Budapest Régiségei 38. (2004) – Tanulmányok dr. Gerő Győző tiszteletére

Nagy Margit: Két késő római kori fegyveres sír az aquincumi canabae nyugati szélén 231-315

NAGY MARGIT hogy még a tournai-i Childerik sír aranytokos scramasax-a is ilyen koptatóval készült.

188 A Bécsi úti kard markolatvégéhez másodlagosan felhasznált aranyozott ezüst lemez nieUómintájának alsó, háromszögekből álló sorához hasonlók a hagymagombos fibulák díszítésénél fordulnak elő, pl. a Dräsche téglagyári ezüst fibula kengyelén is

189 (24. kép 1). A niellós indasort azonban csak vésett, öntött változatban ismerem. Az írországi coleraine-i 4. századi kardtok öntött bemeneti veretét hasonló, de szabályosabb spirálindák díszítették.

190 A Bécsi úti kard markolatának felső és alsó végét szorosan egymás mellé tekert, bordázott ezüst szalagokból álló, ma már töredékes fémborítás fedi; a legfelső két pánton tűzaranyozás nyomai maradtak meg (21. kép 1-2). A markolatvason két szöget helyeztek el. A középponttól lefelé, a penge felé eső részen egy ezüstléces fejű díszszöget ütöttek át. A markolat felső harmadában még egy kisebb szögnyom látható, melynek az előlap felé eső része hiányzik (16. kép lb). A markolat fémborítása és szögekkel való díszítése, tudomásom szerint, a hunkortól vált gyakorivá; a fémlemezes és kőfoglalatos díszítés a hun fegyverzet hatására a késő antik kardokra is átkerült. A monzai elefántcsont diptychonon (5. század első fele) ábrázolt hadvezér kardján, a markolatvég alatt néhány cm-rel jól látható egy díszszög.

191 Bóna István ennek az ábrázolásnak, a hun és az alán kardmarkolatoknak, valamint a turajevói V kurgán szászanida kardjának a példájára a muszljumovói kard markolatára aranyfoglalatú borostyándíszt rekonstruált.

192 Valószínű azonban, hogy a markolatra applikált díszek ill. szögek nemcsak a farész rögzítésére szolgáltak, hanem egyéb, gyakorlati céllal kerülhettek a fegyvernek erre a fontos részére. Korabeli párhuzam ugyan nem igazolja, de feltehető, hogy a Bécsi úti kard vastag, ma is szilárdan álló ezüstfejű szögének a csuklószíj rögzítésénél lehetett szerepe. A Bécsi útihoz hasonló markolatú kardokat a csernyahovi kultúrának a Dnyepertől keletre fekvő tengerparti területén, a Kercs/Bosporusban és a Kaukázus vidékén készítettek. A Fekete-tenger keleti partjánál fekvő abháziai Cibilium/Cebelda 1. későantik temetőjének gazdag 43. sírjából (10-12 m KAZANSKI-MASTYKOVA-PÉRIN 2002.175, Fig. 12, 4. M9 BURGER 1984. 65,1. kép. A minta egy sor késői hagymagombos fibulán is megtalálható. 190 BÖHME 1986. 512, 105. j. Abb. 38. Az észak-írországi nagy ezüstkincsről, melyben az 5. sz. első évtizedére keltezhető veret is van: WERNER 1960. 404. 191 BONA 1993. 11. rajz, 215-216. 192 BONA 1993. 216,12. rajz 4-5. Turajevo V kurgán: GENING 1995. 281-283, Abb. 24-26. éves fiú) ezüst lemezes markolatú kard került elő. A sima ezüst lemezek a markolat tetejét és alját borították; az arany foglalatú karneoldíszt a markolatnak ugyanarra a pontjára rögzítették, mint az ezüst díszszöget a Bécsi úti kardmarkolaton. A cibiliumi markolat felső részét, a Bécsi úti kardéhoz hasonlóan, egy kisebb szöggel ütötték át

193 (32. kép 5). A keleti típusú, keresztvasas kardok közül a portugáliai Bejaban előkerült kard markolatát díszítették szögekkel.

194 A Bécsi úti ezüst díszszög talán nem teljesen magányos a pannóniai késő római leletek között. Példaként a mözs-kakasdombi 5. (bolygatott) férfisírt említem, melyben a propellerveretes övet a lábfejekhez tették. A bal medence helyén, a sír szélénél egy 4,3 cm hosszú, csőszerű, félgömbökkel díszített bronzlemez volt. Gaál Attila az öv rekonstrukciójánál a csőszerű lemezt a csattal szemben helyezte el.

195 A bronzlemez mérete és díszítése igen hasonló a Bécsi úti kardmarkolat szögéhez; lehetséges, hogy nem öweret, hanem az esetleg a sírrablók által kiemelt kard markolatdísze lehetett. A markolatot a hunkor előtt ritkán borították fémmel. Sima lemezzel csak az 5. század középső harmadától vonták be a kardmarkolatokat. A Wien-Leopoldau 2. raktár lelet keleti típusú, kereszrvasas kardjának markolatához ezüstlemez tok készült, melynek az alsó és a felső harmada maradt meg

196 (32. kép 6). A Bécsi úti kard barázdált fémszalagokból álló markolatborítása egyelőre párhuzam nélküli. Az egymás mellé tekert szalagokból álló markolatdísz préselt utánzatai a hunkort követően, az 5. század második felében a gazdag germán nemesi fegyverzetben tőr vagy késveretként tűntek fel. Ilyen pl. a Thaya folyó bal partjánál, a csehországi stracho194 KAZANSKI 1999, 419, Fig. 4, 7. 195 GAÁL 1979, 27-28, 3. kép, 22. kép 2. 196 SZÁMÉIT 1984,149-151, Abb. 13, 5 b, 6-8; TEJRAL 2003, 500, Taf. 3,11. WORONOW-SCHENKAO 1982. 148-151, risz. 18, 1-la. A cebeldai temető kardjainak markolatán gyakoriak a díszszögek (risz. 4: 17-ből 7 példány). A publikálók szerint a szöges kardmarkolat számos párhuzama fordul elő Abrau-Djurszó temetőjében is. A késő szarmata kardok markolatának felső harmadában egy szöghely általános: BEZUGLOV 2000, 189, risz. 3. Két csernyahovi kardmarkolaton, a kompanyicü-in és a morgicain fordul elő szög: MAGOMEDOV-LEVADA 1996. 315, risz. 2.1,5. Egy bosporusi keresztvasas kardmarkolaton kerek aranyrekeszbe gránátlapot foglaltak be: ZASZETSZKAJA 1993. 64, Kat. Nr. 146, Tab. 30. - A 7. századi avar kardoknál több esetben előfordul a markolat közepére rögzített kis bronzkarika, melyen a biztosító szíjat vezették át: CSALLÁNY 1939, 138. Lehetséges, hogy a Bécsi úti sír bronzkarikája, melynek egy pontján erős kopásnyom figyelhető meg, a kard markolatához tartozott (13. kép 2). 252