Budapest Régiségei 38. (2004) – Tanulmányok dr. Gerő Győző tiszteletére

Nagy Margit: Két késő római kori fegyveres sír az aquincumi canabae nyugati szélén 231-315

KÉT KÉSŐ RÓMAI KORI FEGYVERES SÍR AZ AQUINCUMI CANABAE NYUGATI SZÉLÉN 3. csoportjának.

91 A párhuzamok alapján valószínűnek lehet tartani, hogy a sír övgarnitúrájához a propellervereteken kívül asztragalosz mintás bronzlemezből készült, csőszerű veretek is tartoztak (14. kép 9), bár ez utóbbiak előkerülési helyét nem lehetett azonosítani. Hasonló mintázatú cső formájú veretek a zengővárkonyi 10. sír delfincsatos, a csákvári 1585. sír lemezes csatos övgarnitúrájánál is propellerveretekkel együtt fordulnak elő.

92 Az altenstadti és a burgheimi sírokban a propellervereteket az asztragalosz díszű csövekkel együtt találták. A keszthelyi 84. sír Gala típusú garnitúrájához csavart díszű csőveretek tartoztak (25. kép 3). Keller megállapítása szerint a veretek rövidebb változata a constantinusi évekre keltezhető.

93 A berkasovói leletben megmaradt egy 4 cm hosszú ezüst asztragalosz veret, mely azonban 1,5 cm-rel kisebb, mint az ezüst propellerveretek, de a kétféle veretcsoport összetartozása bizonytalan.

94 Sajnos, a töredékes Bécsi úti bronzcsövecskéknek sem a hosszára, sem az eredeti darabszámára nem lehet következtetni. A Bécsi úti sírban a propellerveretek eredeti helye a sírrajz nyomán biztosan tudható: a derék magasságából kerültek elő. Különös, bár nem egyedülálló jelenség, hogy az egy garnitúrához tartozó 6 db veret mellett 2 db szögletes csatot találtak.

95 A téglalap alakú bronzcsatok feltehetően a sírrajzon a jobb combcsont fejénél, az ujjcsontok alatti tárgyak jelzéseivel azonosak. A széles katonai övhöz tartozó szíjvég azonban a sír anyagában nem volt. A sírrajzon a szíjvégnek megfelelő helyzetben két fémtárgy is szerepel; ezeket, szíjvég hiányában, vagy az asztragalosz csöveknek, vagy az öwereteknek kell tartanunk (12. kép 9). A propellerveretes övgarnitúráknál egyébként több esetben hiányzik a 91 A Gala típusú övgarnitúrák kettős tövisű, szögletes csatból és propellerveretekből állnak: MARTIN 1968. 13; BÖHME 1986. 482-484; BARKÓCZI 1995. 67-68 (3. csoport). 92 BARKÓCZI 1995.101, Taf. VI. 2-3, 5-6; Taf. y 1-2. 93 KELLER 1971. 67-68, Abb. 23, 14. Itt jegyezzük meg, hogy a Bécsi úti kardos sír leletei az Altenstadt ,A' és ,B' sírral több ponton is kapcsolódnak. Ezekben az együttesekben az ovális lemezű csatok propellerveretekkel, sőt lécveretekkel együtt fordultak elő (26. kép 4). Altenstadt ,B' sír: KELLER 1971. 67, 257, Taf. 35: 4-5. 94 MANOJLOVIC-MARIJANSKI 1964. 18, Tab. XVIII, 6. Cső formájú veretek szarmata sírokban vasból is előfordulhatnak, pl. Ecsegfalva, Pusztaborz (Tiszántúl, a Köröstől északra) 7. sír, 3 db csőtöredék. RÓZSA-SZATMÁRI 2002. 98, 6. kép 5-7. 95 Horst W Böhme figyelt fel arra, hogy az Ulyricumban elterjedt Gala típusú katonai öwereteknél három esetben két egyforma csat került elő: Keszthely-Dobogó 84. sír, ismeretlen lelőhely (a Kölni Múzeumban) és Dujmovaca, Split mellett. Egy augsti sírban két delf ines csat volt: BÖHME 1986. 502-503, 87. jegyzet. A Bécsi úti sírban már a negyedik kétcsatos Gala-övet találták. szíjvég; nem volt például a kétcsatos a keszthelydobogói 84. gyermeksírban sem (25. kép 3). A sír Gala típusú övgarnitúrájának térben a legközelebbi párhuzama a Bécsi úti északi temetőrész VI/138. sírjának (25. kép 5) hasonló öve, melynél egy áttört csatlemezt szíjvégként használtak és a veretek is legalább kétféle garnitúrából valók.

96 A törött lemezű, kettős tövisű, csuklós szerkezetű Bécsi úti csat (13. kép 1) a treigne-i 137. sír csatjának (25. kép 1) és a mözs-kakasdombi 2. sír csatjának típusa

97 (25. kép 4). Legjobb párhuzama mégis egy ismeretlen lelőhelyű, Kölnben őrzött bronz példány melynél a lemeznek a csat felé forduló széle, a Bécsi úti csathoz hasonlóan, asztragalosz mintás.

98 A Bécsi úti sír másik bronzcsatjának tövise nem maradt meg (14. kép 8; 25. kép 6); felvetődik a lehetőség, hogy a csonka csat töltötte be a szíjvég szerepét. A szögletes csattal záródó Gala típusú katonai övek aranyból készült, legjobb minőségű példányának csattöredékét és veretét „Kisázsia" lelőhelymeghatározással Londonban őrzik. A kisázsiai darabok nyomán érthetővé válik, milyen kompozícióból alakult ki a jellegzetes propeller forma: a csatlemez közepén, gyöngysorkeretben, niellódíszes császárportré; a veretek közepén, hasonló keretezésben ifjúfejek foglalnak helyet. A medaillonokat alul-felül 3-3, csúcsukkal a közép felé forduló levél keretezi, a középső levelek erezetét is kidolgozták.

99 A bronz utánzatoknál a medaillonokat vésett koncentrikus körökkel, a gyöngykeretezést poncolással helyettesítették (pl. Mautern 3. sír: 25. kép 2), a levéldíszekre a szélek valutái utalnak (25. kép 3). Új elem a keskeny veretek szilárdságát erősítő hosszanti bordadísz, melyet a mauterni véreteken poncolással hangsúlyoztak (25. kép 2). A Gala típusú garnitúrák Markus Sommer, Horst W. Böhme, és Jaroslav Tejral egybehangzó megállapítása szerint a keleti provinciákban, elsősorban a valeriai limes mellett, a Duna menti városok katonaságának felszerelésében fordulnak elő (30. kép); készítésük és használatuk a 4. századra tehető, de valószínűleg áthúzódik az 5. század első felére is.

100 A propellerveretes övek vereteinek TOPÁL 1993. 56, Pl. 78; BARKÓCZI 1995. 74. Treigne 137. sír: SOMMER 1984. Taf. 42,1; Mözs, Kakasdomb 2. sír: GAÁL 1979. 25,11. kép 1. BULLINGER 1969. Taf. XXIX, 2; SOMMER 1984. Taf. 14, 6. SOMMER 1984. 36, Taf. 54, 9-10. A niellódíszes véretekről legutóbb egy magángyűjteménybe került darab kapcsán SCHMIDT 2002. 429-431 SOMMER 1984. 36; BÖHME 1986. 482-483, Aran. 28, Abb. 12 (elterjedési térkép); TEJRAL 1999. 228-231, Abb. 6, Fundliste 1. A Gala típusú övek lelőhelyei: (30. kép) 1/ Treigne (Prov. Namur, Fr.) 137. sír (25. kép 1), 2/ Linz-Zizlau (Au.), 3/ Mautern 3. sír (25. kép 2), 4/ Mautern-Ost, 64. sír (Au.), 5/ Keszthely-Dobo243