Budapest Régiségei 39. (2005)

Lassányi Gábor: A helyi lakosság temetőjének részlete Aquincum polgárváros territóriumán = Native burials on the territory of Aquincum 111-114

LASSÁNYI GÁBOR nak szintje alatt helyezkedett el, benyúlva a nyugati metszetfal alá. Mérete 0,5x0,6 m lehetett. A sírgö­dör mélysége kb. 0,4 m. A szórt hamvas temetke­zés nagymennyiségű, faszenet és csontmaradványt tartalmazott. Mellékletek: Sárga egyfülű, földszínű anyagú korsó (3. kép 6.1). A korsó belső falán fehér lera­kódást figyeltünk meg. Gyulai Ferenc vizsgálatai alapján a fehér lerakódás, borkő, amelynek alap­ján a korsó bort tartalmazott. A korsó a sírgödör északnyugati sarkában helyezkedett el. Szürke, durván korongolt, durva szemcsés, áté­gett agyagú fedő (3. kép 6.2); szürke, durva, grafitos felületű tányér, benne ételáldozattal, sertéscsonttal (3. kép 6.3), benyomott falú, homokbeszórásos pohár töredék (3. kép 6.4); a 3. számú tányérból, bronz érem, olvashatatlan állapotban, alján a korró­zió által konzervált textilmaradvánnyal (3. kép 6.5). A textil maradványok vizsgálatát Pásztókai-Szeőke Judit végezte, (lásd „A", függelék) Fehér, átlátszó, kihajtó peremű üvegpohár töre­dék (3. kép 6.6). Fehér, átlátszó, kihajtó peremű üvegpohár töredék (3. kép 6.7). A 6. számú temetkezés leletanyagának vizsgálata érdekes bepillantást enged a temetkezési szertar­tás néhány mozzanatába. A hamvakat miután a sírgödörbe gyűjtötték, valamilyen textillel takarták le, ennek maradványai, a textilre helyezett érmen voltak megfigyelhetőek, (lásd A. függelék) Az érem fölé egy sertéskarajból 5 álló ételáldozatot helyeztek, amely valószínűleg a halotti lakomán feltálalt, valamilyen főtt ételből származhatott. Erre utal az edényből előkerült többi szerves maradvány vala­mint a benyomott falú pohártöredék, amely való­színűleg véletlenül került a főzőedénybe. Az étellel megrakott tányért, egy méretben nem a tányérhoz illő fedővel takarták le. A sír sarkába végül egy bor­ral teli korsót helyeztek. 7. sír (3. kép 7) Ez a temetkezés szintén az I szonda déli végé­ben helyezkedett el, befutva a keleti metszetfal alá. A temetkezést egy nagyobb kő fedte le rész­ben, amely mintegy 0,4 m-re a sírgödör alja fölött helyezkedett el. A sír, amelynek mérete 0,6x0,7 m, sok faszenet és némi fémsalakot tartalmazott. Melléklet: firmamécses töredék (.. .)IS végződésű pecséttel. Sárga anyagú, külső felületén piros bevo­nattal (3. kép 7.1). SÍREMLÉKEK A feltárt sírokhoz tartozó síremlékeket nem sikerült megfigyelnünk, viszont a I. és III. szondában megfigyelt, nagyjából északkelet-délnyugat irányú út felső (2. periódus), lekövezett rétegébe beépített, szobrászati és faragott építészeti elemekből, arra következtethetünk, hogy gazdag síremlékek is áll­tak a temetőben. Az útréteg megerősítésére két monumentális, profilált mészkőbázis töredéket (5. kép) is felhasz­náltak, 6 amelyet nem valószínű, hogy túl nagy távolságból hoztak volna ide. Ezek feltehetően egy monumentális síremlékhez tartoztak. További bolygatott síremlékre utal egy kevert rétegből előkerült urnafedő is. (6. kép 1) A területen talált faragott kőemlékek közül kie­melkedik két szobordísz, az egyik egy szárnyas Ikarus szobor töredék, a másik tradicionális kelta viseletbe öltözött nő nagyméretű sírdombormú töredéke. IKARUS-SZOBOR TÖREDÉK A mészkő szobortöredék az I szondából a köve­zett útréteg és az újkori bolygatás határáról került elő. 7 (6. kép 2) A furcsa formájú mészkődarabnak, kezdetben csak egyik síkja tűnt faragottnak, ame­lyik egy tenyérben kifordított bal kézfejet ábrázolt. A kőfaragvány részletes vizsgálata azonban vilá­gossá tette, hogy az ábrázolás nem domborműhöz, hanem széttárt karú sírszoborhoz, szárnyas Ikarus ábrázoláshoz tartozik. A tenyér felett a csuklón átfutó párhuzamos csík, a mesterséges szárnyat a karhoz rögzítő kötél ábrázolása, a tenyér mellett pedig megfigyelhetőek a szárnyhoz tartozó tollak. A kőfaragvány formája arra utal, hogy a félkörí­ves összekötőelem a másik karhoz vezetett, így a teljes ábrázolás középen függőlegesen áttört volt a két kar között. Ikarus ábrázolása, gyakori a pannóniai sírem­lékeken, 8 több példáját ismerjük Aquincumból is. Ábrázolásunkhoz hasonló darab került elő Budafo­kon 9 és található a Magyar Nemzeti Múzeumban, valószínűleg óbudai lelőhelyről. 10 ERAVISZKUSZ ASSZONY SÍRSZOBOR-TÖREDÉKE A III. számú szonda északi végében a kövezett út vonalától néhány méterre került elő az ásatás leg­szebb kőemléke, arccal felfelé. A mintegy 0,28 m magas 0,21 m széles mészkőből készült női fej egy nagyméretű sírtábla síkjából erősen kiemelkedő 5 A meghatározást Choyke Alice végezte. 6 A két töredék valószínű, hogy mérete alapján inkább síremlék bázisaként, mint párkányként szolgált. Hasonló profilált töre­dékek Aquincumból, Intercisából és Gorsiumból: Kiss 1987. Kat: XV 22; XX. 35; XXII.25. 7 A megfigyelésért köszönettel tartozom Kardos Árpádnak. 8 ERDÉLYI 1974.105-107 9 Aquincumi Múzeum ltsz.:64.11.117 ; ERDÉLYI 1974. 106. 10 MNM ltsz. 62.185.1; ERDÉLYI 1974.105. 112

Next

/
Thumbnails
Contents