Budapest Régiségei 40. (2007)

TANULMÁNYOK - Nagy Margit: Kora népvándorláskori sírleletek Budapest területéről = Grabfunde aus der frühen Völkerwanderungszeit im Gebiet von Budapest 95

KORA NÉPVÁNDORLÁS KORI SÍRLELETEK BUDAPEST TERÜLETÉRŐL A széles fogójú csontfésűk felülete igen alkalmas a karcolt minták készítésére; a 3-5. századi germán fésűk karcolt állatképei szinte kizárólag ló- és a madárábrázolásokból állnak.

195 Míg a szakirodalomban a púposhátú fésűk helyi készítésével kapcsolatos kétely fel sem merül, addig a szimmetrikus helyzetű állatfej-proto mekkai díszített fogójú fésűk műhelykérdése vitatott,

196 holott technikailag az állatfej alakú részekkel való kitoldás nem megoldhatatlan feladat. Az egyik legjobb minőségű ilyen példány a lébényi kardos férfisírból ismert, melynél nemcsak a fogórészt díszítették tófejekkel, hanem a fogakat védő tok két oldalára is tófejeket faragtak.

197 A lébényi fésű, hasonlóan az eddig ismert lóprotomés példány többségéhez, háromszög fogóval készült. Háromszög fogójú fésűket, T. Biró Mária megállapítása szerint, a nyugati provinciákban használtak, de a Pannónia szomszédságában élő alemannoknál és a quadoknál is elterjedt.

198 A Budafoki úti fésű alaptípusa, a marosszentanna-csernyahovi kultúra területén általános un. „púposhátú" fésű nem ismeretlen Aquincumban. A békásmegyeri Duna-parton 1936os ásatás 36. szemétgödréből egy bronzszögekkel összeerősített, jó minőségű, gondosan csiszolt felületű fésű került elő (17. kép 5a-b); a tárgy mellett talált ásatási feljegyzés szerint római bronzéremmel és feliratos kővel együtt.

199 A Budafoki úti lelőhelytől légvonalban mintegy 6 km-re északnyugatra, a gazdagréti temető DNy-ÉK-i irányú 116. sírjából Zsidi Paula közölt töredékes állapotú, pontkörökkel és ívelt vonalakkal díszített csontlemezeket, melyek között egy ívelt szélű töredék is található (I. Valentirdanus-éremmel együtt).

200 195 BÍRÓ 2002. 59-60; NAGY 2007. 13. tábla. 196 BÓNA 1993. 244. 197 SCHMAUDER 2002. I, 46^7, II, 35-37, Taf. 62-63. A lébényi tok Augst-i párhuzama, valamint a Champlieu-i tok egyazon háromszög fogójú fésűtípushoz tartozik. PETITJEAN 1995. 174175, Pl. VIII, 2-3. 198 BÍRÓ 2002. 44, Abb. 83-86. 199

1936-ban Nagy Lajos a békásmegyeri Vízművek területén végzett ásatást, a főként őskori leletanyag publikálatlan. Említések: LÁSZLÓ 1942. 794-795; NAGY 1973. 207-208. A 36. gödörben késő avar kori edénytöredékeket is találtak, melyeket a békásmegyeri népvándorláskori telepkerámia feldolgozása kapcsán Tóth Judit azonosított és rajzoltatott. Tóth J., Késő népvándorláskori településnyomok Békásmegyeren. Budapest, 1994. Kézirat. A gödörből előkerült egyéb anyag - a fésű kivételével - azonosítatlan. A fésű BTM Népv. gyűjtemény, Bsz. 153. Kovács Péter a matricái római tábor principiájának szentélyében egy Valentinianus utáni periódusra keltezhető szemétgödröt tárt fel. A gödör felső részén nagyobb mészkő bázis, betöltésében Valentinianus-érem, dörzstál, besimított kerámia, Frigeridus dux-bélyeg és egy körökkel díszített púposhátú fésű volt. KOVÁCS 2004.130. 200 ZSIDI 1987. 66,15. kép. Különös figyelmet érdemel az ívelt fogójú, bronzszögekkel összeerősített fésűtöredék (17. kép 1), melyet az aquincumi katonaváros nyugati temetőjének IV/9. sírjából (Bécsi út 203) Topái Judit publikált. A fésű és egy, a csatkarika széles oldalán a csattövis hegye mellett, szembeforduló állatfejekkel díszített bronzcsat (17. kép 4) a földgépektől tönkretett ókeresztény sírkamra freskóval díszített kőfalának töredékével együtt, a villamossínek alól kimarkolt földből került elő. Mivel a földmunka éjszaka folyt, a szétdúlt sírokról semmiféle adatot nem sikerült megtudni. A púposhátú fésű töredékének egyik részlete, a fogó tövénél felfelé tartó íves kiképzés különleges formát sejtet

201

. Mindkét szélén felfelé ívelő (egy-egy állatfejet jelképező), púposhátú fésűformát ukrajnai gót temetőkből ismerünk (pl. a Dnyeper-vidéki PerejaszlavHmelnyickij 5. sírjából (17.kép 2), ahol ez a fésűtípus a csernyahovi kultúra 4. század végi leletcsoportjához tartozik.

202 Ugyanezt a lapos ívű formát a marosszentannai temető fésűi között is megtaláljuk.

203 A Bécsi úti fésűtöredéknek a félkör alakú fogó miatt valószínűbb rekonstrukciós lehetősége, ha a felső lemez, a fogó két oldala mellett kivágott félkörívek mellett tompaszögben ér véget (17. kép 1). Hasonló íves bevágású púposhátú fésűket használtak a nyugati gótok Marosszentannán (26., 45., 50(1)., 64. sír és szórvány).

204 A Duna-vidék D2-horizontjának idején, a magas rangú untersiebenbrunni család cikádafibulás gyermekének sírjába is íves bevágású fésűt helyeztek (17. kép 3).

205 Különleges formai lelemény a Hajdúszobosztó-Bajcsy-Zsilinszky úti teljes fegyverzetű gepida harcos sírjából előkerült fésű, melynek fogójánál a germán félkör- és a római háromszögformát egyesítették. A fogó töve kétoldalt háromnegyedkör alakú ívekkel szűkülve folytatódik a háromszög alakú felső lap felé.

206 Alig látható, egészen sekély félkörívek helyezkednek el az Alzey-i púposhátú fésű fogójának két oldalán.

207 A Bécsi úti IV/9. sír fésűjének D2-es időrendi helyzete az első értékelhető adat arra, hogy az aquincumi katonaváros nyugati temetőjének északi részét az 5. század első évtizedeiben is használták. 201 TOPÁL 2003. 33, Pl. 33. A fésűt a vele együtt előkerült állatfejekkel díszített csat 4. század végi, vagy ennél későbbi chichesteri párhuzama keltezi. 202 BIERBAUER 1994. 115, Fig. 23,118-119; BIERBAUER 1994a, 80, Cat. n. I.18J. 203 KOVÁCS 1912. 284,42. kép (32. sír). 204 KOVÁCS 1912. 272, 26. kép; 295-296,59. kép 5; az 50(1) és a 64. sír fésűi bronzcsövecskékkel összefogva: uo. 300-301, 67. kép 1; 315, 88. kép la; szórvány: 325,105. kép 6. 205 TEJRAL 1988. 259, Abb. 24, 12; SCHMAUDER 2002. I, 43-45; II, Taf. 226, 4. 206 ISTVÁNOVITS-M. NEPPER 2005. 47, Taf. 14, 9. 207 BERNHARD 1999.19, Abb. 3,2. Ill