Budapest Régiségei 39. (2005)

Tézer Zita: Szkíta kori tükrök a Kárpát-medencében = Scythian-period mirrors in the Carpathian basin 5-38

TÉZER ZITA A szegecselt tükörtípusok tehát általában későbbi készítésűek, mint a nyeletlen, vagy néhány „olbiai típusú" tükör, de kivételnek tekinthető például a nagyenyedi, csombordi bordás és a kisekemezei darab, amelyek korábbiaknak tűnnek. ÖSSZEGZÉS Összegezve a fentieket, megállapíthatjuk, hogy a szkíta kori tükrök elterjedése nagy területen (görög gyarmatvárosi terület, Dnyeper jobb és bal parti zóna, Sula vidéke, Poltava területe, Don-Dnyeper közti terület, kaukázusi zóna, Volga-Don, és VolgaUrál területe, Podólia, Kárpát-medence) széles körű kereskedelmi kapcsolat bizonyítéka. Ezenkívül a Vekerzug-Hetény kultúra az erdélyi tükrökkel állíthatók egy csoportba, sőt a keleti párhuzamok mellett önálló darabokkal is számolhatunk a Kárpát-medencében. A kutatók többsége ezért azon a véleményen van, hogy az alapformák keleti export termékei, melyek a helyi műhelyeknek köszönhetően adaptálódtak. Az osztályzás révén tehát nem szabad elfeledni, hogy a kárpát-medencei darabok egy része nem egyeztethető össze a fekete-tengeri anyagban előforduló tükrökkel. Ezek volnának a helyi készítmények, mint például a csanytelki tükör, amelynek legközelebbi párhuzama a hetényi szkíta temetőből ismert.

184 A feltételezett fémművesség bizonyítékai a Kárpát-medencében például a kömlődi préselőminta, a biharugrai öntőrögök és szerszámok, a prügyi domborító kalapács, a tápiószelei és szurdokpüspöki agyag öntőkanalak, szeredi kőüllő, hevesi rugós fémfogók a preszkíta és szkíta korból.

185 Salgótarjánból az Ipari Park II területén, szkíta kori település feltárásakor is kerültek elő salakos félkésztermékek, illetve kohó maradványok.

186 A viaszveszejtéses eljárást nyilvánvalóan ismerniük kellett, bár nem került még elő ebből az időszakból öntőrninta, melynek az lehet az oka, hogy nem kőből készültek, hanem agyagból, ezért megsemmisültek, sírokba pedig eleve nem volt értelme helyezni azokat. Másrészt nem biztos, hogy az Alföldön kell keresni a fémművességi központját. Velemszentviden ugyanis, ahonnan előkerültek például két fülű phalerák, vekerzugi típusú vaszabiák, elképzelhető a szkíta típusú tárgyak utánzatainak gyártása. A kereskedelemben valószínűleg közvetítő szerepet játszó területen, a Dunántúlon számos lelőhelyet ismerünk (pl: Sághegy Szálacska, Mezőlak, Basaharc, Keszthely-Fenékpuszta), szkíta típusú tárgyakkal. Ezeknek a lelőhelyeknek közeléből is várhatóak még fémműhelyek. Ugyanakkor bizonyítható a Kárpát-medencében a tükröknek korábbi, preszkíta kori előzménye, erre utal a gyomai halomsírból és az Ugráról előkerült tükörtöredék. m DUSEK 1954. 145., 311, 316.; 1966, XLII. t. 11 22 35 Vékony Gábor kézirata % CZAJLIK-MOLNÁR-KOVÁCS-IOVAS 2003. 117.