Budapest Régiségei 39. (2005)

Maráz Borbála: Budapest-Gellérthegy és környékének késő LaTene kori településtörténete = Die spälatenezeitliche Siedlungsgeschichte von Budapest-Gellért Berg und seiner Umgebung. 1., Budapest-Tabán kelta-eraviszkusz telep topográfiai és településtörténeti meghatározásának kérdése 39-49

BUDAPEST-GELLÉRTHEGY ÉS KÖRNYÉKÉNEK KÉSŐ LA TÉNE KORI TELEPÜLÉSTÖRTÉNETE 1931-1941 között.

21 A telep további kiterjedésének és az egykori Ördög-árokhoz viszonyított helyzetének megállapítása Bónis Éva érdeme, aki erre vonatkozó eredményeit - az összesítő térkép kivételével - „Gellérthegy-Tabán" monográfiájában közölte.

22 Az általunk az alább elmondandók is nagyrészt ezekre az adatokra épülnek; mindazonáltal szükségesnek tartjuk a településformára vonatkozó ezen adatok ismételt összegzését, hogy a tabáni telep sajátosságainak és a Duna-jobb parti kelta telepek között elfoglalt helyének, szerepének más szempontú és a régészeti szakirodalomban idáig általánossá vált véleménytől eltérő megállapítást eredményező elemzését elvégezhessük. A késő La Téne kori telep objektumai a budai Várhegy délkeleti lejtője, a Duna-jobb part és a Gellérthegy közötti területen kerültek elő, ahol a Tabán néven ismert újkori városrész állt. Ma itt, a felszín alatt, csatornává alakítva ömlik a Dunába a budai hegyekből érkező Ördög-árok vize, amelynek alsó szakaszát az árvizek ellen már a középkorban gátak közé szorították. A középkori támfal részletét és egy híd maradványát (2 kép. B) Garády S. feltárásainak köszönhetően ismerjük.

23 Az Ördög-árok vagy más néven Nagykovácsi-patak a Duna egyik legjelentősebb jobb parti mellékfolyója volt Budapest területén: 17. századi, Buda látképét megjelenítő metszeteken, térképeken és a Buda 1686. évi visszafoglalását ábrázoló rézkarcokon is szerepel.

24 18-19. századi, Budát ábrázoló térképek szintén feltüntetik az Ördög-árkot,

25 amelynek tabáni szakaszán a török kiűzése után rácok telepedtek meg. Az ekkor már szűk mederben folyó Ördög-árok még egy 1870-es évek elején készült fényképen is látható.

26 1878 után viszont a főváros budai oldalának csatornázásakor a patak a Dunába való torkolatától egészen a Városmajorig a föld alá került: beboltozása után a patak vonalán alakult ki az Árok utca, amelynek közepén húzódott az immár csatornává alakított Ördög-árok. Garády S. ásatási helyszínrajzán

27 a régi Árok utca és az Ördög-árok csatornája fel van tüntetve; ennek segítségével jelölhette ki Bónis É. az 1950. évi feltáráskor a kelta telep kiterjedését vizsgáló feltárásainak a helyét. Az I—II. kutatóárkokban (2. kép: I, II), amelyek közvetlenül a csatornává 21 GARÁDY 1943; 1945. 22 BÓNIS 1969. 84-85., 205-207. 23 GARÁDY 1945. 411-415., 23-24. kép. 24 RÓZSA 1963. 105., 126., 218-222., 262-263., X, XXI, XLVIII, LII. táblák: W. Dilich rézkarcai 1600. és 1602., G. A. Bosio rézmetszete 1684., rézmetszet L. N. Hallart rajza után 1686. 25 HOLLÓ 1994.15., 18-19., 36-37. 26 JALSOVSZKY-TOMSICS 2003. 31., 28. kép. 27 GARÁDY 1943,1. kép. alakított Ördög-árok bal partján voltak, La Téne kori objektumok nem kerültek elő. A rétegek erős lejtése a csatorna irányába viszont egyértelműen jelezte az egykori patakmedret. Ugyanez a jelenség mutatkozott az Ördög-árok csatornája jobb partján nyitott III-IV kutatóárkokban is (2. kép: III, IV), és csak az Ördög-árok csatornájától kb. 50 m távolságra kijelölt V kutatóárok eredményezte a késő La Téne kori település objektumait és leletanyagát. A patak két partján feltárt szélső, patakparti objektumok között mérhető 100 méternyi távolság, és a terep lejtésének a helye arra mutat, hogy a La Téne korban az Ördög-árok medre az újkori állapothoz képest rendkívül széles volt. A Duna és jobbparti mellékfolyóinak holocénkori vízrajzi térképe az említett régi térképeken kívül a geológiai fúrásadatokból is jól rekonstruálható.

28 A Duna-meder holocénkori jobb partja a Várhegy és a Gellérthegy alatt nagyjából a mai vonalán húzódott. A Duna főága itt, a Gellérthegy alatt a legkeskenyebb: mindössze 300 m széles.

29 Az Ördög-árok tektonikus eredetű, északnyugat-délkelet irányú völgye kétségtelenül régi, már a pliocén végén is megvolt. A patak a medrét és szűk völgyét vastag löszbe vágta bele, majd délkelet felé haladva a völgye kiszélesedik és 10-15 m vastag holocénkori ártéri üledék borítja. A völgy terasztalanul fut ki a Tabán területén a Duna alluviumára.

30 Az Ördög-árok vagy más néven Nagykovácsi-patak a Budai-hegységben, Nagykovácsi határában több ágból ered; esése nagy és vízjárása igen heves. A Gellérthegy és a Várhegy közti völgyben, a Várhegy lejtőcsúcsát megkerülve torkollik a Dunába, és alkot egyúttal természetes választóvonalat is a 235 m tszf. magasságú Gellérthegy északi meredek oldala és a Gellérthegynél kb. 100 méterrel alacsonyabb Várhegy lejtője között.

31 A késő La Téne korban az Ördög-ároknak a Várhegy lejtőcsúcsát megkerülő kanyarulatában, a Duna-torkolattól kissé beljebb jött létre az a település, amelynek részletei Garády S., Nagy L. és Bónis É. ásatásainak köszönhetően váltak ismertté. Az Ördög-árok nem képezte a kelta település határát, annak objektumai a patak mindkét partjára kiterjedtek. Jellegét tekintve ez a késő La Téne korú település iparos-, mindenekelőtt fazekastelep volt, ahol fémművességre utaló leletek is előkerültek.

32 A nagyszámú edényégető kemencén kívül tárolóvermek, valamint többször megújított munkapad28 HORUSITZKY 1932; 1938; PÉCSI 1958. 24. ábra. 29 PÉCSI 1958. 428. 30 PÉCSI 1958. 159-160., 182. 31 PÉCSI 1958.135-145., 462-471.; HORUSITZKY 1935; 1938. 32 BÓNIS 1969. 92-99., 207. 41