Budapest Régiségei 39. (2005)
Tézer Zita: Szkíta kori tükrök a Kárpát-medencében = Scythian-period mirrors in the Carpathian basin 5-38
TÉZER ZITA ásatásának eredményeképpen Vekerzugi csoportnak/ 3 majd később - a M. Dusek nevéhez fűződő 44 délnyugat-szlovákiai, Komárom melletti Hetény 45 jelentőségének köszönhetően - Vekerzug-Hetény csoportnak nevezte el (ez utóbbi lelőhelyről két tükröt ismerünk (11. kép 4a, 5c, 12. kép 5, 7. 46 ). E területen belül részletes vizsgálat alá vonja a szkítának meghatározott leleteket. 47 Szerinte a Kárpát-medencének az erdős-sztyeppei terület, Dnyeper jobb parti övezetével való hasonlósága szkíta bevándorlásra vezethető vissza, amely a Kárpátok hágóin át történt a Kr. e. 6. század közepétől a Kr. e. 6. század végéig, a Kr. e. 5. század első negyedéig. Kr. e. 500/475-től a hazai emlékanyag saját úton fejlődött tovább egészen a kelták megjelenéséig. A tükrök felbukkanását a Kárpát-medencében a szkíta korban bevándorló népelemekkel hozta összefüggésbe, de eredetüket az előző elméletekkel egyetértőleg olbiainak határozta meg a tegezveretekkel és a korongolás technikájával együtt. 48 A későbbiekben természetesen, a Kr. e. 5. századtól kezdve megindult a tükrök helyi gyártása. Dusek többé-kevésbé ugyanerre a megállapításra jutva vallja, hogy a thrák-szkíta időszak tükreinek egy része görög és szkíta utánzat, tehát se nem görög, se nem szkíta készítmény/ 9 sőt átalakult formában később, a római időkben is előfordulnak. 50 Ő, Párducz és Skudnova tehát egyetért abban, hogy a kárpát-medencei tükrök közül néhánynak a készítése helyi műhelyekhez köthető, viszont a prototípusok az olbiai vagy más pontus-vidéki görög műhelyből származtathatók. Skudnova továbblépve úgy véli, hogy a tükrök a Fekete-tenger északi partvidékének különböző területein nagyjából egyidőben készültek a Kr. e. 6-5. században. Ilyen központ lehet Magyarország és Erdély is. Ez esetben a kárpát-medencei darabok egy része a pontus-vidékieknél is korábbi lehet. 51 Vékony Gábor a szkíta etnikum kérdése kapcsán áttekinti a szkítának tartott leleteket 52 és megállapítja, hogy a kárpát-medencei szkíta korszak tárgyainak egy része inkább tartható önálló fejlődés eredményének, mint idegen hatásnak, és a megelőző korszakban fellelhetők ezek előzményei. 53 Mind43 PÁRDUCZ 1952; 1954. 44 DUSEK 1966. 45 A lelőhely feltárása 1952-54, 1959 és 1961-62 között zajlott. 46 DuëEK 1966. 36, XLII. t. 11, L t. 10. és DUSEK 1974. 391. 47 PÁRDUCZ 1968.136-143. 48 PÁRDUCZ 1964. 357-359. 49 DUSEK 1961.162. 50 TREISTER 1994. 417-127. 51 SKUDNOVA 1962. 5-27. 52 PÁRDUCZ 1968. 73-75. 53 VÉKONY 1986. 75. ezek alapján a szkíta időszaknál korábbra datálja az Ugra lelőhelyről előkerült füles bronztükröt, és a Kisekemezőről származó példányt. 54 Ezzel rávilágított arra a tényre, hogy a Kárpát-medencében lehetett előzménye a tükörkészítésnek. A helyi népelemek meghatározó voltát a középső vaskorban már többször is hangsúlyozták, de a tükrök kronológiai kérdésének megoldásához a tipológiai rendszerek kidolgozása szükséges. A tükröket elsőként I. Reichl válogatta szét, kiegészítését később Párducz végezte el 1958-ban a kárpát-medencei példányokkal kapcsolatban. Párducz 24 tükörről számol be, 55 majd későbbi tanulmányai során további publikálatlan darabról tesz említést, 2 szórványról és egy tápiószelei példányról. 56 A Hajdúböszörmény-Felemér pusztai tükröt az V típusba sorolja. Ez egy etruszk eredetű tükörfajta, melynek előkerülési helye - annak ellenére, hogy a kereskedő, akitől a múzeum megvásárolta, a fentebb megjelölt lelőhelyet állította, - bizonytalan. 57 Ezenkívül kiderült, hogy a fejérdi darab a válaszúti példánnyal azonos (9. kép la), a pilinyi szarvasalakban végződő tükör pedig voltaképpen ismeretlen lelőhelyről került elő (9. kép 4a). Mindezek ellenére Párducz osztályzási rendszere mások által is elfogadottnak tekinthető. Arra a kérdésre kereste a választ, hogy a különböző tükörcsoportok között létezik-e kronológiai különbség. A továbblépést a tipológiában Kuznecova cikke jelentette, melynek központjában a kronológia és a készítési műhely megoldása kapja a hangsúlyt. 58 Tipológiai rendszerének segítségével tisztázhatjuk, hogy a tükrökön kimutathatók-e egyezések. Az azonos méretű és díszítésű tükrök ugyanis azonos műhely termékeinek tekinthetők, így választ adhatnak az export és helyi készítés kérdésére (4, 5. kép). Valószínűnek tűnik, hogy a szkíta korban a helyi etnikum kiemelkedő szerepet játszott a Kárpát-medencében 59 , sőt a tárgyak egy része helyben készülhetett, de szükség volt bizonyos prototípusokra, amelyek révén elterjedhetett és adaptálódott egy tárgy. A Kárpát-medence nyersanyagban gazdag terület (Erdély, Kelet-Szlovákia, Észak-Magyarország, Nyugat-Dunántúl, kelet-alpesi területek), amelynek környékén minden bizonnyal létesülhettek műhelyek. Ilyen például a velemszentvidi műhely, amely a Hallstatt D-kor idején is működött. 60 54 VÉKONY 1986. 74. 55 PÁRDUCZ 1958. 58-64.; PÁRDUCZ 1960. 523-544. 56 PÁRDUCZ 1968. 138. 57 SZILÁGYI 1954; SZILÁGYI 1958. 58 KUZNECOVA 1987. 89 SZABÓ 1970. 100-128. 60 MARTON 1996. 271. 12
