Budapest Régiségei 38. (2004) – Tanulmányok dr. Gerő Győző tiszteletére

Zádor Judit: Régészeti adatok a török kori Pestről 217-229

ZÁDOR JUDIT tén pedig nagy árkot ásott és harcra ismét készen állott.,,

21 Ezt bizonyítja a Bástya utca 9-11 számú telken két egymással párhuzamosan futó belső árok maradványa. A városfaltól öt méter távolságra északra, középkori és törökkori kerámiával, és állatcsonttal betöltött árok részletei kerültek elő. Az újkori beépítés miatt rendkívül megbolygatott területen nem sikerült pontosan megállapítani az ároknak sem a mélységét, sem pedig a teljes kiterjedését. Az első ároktól északra húzódó 4^4,5 méter széles második árok betöltéséből nagyszámú törökkori és újkori kerámia, fémtöredék és állatcsont került elő. A 17. század második felére a tűzfegyverek technikai fejlődésével Pest stratégiai helyzete megváltozott. Az ágyúkkal egyre nagyobb távolságra lehetett lőni, így a városfal védelmi szerepe jelentősen lecsökkent, a város pedig védtelenné vált az ostromok során Budáról rázúduló golyókkal szemben. Egyre kevésbé tudott az iparos és kereskedő lakosságának kellő védelmet nyújtani, így megindult a városi élet hanyatlása. Az 1684-es sikertelen, majd az 1686-os győzelmes Buda visszafoglalási ostromát a felégetett, lerombolt Pest teljes romhalmazként érte meg. Ezzel lezárult az egykor virágzó középkori, majd a keleti életformát átvevő mohamedán város életének jelentős korszaka. A 18. században meginduló gyors városfejlődés fokozatosan eltüntette a török világ szokásait és építészeti emlékeit.

22 IRODALOMJEGYZÉK FEKETE 1944 FEKETE-NAGY 1975 HEGYI 1995 IRÁSNÉ MELIS 2002 KARÁCSON 1908 KÁROLYI-WELLMANN 1936 KECSKEMÉTI 1884 KOVÁCS 1984 NAGY 1961 RÓMER 1873 VÖRÖS 1966 ZÁDOR 2002 ZÁDOR 2003 FEKETE Lajos: Budapest a törökkorban In: Budapest története 3. Szerk. Szendy K. Bp., 1944. FEKETE Lajos - NAGY Lajos: Budapest története a törökkorban. In: Budapest története 2. Szerk. Gerevich L. Bp., 1975. HEGYI Klára: Török berendezkedés Magyarországon. Bp, 1995. IRÁSNÉ MELIS Katalin: Pest a török hódoltság idején. In.: A hódoltság régészeti kutatása. Szerk. Gerelyes L, Kovács Gy. Opuscula Hungarica 3. Bp, 2002. p. 151-162. KARÁCSON Imre: Evlia Cselebi török világutazó Magyarországi utazásai 1664-1666. In: Török-magyarkori történelmi emlékek Bp, 1908. KÁROLYI Árpád: Buda és Pest visszavívása 1686-ban. A kétszázötven éves évfordulóra átdolgozta Wellmann I. Bp, 1936. KECSKEMÉTI W. Péter ötvöskönyve. ArchÉrt (1884), p. 201-392. KOVÁCS Gyöngyi: Török kerámia Szolnokon. Szolnok, 1984. NAGY Lajos: Pest város XVII. század végi topográfiájának forrásai. TBM 14. (1961), p. 161-211. RÓMER Flóris: A régi Pest. Bp, 1873. VÖRÖS Károly: Török világ Pest-Budán nyugati utazók szemével Budapest 8. (1966), p. 34-37. ZÁDOR Judit: Régészeti kutatás a Károlyi Palota udvarán Műemlékvédelem 6. (2002), p. 351-355. ZÁDOR Judit: Velencei üvegtál a Károlyi Palota udvarán feltárt török tárolóból. BudRég 37. (2003), p. 189-196. 21 KARÁCSON 1908. 257. 220 22 A fotókat Bakos Margit, Hegyi Ferenc, a rajzokat Dittera Károly és Kuczogi Zsuzsanna készítette. A tárgyakat Hunyadi Ágnes, Józsa Júlia, Lészkó Ildikó, Reményi Tamás és Tereiné Toronyi Szilvia restaurálta.