Budapest Régiségei 39. (2005)

Maráz Borbála: Budapest-Gellérthegy és környékének késő LaTene kori településtörténete = Die spälatenezeitliche Siedlungsgeschichte von Budapest-Gellért Berg und seiner Umgebung. 1., Budapest-Tabán kelta-eraviszkusz telep topográfiai és településtörténeti meghatározásának kérdése 39-49

MARÁZ BORBÁLA dal ellátott házak és sütőkemence is előkerültek, amelyek alapján nem lehet egy ideiglenes jelleggel használt telepről beszélni. A tabáni fazekastelep a nyugati kelta világból írott források alapján ismert folyóparti vicusok, falusias jellegű települések

33 kategóriájába sorolható, amelynek lakossága elsősorban edényművességgel, festett kerámia gyártásával foglalkozott. Teljes kiterjedése további feltárások hiányában nem ismert. A telepet kettéosztó patak medrét a kelta objektumok biztonságos távolságban kísérik, nyilvánvalóan a patak természetéből fakadó heves árvizek elkerülése miatt. Északi és nyugati irányban az eddig megismert telep folytatását már további ásatások segítségével sem lehet megismerni, mert ezt a Szarvas tér 1891-ben végzett tereprendezésével (1,5-2 méterrel való mélyítésével) valószínűleg megsemmisítették. A telep jobb parti részén, a Gellérthegy lábánál lévő területen viszont eredményes lehet a régészeti feltárás. A tabáni késő La Tène kori fazekastelep a földhivatali nyilvántartás alapján Budapest I. kerületében, az Erzsébet-híd lehajtói alatt, az Attila út és a Krisztina körút közti területen a következő hrsz. területekre lokalizálható: 6006, 6172, 6184, 6209, 6228, 6263, 6264, 6272, 6318. ÍV. A TABÁNI TELEP GEOGRÁFIAI VISZONYA A KÖRNYEZŐ KÉSŐ LA TÈNE KORÚ LELŐHELYEKHEZ (1. kép) Elsőként - az előzőekben ismertetett régészeti szakmai vélekedések miatt - a gellérthegyi oppidummal való esetleges topográfiai összefüggés kérdését kell megvizsgálni. Ez már az első tabáni ásatásoknál felmerült, ezért Nagy L. 1934-35-ben kutatóárkokkal átvizsgálta a Gellérthegy északi lejtőit, de semmilyen korú régészeti nyomra sem bukkant.

34 Kutatóárkainak a helyét nem ismerjük, ezért ez az adat a két kelta lelőhely összefüggése kérdésében nem használható. Az 1 kép a szóban forgó terület szintvonalas térképét, azon pedig a tabáni és a gellérthegyi település eddig megismert kiterjedését ábrázolja. Nyilvánvaló, hogy a domborzati adottságok miatt sem lehetséges a két telep egybetartozása: a Gellérthegy északi és keleti oldala sziklás, meredek, és a hegyoldal helyenként csaknem függőlegesen szakad le az Ördög-árok völgyére, ahol a tabáni telep tszf. magassága 102 m, a gellérthegyi oppidumé viszont 235 m. A két település összefüggése ellen kaptunk adatot a 2004. év tavaszán a Gellérthegy északi lejtő33 CAES. BGC. III.l, IV4, VI.30. 34 NAGY 1936,19. jén, a hegytető közelében végzett próbaásatásaink során: a Bérc utca déli oldalán, a Bérc u. 4A, 4B és 8. számú telkeken egyértelműen rögzíteni tudtuk a gellérthegyi oppidum északi szélét a 185-190 m tszf. magasságban. Ettől északra, a tabáni fazekastelep irányában a gellérthegyi oppidum objektumaival már nem lehet számolni.

35 A tabáni fazekastelep közvetlen körzetében a késő La Tène korban a gellérthegyi oppidumon kívül még egy település létezett: a budai Várhegyen lévő magaslati telep. A középkori Buda és királyi vár feltárásai során vált ismertté néhány pontja, kerámiaanyaga alapján pedig fennállásának ideje a LT D periódusra tehető. Az ezzel a magaslati teleppel való összetartozást ugyancsak a domborzati viszonyokban észlelhető lényeges eltérés zárja ki.

36 Nem merülhet fel kapcsolat a Rudas fürdő területén ismertté vált településsel sem; mind Póczy K. feltárása, mind a 2004. év nyarán végzett ásatás a római hódítás után továbbélő, bennszülött kelta lakosság Kr. u. 1. század végi - 2. század eleji leletanyagát eredményezte.

37 V. A TABÁNI LELETANYAG KRONOLÓGIAI HELYZETE Az első feltárásról szóló közlemények és a legelső történeti értékelések a tabáni telepet kronológiailag csak nagy általánosságban határozták meg, és „a LT kultúra utolsó szakaszá"-ra, „a LT D periódusra" datálták, vagy egyszerűen csak mint az „eraviszkusz kultúra hagyatéká"-t írták le.

38 Ennél pontosabb időrendi meghatározást Bónis É. adott először a tabáni leletanyagról, amelyet a tipológiai elemzés során nem választott szét a gellérthegyitől.

39 A mindkét telepen előforduló festett kerámia gyártásának idejét az Kr. e. 1. századra, azon belül a virágkort az Kr. e. 1. század második felére keltezte, megjegyezve, hogy a gellérthegyi és a tabáni festett kerámiát gyártó műhelyek fennállása Augustus korát is megérte. A többi, ugyancsak késő La Tène kori kerámiaanyag a kárpát-medencei kelták által gyártott és általánosan használt típusokat képviseli mind a Gellérthegyen, mind pedig a Tabánban, amelyeket relatív kronológiai szempont35 Maráz Borbála ásatása, részletes feldolgozása a későbbiekben. 36 A Szent György téren és a Sándor palota területén előkerült késő La Tène-kori anyagról: NAGY 1942. 237.; NAGY 1952, 195-196. 37 PÓCZY 1959; Papp A. és Maráz B. ásatása 2004., részletes feldolgozása a későbbiekben. 38 GARÁDY 1936. 21.; NAGY 1942. 39 BÓNIS 1966. 905-906.; BÓNIS 1969. 167-193., különösen: 167174. 42