Budapest Régiségei 39. (2005)

Maráz Borbála: Budapest-Gellérthegy és környékének késő LaTene kori településtörténete = Die spälatenezeitliche Siedlungsgeschichte von Budapest-Gellért Berg und seiner Umgebung. 1., Budapest-Tabán kelta-eraviszkusz telep topográfiai és településtörténeti meghatározásának kérdése 39-49

BUDAPEST-GELLÉRTHEGY ÉS KÖRNYÉKÉNEK KÉSŐ LA TÉNE KORI TELEPÜLÉSTÖRTÉNETE ból a LT D periódusra, azon belül annak második felére lehet keltezni. A kárpát-medencei sávos és geometrikus motívumokat használó festett kerámia megjelenését a LT C periódus végéhez, elterjedését a Kr. e. 1. századhoz kötik a legújabb vizsgálatok is, megjegyezve, hogy a festett kerámia gyártásának virágkora a Kr. e. 1. század közepére - második felére esik, és a császárkor kezdetén is még folyamatos a használata.

40 Ezt a datálást erősítik meg a Tabánban előkerült gemma-lenyomatos kerámiatöredékek is: a tabáni telepen működő, a „gemmás mester" névvel jelölhető fazekas gyártmányai jelölésére olyan gemmát használt, amely a Kr. e. 1. század első felében Capua környékén volt kedvelt.

41 A kerámiánál pontosabb datálást lehetővé tevő fémanyag, fibula igen csekély számban került elő a Tabánban, de nemcsak számuk, hanem típusuk is hasonló a gellérthegyiekéhez: mindkét telepen az un. „pseudo-II típusú" drótfibulák fordulnak elő, amelyek a Kr. e. 2. század végétől az egész LT D periódus folyamán használatban voltak.

42 Kivételt egyetlen tabáni fibulatöredék képez, amely alapján a tabáni telep léte a Kr. u. 1. század második feléig tarthatott.

43 Az előzőekben ismertetett tárgytípusok nemcsak Budapest térségében, hanem a Kárpát-medence nagy részében általánosan elterjedtek és a LT D periódusra jellemzőek voltak. Ezek alapján a gellérthegyi és a tabáni települések egymáshoz viszonyított időrendi helyzetét nem lehet meghatározni, illetve akár egykorúaknak is tarthatók lennének. A pontos kronológiai meghatározásra a leletanyagnak az a része alkalmas, amely csak a Tabánban fordul elő, a Gellérthegyen nem: ilyen mindenekelőtt a Tabánban 10 objektumból is ismertté vált római provinciális kerámia, amely a Gellérthegyen (1 kerámia- és 1 téglatöredéket kivéve) egyáltalán nem került elő, még az 19801996. közti újabb ásatások anyagában sem. A tabáni 1935. évi ásatás 5. gödrében talált érme, Claudius császár Kr. u. 41-ből való középbronza és egy Drag. 37. típusú, provinciális gyártású tál töredéke arra utal, hogy a tabáni telep a Kr. u. 1. század közepén még fennállott, túlélve a római hódítást.

44 Az 1935. évi ásatás 83. gödréből származó agyagkantharos és néhány hasonló töredék a Tabánból, valamint 1 gellérthegyi töredék nem tartozik a 40 SZABÓ 1991. 275-277. 41 BÓNIS 1969. 173-174.; SZABÓ 1991. 279-281. 42 BÓNIS 1969. 194-197., 231. 43 BÓNIS 1969. Abb. 51:30,196. 44 BÓNIS 1969. 14., 32., Abb. 18:17. gyakori edényformák közé sem a Budapest környéki, sem a magyarországi késő kelta anyagban.

45 Hasonló darabok a szkordiszkuszok Kr. e. 2-1. századi hagyatékából ismertek, ahol nagy számban fordulnak elő mind a telepeken, mind a temetők sírmellékleteiben. Bár a tabáni kantharos fülformája kissé eltér a szkordiszkusz területeken talált, illyr eredetű késő La Téne kori példányokétól, közvetlen analógiáinak ezek tekinthetők. A Gomolaván előkerült párhuzamok az ottani VIb fázis (Kr. e. 1. század utolsó negyede) anyagából és az annál régebbi Via fázis települési rétegéből valók.

46 A Beograd-karaburmai temető Kr. e. 85-15. közöttre datált 222. sírjából, valamint a Kr. u. 15 körüli vagy utáni évekre keltezhető 1. sírjából ismert kantharosok datálása itáliai importokon alapul.

47 A tabáni kerámiaanyag alábbi, nem sok példányban képviselt típusai teljességgel hiányoznak a gellérthegyi oppidum hagyatékából: - szürke, gyűrűszerűén megvastagodó peremű, omphalosos tál;

48 - szürke, talpgyűrűn álló tál; provinciális római forma;

49 - fordított csonkakúpos formájú, magasan elhelyezkedő vállú, pereme alatt vésett vagy besimított vonalköteggel díszített fazék.

50 Mindhárom edényforma hiányzik a LT D korú kelta telepek és a gellérthegyi oppidum leletanyagából, viszont a Gellérthegy alsó lejtőin és a hegy alatt lévő, a Kr. u. 1. század második felére és a 2. századra datálható bennszülött kelta telepek kerámiaanyagának fő típusait képviselik (Ménesi út 9.,

51 Mányoki út 16.,

52 Rudas fürdő,

53 Kende u.

54

). A tabáni fazekastelep és a gellérthegyi oppidum kerámiaanyagában még egy lényeges eltérés is kimutatható: a Tabánban egyáltalán nem fordul elő az a LT C korú vagy a LT C periódus kerámiai formakincsét őrző leletanyag, amely a Gellérthegy különböző pontjairól ismert, és amely arra utal, hogy a késő LaTène oppidumnak volt egy település-előzménye valamikor a LT C

2 periódus vagy a LT C

2

/D váltásának idején. Ennek a korábbi kelta településnek az összefüggése, esetleges kapcsolata a későbbi oppidum létrejöttével ma még nem ismert, ennek vizsgálata csak az eddig feltárt gellérthegyi 45 BÓNIS 1969, Abb. 12:4, Abb. 59:7. 46 JovANOvic 1988. 51-52., 186., XLIII. t. 1, II. t. 8b 47 TODOROVIC 1972. 92-93., 95-96., 1.1. 3, XXXIX. T. 4. 48 BÓNIS 1969. Abb. 34:2, Abb. 7:7,8. 49 BÓNIS 1969. Abb. 41:5. 50 BONIS 1969. Abb. 7:13,14:15,18:14. 51 PÓCZY 1959. 8. kép. 52 BÓNIS 1969. 233., LUI. T. 9,11. 53 PÓCZY 1959. 4. kép. 54 PETŐ 1976; 1979. 43