Budapest Régiségei 39. (2005)

Maráz Borbála: Budapest-Gellérthegy és környékének késő LaTene kori településtörténete = Die spälatenezeitliche Siedlungsgeschichte von Budapest-Gellért Berg und seiner Umgebung. 1., Budapest-Tabán kelta-eraviszkusz telep topográfiai és településtörténeti meghatározásának kérdése 39-49

MARÁZ BORBÁLA leletanyag újabb elemzése révén lehetséges. A tabáni fazekastelep helyén viszont semmiféle korábbi kelta megtelepedés nyomai nem ismertek. Ez a különbség azonban nincs összefüggésben a Gellérthegy és a Tabán önálló létének kérdésével. VI. ÖSSZEFOGLALÁS Összegzésül megállapítható, hogy a tabáni késő La Tène kori település az Ördög-árok nevű patak két partján létesült, falusias jellegű telep volt, amelynek a közelében lévő gellérthegyi oppidummal és a Várhegyen lévő magaslati településsel semmiféle topográfiai összefüggése sem volt. Az önálló telepnek, vicusnak a patak bal partján feltárt részlete egy fazekastelep műhelykörzete lehetett, ahol ugyanazon időszakon belül működő fazekaskemencék voltak, a hozzájuk tartozó agyagkitermelő gödrökkel, amiket aztán az edényégetés során keletkezett selejt kerámiával töltöttek fel. Ugyanezen a területen élelemtároló vermek és sütőkemence is előkerültek. A patak túlsó partján feltárt teleprészen cölöpszerkezetű ház, sütőkemence, fémöntőműhely maradványai és hulladékgödrök voltak. Ezek az objektumok a fazekastelep állandó jellegét, intenzív használatát jelzik. A túlnyomórészt LT D korú edénytöredékeket tartalmazó hulladékgödrökben provinciális kerámiaanyag is előkerült: összesen 10 objektumból való a kétfajta kerámia együttes előfordulása. A leletanyagnak a gellérthegyitől eltérő része azt mutatja, hogy a tabáni fazekastelep néhány évtizeddel még az után is működött, amikor a gellérthegyi oppidum már megszűnt településként létezni. Ez utóbbi megszűnésének idejét abszolút kronológiai szempontból az ún. lágymányosi éremlelet

55 alapján a Kr. születése körüli időkre ill. a Kr. u. utáni első-második évtizedre tehetjük. A Gellérthegy lábánál, a Gellért tér 3. sz. telken előkerült éremlelet ugyanis Kr. e. 9-8 körül záródik, Augustus-kori dénárokkal. Az éremlelet földbe kerülése valószínűleg összefüggésbe hozható a Duna-jobb part római megszállásának katonai eseményeivel és a gellérthegyi oppidum addig virágzó létének megszűnésével. Ehhez képest a tabáni 1935. évi ásatás egyik objektumából előkerült Claudius-középbronz a két telep között kb. 5 évtizednyi időbeli eltérést jelezhet, amely a kerámiaanyagban megmutatkozó különbségnek is nagyjából megfelel. Az elmondottak alapján a tabáni fazekastelep létrejöttét a Kr. u. 1. század első évtizedeire datálhatjuk, fennállásának idejét az 1. század első felére vagy közepére tehetjük. Létrejöttében valószínűleg a római hódítás következtében megszűnt gellérthegyi oppidum lakossága játszott szerepet, amire a kelta fazekasság töretlenül továbbélő hagyománya utal. A fazekastelep a Várhegy túloldalán, a Vízivárosban létesült Claudius-kori ala-táborral egy időben még létezhetett,

56 de a Gellérthegy aljában és a déli lejtőin található, a Kr. u. 1. század végére keltezhető telepek (Gellért tér, Kemenes u., Rudas fürdő, Kende u.) létrejötte előtt megszűnt. így valószínűsíthető, hogy időben a gellérthegyi oppidumot közvetlenül követi. Ennél pontosabb kronológiai meghatározás csak a vízivárosi ala-tábor és még inkább az ugyanott, a Corvin téren feltárt késő LaTène-kori település

57 leletanyagának részletes feldolgozása és összehasonlítása után lesz lehetséges. A budapesti Duna-jobb part késő La Tène kori települései sorában tehát indokoltnak tartjuk a tabáni fazekastelep (vicus) és a gellérthegyi oppidum egymástól való megkülönböztetését és a két település külön névvel (Budapest-Tabán, ill. Budapest-Gellérthegy) való jelölését. Ezt elhelyezkedésük földrajzi jellegzetessége, a települések típusa és időrendi helyzete egyaránt indokolja. GOHL 1902; BÓNIS 1950, 348.; NAGY 1973. 78., 34-35. kép. Vö.: NAGY 1973. 113., 158.; KÉRDŐ 1995. HABLE 1998. 44