Budapest Régiségei 39. (2005)

Tézer Zita: Szkíta kori tükrök a Kárpát-medencében = Scythian-period mirrors in the Carpathian basin 5-38

TÉZER ZITA jára teszi,

71 míg a tápiószelei díszítetlen darabbal rokon, podóliai tükröket későbbre, a Kr. e. 4-3. század közötti időszakra helyezi, vagyis helyi készítményűnek véli. Meljukova a helyi készítésű tükröket idősebbnek állapítja meg. A Kr. e. 5. századra datált bronz nyílcsúcsok, amelyek a grudeki 1. sz. kurgánból kerültek elő,

72 - ahonnan egy szegecselt vasnyeles tükröt is ismerünk (11. kép 4c), - másrészt a levél alakú vas lándzsavég, a bratysevo-i V sz. sírból (11. kép 5d),

n - tükör társaságából való, - a Kr. e. 5. századinak határozható meg. Ezek a levél alakú, középen kiszélesedő vas lándzsavégek, melyek köpüje tovább folytatódik a lándzsán, Ukrajnában a Kr. e. 7. század végétől a Kr. e. 6. század végéig keltezhetők. Kisebb mennyiségben a Kr. e. 5. században is előfordulnak, de hamar eltűnnek. A fentiek alapján ebbe az időszakba tartozik az Ivahnovcy III. kurgán szegecselt tükre is (11. kép 4d).

74 A lengyel Chochorowski a Vekerzug-hetényi kultúra összefoglalása kapcsán 19 db tükröt említ.

7S Ezeket 4 csoportba sorolja, melyek közül az olbiai műhelyekhez kapcsolt, ragadozóalakban vagy kosfejben végződő, a koronghoz való csatlakozásnál nyugvó szarvasalakkal díszített peremmel keretezett tükrök (1. csoport) datálását nagy elterjedésük miatt bizonytalannak tartja (az Uraitól, Kaukázustól a Kárpát-medencéig). Viszont az egyik oldalukon megvastagított peremű tükröket, amelyeket szegecsekkel erősítettek a koronghoz, és amelynek nyele volutába végződik (2. csoport), - mivel párhuzamuk nem ismert, csak Nyugat-Podólia és Erdély egyes lelőhelyein - illetve a mindkét oldalukon sima felületű, a peremen trapéz formájú nyelecskével ellátott tükröket (4. csoport) helyi terméknek tartja és a Kr. e. 5. századra datálja. Továbbá helyi készítésűnek véli, és a Kr. e. 5. század vége - 4. század első felére datálja a mindkét oldalukon sima felületű vasnyeles, perem nélküli bronztükröket is (3. csoport). Ez utóbbi, igen elterjedt tükörtípus, mint tudjuk, az Észak-Kaukázus, Nyugat- és Közép-Szibéria területeiről erednek, és a Kr. e. 7. század második felében jelentek meg a pontusi területeken.

76 71 REICHL 1936. 72 SULIMIRSKI 1936. 67. 73 SULIMIRSKI 1936. 53. 74 Meljukovával ellentétben Sulimirski és Reichl a Kr. e. 4-3. századra datálja a Bratysevo V és a Grudek I., illetve az Ivanovcy III. sírban feltárt darabokat. 75 CHOCHOROWSKI 1985. 76 MARINESCU 1984. 78. CSOPORTOSÍTÁS 1. Nyél nélküli tükrök (Párducz-féle I. típus) A szkíta típusú tükrök két fajtáját különböztethetjük meg. A nyél nélkülit, és a nyeles tükröt. A nyél nélküliek - gyakran fogantyús tükrök - eredetét a kínai, illetve a szibériai művészetben kereshetjük.

77 A Karasuk kultúrában való megjelenésük megerősíti annak a feltételezését, hogy korai elterjedésüknek központja Közép-, Délnyugat-Szibéria.

78 A szkíták kelet felé való migrációjuk során ismerték meg az altáji területet, a Minuszinszk és Urál vidéket. Innen terjesztették el a Fekete-tengertől északra fekvő területen ezt a típusú tükröt a Kr. e. 7. század második felében.

79 Erre jó példa a Suhomesova kurgán tükre, amely a Kr. e. 7-6. század fordulójára keltezhető (6. kép 4b). A Kárpát-medencében ritkán fordul elő a nyeletlen típusú tükör, de azok mind Erdélyből kerültek elő. Analógiáik felismerhetők a közép-szibériai (Jenyiszej felső folyásának vidéke) minuszinszk művészetben

80 és a Volga vidéki szarmatáknál.

81 Ezeken a területeken a kerek tükrök gyakran homorú-domború profilúak, hátsó felükön középen kissé kidomborodó, fogantyú, vagy alacsony lapocskán álló gomb található, állatok plasztikájával díszítve. Ennek leegyszerűsített változata a fogantyú nélküli tükör. Kuznecova a petuhovkai, a verhnetarasovkai 31. sz., az astaninoi 21. sz., a butory-i 8. sz., a belozerkai 7. sz., a lynarevoi 8. sz., a baratovkai 3. sz. kurgánból származó tükröket említi, amelyek a Kuznecova-féle I. osztály 3. tagozatba tartoznak, és amelyeket a Kr. e. 4. századra datál. Távolabbra tekintve, a Volga-Urál területén a pjatimary-i 4. sz. kurgánból (6. kép 2b),*

2 a volgogradskiji kurgánból (6. kép 2af és az alandskoei 2. csoport 1. sz. kurgánjából (6. kép 2c)

m került elő díszítetlen, perem nélküli kerek tükör fogantyú nélkül. Ezek már mind a Kr. e. 5. századba tartoznak. A nyél nélküli tükrök másik csoportját a fogantyús tükrök képezik. A fogantyú lehet egyszerű fül, mint a nagyenyedi darabon (7. kép 2a), amelynek távoli analógiája a Gerasimovka 2. sz kurgánból (6. kép 4c),

95 a Romenskij kurgánból (6. kép 5d, ej,

86 a Russkaja Trostjanka 9., 13, és 14. (6. kép le, a, b),

87 a 77 MINNS 1913. 66. 78 KOMAROVA 1952. 30-34, 31. 17. kép, 37. 21. kép, 43. 25. kép 79 VASILIEV 1980. 114. 80 MÉSZÁROS 1914. 16.; GALLUS-HORVÁTH 1939. LXXXVI. t. 1. 81 SMIRNOV 1964. 51. la kép 82 SMIRNOV 1964. 326. 32/2b kép 83 SMIRNOV 1964. 306.13/3b kép 84 SMIRNOV 1964. 364. 72/10 kép 85 IL'INSKAJA 1968. 53-54. XLVI. t. 1; IL'INSKAJA-TERENOZKIN 1983. 32. 86 IL'INSKAJA-TERENOZKIN 1983.151. 4-5. kép 87 LIBEROV 1965. XXIV t. 23, 2/107. kép, 2/142. kép 14