf u. 45. (Magyar Lajos) u. 3.1985. évi ásatás BTM doc. 1502-86. (13-15. kép) 13. kép: A 19. századi épület dél i traktusa bontás közben. A 19. századi szint alatt feltárt K-Ny-i irányú pince dongaboltozatának részlete. A középkori pince boltozatának magassága a 85/1es árokban feltárt középkori szint magasságában jelentkezett. Feltételezzük, hogy a pince egy középkori épület maradványa. 14. kép: ugyanaz. A középső pincerész (középkori) boltozatában kialakított későbbi szellőzőnyílás. 15. kép: ugyanaz. A két újkori pinceszakasz között a középkori pince maradványa. Corrardus Theotoniucus a gmündi Szentkereszt templom, az erfurti dóm, a mühlhauseni Mária templom, a bécsi Szent István dóm és a 14. század első felében épült, illetve átépített délnémet templomok

5 hagyományait követi, melyekben déli és északi francia hatások is érződnek.

6 A Parierek által Swäbisch Gmündben, a Szent Kereszt templomnál kialakított háromhajós oszlopos csarnok Óbudán a Mária templomnál majdnem azonos időben jelenik meg. A kereszthajó aránylag kevésbé hangsúlyos megjelenése, illetve teljes hiánya a a klarissza kolostor Mária templománál, ugyancsak erre az építészeti irányzatra jellemző. A késő gótikus építészet továbbfejlesztése a 14. század közepétől kezdve Közép-Európában történt. A belső tér kialakításában győzött a csarnok és terem a bazilika felett. Ez a már a 13. században határozottan jelentkező irányzat beletorkollik az úgynevezett német gótikába, melynek súlyponti területe a német-római császárság keleti része Bajor-, Szász, és Csehország. Hozzá kapcsolódik a német lovagrend poroszországi területe, itt elsősorban Marienburgra

7 gondolunk. Ennek az irányzatnak jellemző elemei a magyarországi építészetben elsőnek Óbudán érvényesülnek a Mária templom és klarissza kolostor templomainál. Corrardus Theotonicus munkásságának jegyei alapján délnémet területről származhatott. Corrardus kortársa volt Matthieu d'Arrasnak, az avignoni építésznek, Hans von Gmündnek, a freiburgi dóm (1300) építészének, Heinrich és Peter Parlernek, akik a 14. század közepén a Swäbisch Gmünd-i Szent kereszt templom építkezésén dolgoztak, illetve Peter Parlernek, aki a prágai dóm (1355-1385 között) építkezéseit vezette, s akit IV. Károly (1346-1378) hívott meg a prágai székesegyház 1341-ben megindult átépítéséhez.

8 Corrardust - hasonlóan a mühlhauseni Mária templom építészéhez, Heinrich von Sambach-hoz, akit az 5 ENTZ 1973.100-110.; HAMANN 1933. 284-339. 6 Szűcs 1972. Troyes, Saint Urbain templom: 32. 7 ENTZ 1973.101; SPRINGER 1919. 372., 519. kép 8 ENTZ 1973.102-104.; SWOBODA 1940. 5-7. 157