Budapest Régiségei 39. (2005)

Tézer Zita: Szkíta kori tükrök a Kárpát-medencében = Scythian-period mirrors in the Carpathian basin 5-38

SZKÍTA KORI TÜKRÖK A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN nyüket - mint amilyen a bratysevoi V sz. sír tükre, amelyet egy levél alakú lándzsavég keltez a Kr. e. 5. század elejére. Újabb csoportot képvisel a Törökszentmiklós-Surján területén előkerült vasnyeles, két nitszeggel ellátott tükör, melynek nyele a felső részen kibővül (12. kép 4b). A nyél sajnos csak töredékesen maradt meg, csak feltételezhető, hogy a nyéltörzs egyenes, nyélvégződése talán kibővülő. Korongja perem nélküli. Ezek alapján leginkább a II. osztály 2. tagozat 2. csoport 4. vagy 5. típusba lehet sorolni. A II. osztály 2. tagozat 2. csoport 4. típusára jellemző, hogy a vasnyél felső és alsó része kibővül, a korong kerek, lapos és perem nélküli. Ilyen például a Dnyeper parti zónájából a makeevkai 490. sz. kurgánjának (11. kép lb),

m az ordzonikidzei 13. sz. és a 12. sz. kurgánjának (11. kép le)/

71 vagy a Borispol-Starinskaja pticefabrikai 3. és 15. kurgánjának tükre (11. kép là, e).

172 A II. osztály 2. tagozat 2. csoportjának 5. típusa egyenes, vasnyéllel rendelkezik, korongja kerek, lapos és perem nélküli. Két példája a Repjahovataja Mogila 2. gorodnica és a Tolstaja Mogila tükör.

173 A II. osztály 2. tagozat 2. csoportjának 3. típusa az előzőktől abban tér el, hogy vasnyele a nyélvég felé kissé összeszűkül, de korongja szintén kerek, lapos és perem nélküli. Ide tartozik a Repjahovataja Mogila 2. gorodnica és a kapulovkai 13. sz. kurgán tükre (11. kép la).

m Természetesen bronz-, csont- és fanyeles párhuzama is megtalálható Szkítia földjén. Bronznyeles változata a II. osztály 2. tagozat 1. csoport 5. típusa, amelynél a nyél felső része lekerekített formájú, törzse egyenes, alsó része kissé kibővülő. A korongja kerek, lapos és perem nélküli, mint például a berestijagi-i 4. kurgán tükre a kijevi körzetből.

175 Csontnyeles változata a II. osztály 2. tagozat 3. csoport 4. típusa, mint amilyen a Dnyeper jobb parti zónájából ismert verhnetarasovkai 49. kurgán tükre.

176 Fanyeles analógiája ugyanarról a területről a II. osztály 2. tagozat 4. csoport 3. típusa, az Ispanovka Mogila 3. kurgánból.

177 A Törökszentmiklós-Surján 71. sz. sírjában talált tükör nyele négy darabban maradt ránk, emiatt kevés információt kapunk róla. Az esetlegesen hozzá hasonló, Dnyeper jobb parti részéről vett példák a Kr. e. 4-3. századra (makeevkai 490. sz., 170 GALANINA 1977. 28., II. t. 9. 171 IL'INSKAJA-TERENOZKIN 1983. 178-179., 184. 172 IL'INSKAJA 1966.155.; IL'INSKAJA-TERENOZKIN 1983. 182. 173 KUZNECOVA 1982. 15. 174 IL'INSKAJA-TERENOZKIN 1983.177-179. 175 BOBRINSKIJ 1901. 95. 176 MURZIN 1977. 108. m IL'INSKAJA 1966. 63. ordzonikidzei 12,13. sz., kapulovkai 13. sz., verhnetarasovkai 49. sz. kurgán tükre), a berestijagi-i 4. sz. kurgán tükre a Kr. e. 5. századra tehetők. Ez utóbbi Kuznecovánál a szegecselt tükrök legkorábbi példája, így ez alapján feltételezhetjük a Kr. e. 5. század közepére - 4. század elejére való datálásukat.

178 A törökszentmiklósihoz hasonló, egyenes nyéltörzsű, vasnyeles, bronzkorongos, nitszeggel ellátott Sopron-Krautacker 29. sz. sírjának tükrét ezek szerint a Kr. e. 5-4. századra datálhatjuk (12. kép 2a), amelyet alátámaszt ez utóbbival előkerülő késő hallstatt kori edény a Kr. e. 5. századból. A fentiekhez kapcsolódik még egy, a csombordi tükörtöredékekhez hasonló szegecselt tükör, a komlódi darab (11. kép 2c), amely mellett egy fordított kereszt alakú tegezveret és több bronz nyílcsúcs került elő (12. kép 6a-c).

179 A két- illetve háromélű nyílcsúcsok gyártása a Kr. e. 7-6. század fordulójától kezdődően terjedt el. A tokos típus a sztyeppe vidéken és a Kárpát-medencében a Kr. e. 6. század közepétől jelenik meg, Erdélyben és a Tisza vidékén pedig a Kr. e. 6. század második felétől a keresztalakú tegezveretekkel együtt tűnik fel.

180 Ez utóbbiak gyártása a Kr. e. 5-4. század fordulóján megszűnik.

181 A komlódi darabot ezek alapján a Kr. e. 5. századra datálhatjuk, amely egyben a tükör gyártásának feltételezett időpontja.

182 Két egyéni darabról szükséges még megemlékeznünk, mindkettőn szegecselés nyoma látható. A Kisekemezőről előkerült sérült darabon kereszt alakú bordázatot láthatunk, közöttük egymásba rakott négyszög díszítéssel (7. kép 3b). Egy hozzá hasonló erdélyi darabon, a csombordinál (11. kép 3a) ugyanolyan bordás díszítés domborodik ki, mint az előzőnél. A különbség, hogy itt a kereszt alakú bordázatot derékszögben futó bordák fogják közre. Ennek a két darabnak nem találjuk meg párját a Pontus vidéken, viszont Nyugat-Podóliában igen hasonló a sapohovoi sírok egyik tükre, amelyen csillagszerű díszítés látható (11. kép 3b). Ez utóbbi fogantyú nélküli korong, peremmel keretezve. Ugyanakkor datálása a csombordi alapján - amely a märi§elu-i leletanyaghoz áll közel

183 - kora szkíta kori, a Kr. e. 6. századra keltezhető. Ezt alátámasztja a kisekemezei sírból előkerült három szárnyú, ismeretlen rendeltetésű bronz tárgy amelynek párhuzama a Husy-i csontvázas sírból került elő háromélű bronz nyílhegyek társaságából. 178 CSALOG-KISFALUDI 1985. 322. 179 HOREDT 1960. 481-488. 180 KEMENCZEI 1986. 117-135. 181 U.O. 133. 182 U.o. 120. 183 FERENCZI 1969. 49. 21