Budapest Régiségei 39. (2005)

Maráz Borbála: Budapest-Gellérthegy és környékének késő LaTene kori településtörténete = Die spälatenezeitliche Siedlungsgeschichte von Budapest-Gellért Berg und seiner Umgebung. 1., Budapest-Tabán kelta-eraviszkusz telep topográfiai és településtörténeti meghatározásának kérdése 39-49

BUDAPEST RÉGISÉGEI XXXIX. 2005. MARÁZ BORBÁLA BUDAPEST-GELLÉRTHEGY ÉS KÖRNYÉKÉNEK KÉSŐ LA TÈNE KORI TELEPÜLÉSTÖRTÉNETE I. Budapest-Tabán kelta-eraviszkusz telep topográfiai és településtörténeti meghatározásának kérdése A mai Budapest területe a Kr. e. 2. évszázad második felében és az 1. században kelta törzsek által sűrűn lakott terület volt; a Duna jobb parti részét a kutatás az eraviszkuszok törzsi területéhez tartozónak tartja.

1 A gellérthegyi oppidum újabb feltárásainak eredményei/ valamint a Budapesti Történeti Múzeum munkatársainak az 1950-es évek óta folyamatosan végzett ásatási-leletmentési munkái

3 számos adattal és újabb kelta lelőhely kisebb-nagyobb méretű feltárásával gyarapították eddigi ismereteinket Budapest késő LaTène korára vonatkozóan. A terület késő LaTène-kori településtörténetének felvázolásához alapvetően szükséges az egyes „lelőhelyek" ill. települések lehető legpontosabb topográfiai meghatározása és egymástól való elkülönítése. Ez egyrészt az eraviszkusz törzsi terület és a „civitas Eraviscorum" értelmezéséhez, településtörténeti képének megrajzolásához, másrészt a korai római foglalás kapcsán a legkorábbi katonai táborok helyének és vele kapcsolatosan az új települési rendszer kialakulásának megértéséhez elengedhetetlen feltétel. Ezt a feladatot elvégzendő a régészeti szakirodalomban „Budapest-Gellérthegy-Tabán" kettős névvel számon tartott tabáni lelőhely ismételt vizsgálatát tartottuk fontosnak és a rendelkezésre álló adatok alapján lehetségesnek, mivel az eddig általánossá vált megítélése mellett elképzelhető a késő LaTène-kori telepek közti szerepének másfajta értékelése is. I. KUTATÁSTÖRTÉNET A Duna jobb partján, a budai Várhegy és a Gellérthegy között elterülő Ördög-árok-völgyben létesült a késői középkorban a Tabán nevű városrész. Régi házainak elbontása során, az 1930-as években nyílt itt lehetőség régészeti feltárásokra. 1 NAGY 1942; BÓMS 1969; MÓCSY 1962. 534.; MÓCSY 1968 és 1968a; FITZ 1971; KOVÁCS 1997-1998. 2 NOVÁKI-PETŐ 1988; PETŐ 1976 és 1993; BÁRRAL 1998. 2000. 3 PÓCZY 1959; PETŐ 1979; AQFÜZ 1-10. A Fővárosi Régészeti Intézet Nagy Lajos, Garády Sándor és Szilágyi János vezetésével végzett a területen ásatásokat az 1935-36. években. Az - egyéb korok emlékei mellett - itt előkerült késő La Tène-kori település maradványairól több előzetes közlemény jelent meg/ a minden fellelhető adatot és a teljes leletanyagot közreadó feldolgozást pedig B. Bónis Éva monográfiája

5 tartalmazza. A késő LaTène-kori település további részletének feltárását 1950-ben B. Bónis Éva végezte; eredményei említett monográfiájában kerültek publikálásra. Ugyancsak ez az ásatás eredményezte a tabáni kelta település kiterjedésére és topográfiai elhelyezkedésére vonatkozó azon adatokat is, amelyek egy része csak az ásatás kéziratos dokumentációjában lelhető fel.

6 A kéziratos dokumentáció ásatási térképvázlata, valamint a lelőhelyről megjelent összefoglaló térképek/ és Buda 1873. évi kataszteri felvétele

8 alapján rajzoltuk meg a tabáni késő kelta település és lelőhely eddig feltárt és megismert részletének térképét.

9 (2-2. kép) II. TELEPÜLÉSTÖRTÉNETI ÉRTÉKELÉS A LELŐHELYRŐL AZ EDDIGI SZAKIRODALOMBAN Az 1935-36. évi ásatások beszámoló közleményei a tabáni kelta lelőhelyet még önálló „tabáni település" névvel illetik. A gellérthegyi, nagyjából hasonló korú és hasonló jellegű leletanyaggal jelzett kelta telep feltárásának megindulása után azonban a két lelőhelyet kezdik együtt és egy idő után összevonva emlegetni a szakirodalomban (függetlenül attól, hogy konkrétan éppen melyik terület anyagáról van szó). Együttes említésük oka a késő kelta kerámia nagyfokú hasonlósága és a két lelőhely földrajzi 4 GARÁDY 1943; 1945; NAGY 1936. 1942. 5 BÓNIS 1969. 6 BTM Adattár, Bónis-hagyaték, lt. sz.: 992-2001. 7 GARÁDY 1943.1. kép; BÓNIS 1969. Abb. 2, 43. 8 Buda sz. kir. Főváros egész határának másolati térképe 1873. Fővárosi Levéltár B. átt. 5. 9 A térképek elkészítését Csernus Erzsébet grafikusnak köszönöm. 39