Budapest Régiségei 40. (2007)

TANULMÁNYOK - Nagy Margit: Kora népvándorláskori sírleletek Budapest területéről = Grabfunde aus der frühen Völkerwanderungszeit im Gebiet von Budapest 95

NAGY MARGIT bizonytalan; a múzeumi gyűjteménybe került leletek több temetkezésből valók. A hurkos-kampós záródást Vaday Andrea és Istvánovits Eszter megállapítása szerint a szarmata fülbevalóknál a 2. század közepétől használták.

54 Hurkos-kapcsos záródással ezüst és bronz karperecek, fülbevalók is készültek. A Füzesabony-Kastély-dűlői 150. sírban egy sima bronzhuzal karpereccel együtt csavart díszű karperec került elő hurkos-kapcsos záródással.

55 Tiszavasvári-Városföldje-Jegyzőtag 7. sírból, 2. század végi - 3. századi kísérőleletekkel együtt, hasonló záródású ezüst fülbevalópárt Istvánovits Eszter közölt.

56 Ilyen záródású tordírozott arany fülbevalót, a Rákoscsaba-Péceli úti 1-A. századi temető szórványleletei közül is említhetünk.

57 Hurkos-kampós záródású arany fülbevaló Üllő 9. lelőhely szarmata temetőjéből, több szálból csavart arany fülbevaló Cegléd 4/12. lelőhely szarmata temetőjéből került elő.

58 A hurkos-kapcsos záródású fülbevalók használatának felső határa az 5. század, amint pl. SzegedSzőreg-Homokbánya sír leletegyüttesénél ezt Vörös Gabriella bizonyította.

59 Bizonyára véletlennek lehet tartani, hogy a szarmata kori arany torquesek mindegyike - a Rákos-patak mentén előkerült példány kivételével - két kampóval zárul. Nem valószínű, hogy a hurkos-kampós szerkezetet kizárólag a színesfémből készült torquesek és a kisebb méretű fülbevalók esetében alkalmazták. A két kampós záródás egyszerűen rövidebb drótot igényel; az arany torquesek összekapcsolásnak ezt a módját feltehetően az anyagtakarékosság magyarázza. A Rákos-patak menti sír torques-csüngő együttesének analógiái igen nagy területen találhatók és több évszázadot képviselnek. Az elterjedés egyik iránya a római ékszerek felé vezet, melyek között félhold alakú csüngődísszel vagy bullával együtt viselt torques a férfi és női viseletben egyaránt előfordul. A Castellani-gyűjtemény két hurokkal záruló csavart arany torquesén kerek bulla függ.

60 A germánoknál a torques viseletének különleges jelentősége volt. Arany torques és arany karperecek a 3-5. századi barbár királysírok (Hassleben, Céke, Osztrópataka, Sackrau, Petrossa stb.) méltóságjelvényei.

61 Amint Michael Schmauder részletes össze54 VADAY 1988-1989. 45-46; ISTVÁNOVITS 1990. 90. 55 FARKAS 1998. 74, II. t. 7; HAVASSY 1998.154, 54. sz. 56 ISTVÁNOVITS 1990. 85, II. t. 2-3; HAVASSY 1998.150, 24. sz. 57 BTM, Aquincumi Múzeum, Népv. Gyűjt. Ltsz.: 74.1.101. 58 RÉGÉSZETI KUTATÁSOK 2006. 47,104. 59 VÖRÖS 1986. III. 1.1-2. 60 A késő római torquesviseletről: KELLER 1979. 27-31, 130-131; SCHMAUDER 2002. 100-105. Castellani-gyűjtemény: MARSHALL 1911. 323, KatNr. 2766, Pl. LXII. 61 SCHMAUDER 2002.

1,100-105,340, Fundliste 16; PROHÁSZKA 2004. 50-52; PROHÁSZKA 2006. 43-46. foglalásában kimutatta, a torques viseletének a késő antik korban, római környezetben, hivatali rangjelző szerepe lehetett, határozott katonai jelleggel.

62 A torques-lunula ékszerösszetétel másik iránya kelet felé a Fekete-tenger északi és keleti partvidékéig vezet. A Kubán vidék alán arisztokratái sima aranydrótból készült, hurkos-kapcsos záródású nyakékszereket már az 1-2. században viseltek.

63 A keresi katakombákba a 4. század végén - az 5. század első évtizedeiben a helyi arisztokrácia tagjai arany ékszereikkel feldíszítve temetkeztek: diadémokkal, aranylemezzel bevont fibulákkal, hurkoskapcsos záródású arany torquesekkel.

64 Kis méretű, 8,5-11,1 cm átmérőjű, csavart díszű arany nyakpereceket a keresi katakombák gyermeksírjaiban találtak, így az 1904 jún. 24-én feldúlt sírokban. Részben ezekből a temetkezésekből, részben bizonytalan déloroszországi lelőhelyekről műkincskereskedők útján a kölni Diergardtgyűjteménybe hurkos-kapcsos záródású, vékony drótból készült, tordírozott arany torquesek (súly: 13,43; 6,68; 38,85; 21,09 gr.) kerültek, melyeket Inciser Gürcay Damm a keresi párhuzamok alapján az 5. század első felére keltezett. Említésre méltó, hogy a déloroszországi arany torqueseken ugyanúgy nem figyelhető meg a használat nyoma,

65 mint a Rákos-patak menti példánynál. A kopásnyomok hiányából arra lehet következtetni, hogy az aranytárgyakat közvetlenül a temetés előtt készítették el; az életben viselt ékszereket nem temették el a halottal. Arany ékszereknél egyébként nem szokatlan a tárgyformák több száz évig való megőrzése. A Diergardt-gyűjtemény Pontus vidéki, Taman vagy Maikop lelőhelyű nyakláncát említem példaként, melynél a lánc 1-2. századi kettős aranycsövecskékből áll, a láncra erősített préselt pontdíszes félholdcsüngő formája és típusa a 4-5. századi készítést teszi valószínűvé.

66 Az 5. század első felétől, a hun kortól a férfiviselet fontos darabjává vált a tömör, súlyos arany torques, melynek rangjelező szerepét László Gyula, 62 SCHMAUDER 2002.

1,110-114. 63 Két kampós záródású arany torques: Kazanyszkaja és Tflisszkaja sztanyica közötti 49. kurgán: GUSHCHINAZASETSKAYA 1994. 50, Kat. No. 145, sima arany karika: Tiflisszkaja sztanyica 15. kurgán: GUSHCHINA-ZASETSKAYA 1994. 58, Kat. No. 264; hurkos-kapcsos záródású sima aranykarika Uszty-Labinszkaja 32. kurgán GUSHCHINA-ZASETSKAYA 1994. 37, 369, Tab. 41, No. 369. Gömbös végű, lemezes lunulacsüngő bronzból (feltehetően lószerszámdísz): Uszty-Labinszkaja 41. kurgán GUSHCHINA-ZASETSKAYA 1994. 69, Tab. 46, Kat. No. 433. Ezeket a sírokat a szerzők a Kr. u. 1-2. századra keltezik. 64 ZASETSKAYA 1979. 7,11-13, risz 2, 34-38. 65 DAMM 1988.128-131, Kat.Nr. 39-42 « DAMM 1988.131-132, Kat.Nr. 43, Abb. 90. 100