Budapest Régiségei 39. (2005)

Tézer Zita: Szkíta kori tükrök a Kárpát-medencében = Scythian-period mirrors in the Carpathian basin 5-38

SZKÍTA KORI TÜKRÖK A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN A tárgyak prototípusai feltehetőleg csere-kereskedelem vagy a környező területekről bevándorló népelemek révén jutottak a Kárpát-medencébe. Ujabb lehetőséget kínálnak az archeometriai vizsgálatok, melyekkel kimutatható lenne az azonos összetételű tükrök azonos műhelyhez való tartozása. Ennek teljes elvégzése azonban még várat magára. A szkíta típusú tükröket a forma és a rajtuk látható díszítés alapján többen megpróbálták már osztályozni. Skudnova az Ukrajna és a Kárpát-medence területén talált nyeles tükröket három csoportra osztja ábrázolásuk alapján.

61 Párducz Mihály a kárpát-medencei tükrök vizsgálata során, ezen túlmenően jóval több alcsoportot állapít meg.

62 A nyeles tükrök mellett kiemeli a maroscsapói nyélnélküli tükröt, és azt az első típusba sorolja. A második típushoz a díszített nyeles, a harmadikhoz pedig a díszítetlen nyeles tükröket kapcsolja, különböző altípusaival együtt. 1987-ben Kuznecova osztályzási rendszere, amely a tükrök kivitelezésén, formai különbségein és díszítésein alapszik, negyvenhétféle tükröt vesz vizsgálat alá (4-5. kép). Az első osztály nyeletlen, illetve a nyéllel és koronggal egybeöntött darabokat tartalmazza. A második osztályon belül hat csoportot azonosít az anyaguk (bronz, vas, csont, fa és kombinációik) és azon belül a formájuk szerint. A nyél és a korong kivitelezése a megállapított két osztályt tagozatra osztja, amely a nyelek alakja révén további típusokra bontható. A perem megléte vagy hiánya a tükröket fajtára, azon belül pedig a díszítést variációkra osztja. A fentiek alapján a kárpát-medencei tükröket három fő csoportra osztottam, a nyél nélküli, az „olbiai típusú" nyeles és a szegecselt nyeles tükrörforma szerint, melyeket megpróbáltam a Kuznecova-féle osztályzás alapján értékelni. IDŐREND Az időrendi meghatározást egyrészt a kubáni-ciszkaukázusi sztyeppe vidék és a Középső-Dnyeper-Dnyeszter menti,

63 elsősorban a Dnyeper jobb és bal parti erdős-sztyeppés területének kurgánjaiból előkerült tárgyak analógiái szolgálják. A hasonlóság alapját képezik a zabIák - zablapálcák, az arany szarvas ábrázolások, a keresztalakú tegezveretek, a vaspikkelyes páncélingek, a vasfokosok, a póznavégdíszek, a korongos fejű arany fülönfüggők, a háromszög alakú arany diadémok és a tükrök.

64 Ezek közül is kie61 SKUDNOVA 1962. 8-12., 13-16., 16-20. 62 PÁRDUCZ 1958. 61. 63 KEMENCZEI 2001.13. 64 PÁRDUCZ 1973. 34. melkedő szerepet kap az ún. szkíta triász, a fegyverek (akinakes, balták és nyílhegyek), a lófelszerelés és az állatstílus, amely a Kelermes csoportot jellemzi.

65 Ezek alapján a kárpát-medencei szkíta időszak kezdete a Ha C-kor második fele. A legidősebb leletek Erdélyből, a Csombord/Ciumbrud csoport területéről kerültek elő a Kr. e. 7. század közepéről. Ennél fiatalabb a magyarországi és szlovák szkíta korszak kezdete, a dél-szlovákiai Szomolány/Smolenice földvár területéről előkerült nagy mennyiségű szkíta típusú bronz nyílhegy alapján,

66 amely a Kr. e. 7-6. század fordulójára keltezhető.

67 A szkíta korszak alsó határa a kelta betörés kezdete a Kr. e. 4. század közepe, majd a kelták felbukkanása a Kárpát-medence keleti felében a Kr. e. 340-330 közötti időszakban, amely a szkíta jellegű kultúra önállóságának végét, és az új tárgyi anyag megjelenését jelenti.

68 Párducz Mihály a magyarországi szkíta korszakot három fázisra osztotta. Az első periódust a hazai és az ukrán területekkel való szoros kapcsolat határozza meg. A második a kelták kárpát-medencei megjelenéséig tartó asszimilációs időszak, míg a harmadik fázist a szkíta kori lakosság és a kelták együttélése jellemzi. Ez utóbbit már a kelta korhoz sorolják, noha még kimutatható a szkíta kori lakosság viszonylagos jóléte és önállósága. Az első és második fázis közötti határt Párducz Mihály a Kr. e. 470 körüli időpontra keltezi, amely dátum összefügg a Fekete-tenger északi részén a Marcenko-Vinogradov-féle második szkíta időszak végével, új nomád törzsek bevándorlásával, az addigi stabil gazdasági helyzet felborulásának kezdetével.

69 A Kárpát-medencében ekkor indul meg az önálló fejlődés, a helyi műhelyek felvirágzása.

70 A prototípusok utánzása és az új formák kialakulása túlnyomórészt erre az időszakra tehető. Ezek alapján a szkíta korszakon belül az importált „olbiai típusú" tükrök korábbinak vélhetők (Kr. e. 6. század), míg a későbbre datált (Kr. e. 5. század első felétől) „olbiai típusú" tükröket már azok variációjának tartják. A podóliai tükrök kapcsán Sulimirski és Reichl hasonló eredményre jutott, de az idősebb fázist a Kr. e. 4. századtól kezdődően számítják - elsősorban a kerámialeletek kapcsán. Irena Reichl a magyarországival párhuzamos podóliai tükröket a Kr. e. 6-5. század forduló65 TRACHSEL 1999. 200. 66 DuëEK-DusEK 1984. 67 KEMENCZEI 2001. 189-190. 68 MARÁZ 1981. 98. 69 MARCENKO-VINOGRADOV 1989. 807. 70 PÁRDUCZ 1973. 42. 13