Budapest Régiségei 40. (2007)
TANULMÁNYOK - Bertalan Vilmosné: Corrardus „procurator operum domine regine ... senioris" = Meister Corrardus, der Leiter der Bauarbeiten und Bauwerkstatt von Köngin Elisabeth 157
BERTALAN VILMOSNÉ általa épített templomban temettek el (1382), 9 valószínűleg ugyancsak az általa épített egyik óbudai templomba temették (1374-ben már nem élt). A Mária templomról az első ismert oklevelünk 1348. június 19-ből származik. Ebben Erzsébet királyné VI. Kelemen pápához folyamodik, hogy az általa építtetett óbudai prépostsági templom számára búcsút engedélyezzen. „....preposito ac capitulo ecclesie beaté Marie virginis in Veteri Buda..." VI. Kelemen pápa még ugyanazon a napon megadta két búcsút a Szűz Mária templomnak Óbudán, mely Szent Péter apostol temploma mellett van. „...ecclesie beaté Marie virginis in Veteri Buda,... iuxta ecclesiam beati Petri apostoli.. ." 10 Az új templom építésére azért került sor, mert a korábbi a 1112. századi Péter templomot 1241-ben a tatárok feldúlták. Egy 1321-es oklevél is még ezt mondja „...Ecclesian sancti Petri de Veteri Buda olim per tartaros fuit funditus diruta...". 11 A Mária templom építését az az 1340 körül letelepedett német mesterek végezték, akik ugyanebben az időben a klarissza kolostornál és templomnál is dolgoztak. A templom alapfalainak maradványát 1935-ben a Fő téren észak-déli irányba húzott csatornaárokban találták meg. 1956-57 és 1980-83 között végzett leletmentések és az ásatások során a templom további részletei kerültek elő. (3. kép) A feltárt alapfalak a Fő tér szintje alatt 120-150 cm mélységben húzódnak. A közel 70 m hosszú, 20 m széles templom háromhajós csarnok, ál-kereszthajóval, melyben egy szentélyrekesztő is volt. A főhajó szentélye és a mellékszentélyek sokszög záródásúak. (4. kép) A templom alaprajzában és részletformáiban a mühlhauseni 14. századi csarnoktemplomhoz, a Mária templomhoz és ugyancsak a mühlhauseni Blasius templomhoz áll legközelebb. 12 A nyugati oldalon nyílt a főkapuja (5. kép), mely a megmaradt részletek alapján hasonló lehetett az erfurti dóm, 13 a mühlhauseni Mária templom és más délnémet templomok, 14. századi áttört, timpanonos, szobrokkal díszített kapuihoz. A Mária templomnak az északi és a déli oldalán is lehetett kapuja. Az északi kapuhoz egy kis előcsarnok is tartozott. A magyarországi építészetben az óbudaihoz hasonló, de későbbi a lőcsei Szent Jakab templom déli bejárata és a 14. században átépített garamszentbenedeki templom ívsorral díszített kapuja. A Mária templom homlokzatát, külső támpilléreit vakmérműves 9 BADSTÜBNER 1989.124. 10 BÁRTFAI-SZABÓ 1935. 44. 71. 11 BÁRTFAI-SZABÓ 1935. 30-64. 12 BADSTÜBNER 1989.125., 99-100. 13 ERFURT 1965.13,17, 21, 23, 26, 27. díszítés boríthatta. Ilyen homlokzati kialakítást találunk a 14. század végi kassai és zágrábi dómoknál. 14 A templombelsőt mérműves ablakok tagolták. (6. kép) A Mária templom nyugati bejáratához a 15. század második felében a támpillérekhez csatlakozó torony készült, feltehetőleg a Péter templom elbontása után. Ugyancsak a 15. század második felében épült a templom északi oldalán, a korábbi előcsarnok kerületén egy négyzetes alaprajzú sekrestye, melyben valószínűleg a templom irattárát helyezték el. A templom hajójának első boltszakasza lényegesen szélesebb, mint a további boltszakaszok. (4. kép) Ez a korábbi templomtípusoknál megszokott kereszthajóra emlékeztet. Ebben a boltszakaszban a főhajó irányában egy szentélyrekesztő falmaradványai kerültek elő. (7. kép) A templomhajót oszlopsor tagolta, körtetagos keresztboltozat fedte az egyes boltszakaszokat. A templombelsőt gazdag festés borította. (8. kép) Freskói figurális és ornamentális díszítésúek. Mestereit az esztergomi várkápolna 14. századi freskókészítő műhelyében kereshetjük. A freskók alatt, hasonlóan a lőcsei Szent Jakab templomhoz a jeleneteket magyarázó bibliai szövegrészletek voltak. Az oltárok körül az oltárt állító egyházi vagy világi személy volt eltemetve. A templom területén a padlószint alatt, bolygatott állapotban több részben téglával kifalazott, illetve fakoporsós sír került elő. 15 A sírokat 1526-ban az Óbudán táborozó törökök feldúlták. Az elvonulásuk utáni helyreállítás során a sima padlótéglákban a sírhelyeket díszes kőlapok már nem jelölték. 1410-ből ismerjük az egyetem rektorának vörösmárványból készült sírkövét. Az óbudai egyetemet Zsigmond király alapította, az egyetem kancellárja Lambertus, aki a káptalan prépostjaként (1413-15) Zsigmond királyt elkísérte és részt vett a Konstanzi zsinaton (1414). 16 Az óbudai egyetem a káptalan valamelyik jelentősebb épületében működhetett. A káptalan irattárát a templom sekrestyéjében helyezték el. Ennek építése volt a valóságos oka annak, hogy Mátyás király az óbudai káptalanon keresztül folyamodott a pápához engedélyért a Mária templom szépségének látványát lerontó Péter templom elbontásához. A maradványok bontásának engedélye 1483-ból származik. 17 A Mária templom pompájáról és szépségéről egy 15. századi forrásból értesülünk. Ransanus, olasz püspök, aki 1475-78 között Mátyás király udvarában járt és ismerte a Mária templomot úgy vélte, hogy annak 14 MAROSI 1982. 64-68.; MAROSI 1987. 318., 1030-1031. kép; BALOGH-DERCSÉNYI-GARAS 1964.160-162. 15 BERTALANNÉ 1984. 393., 6. jegyzet 16 BÁCSKAI-GYÓNI-KUBINYI 2000. 46-47. 17 BÁRTFAI-SZABÓ 1935.156., 112. 158