Budapest Régiségei 38. (2004) – Tanulmányok dr. Gerő Győző tiszteletére

Zádor Judit: Régészeti adatok a török kori Pestről 217-229

ZÁDOR JUDIT miatt - vízzáró vörösessárga színű agyaggal volt letapasztva. Ezt egy észak-déli irányú beásás osztotta ketté, amelynek keleti falát három soros mészkőfallal erősítették meg. Az így kialakított üreg tároló gödörként szolgálhatott. A pince betöltéséből nagy számú kerámia, vas szög, lószerszám, patkó töredék, állatcsont, nagymennyiségű égett, elszenesedett gerenda és cölöpmaradvány jött napvilágra. A leletanyag kiemelkedő darabja az a sárga alapon zöld és barna pöttyös mázas korsó, amely az égett törmelékből rendkívül töredékes állapotban került elő. A korsó nyugati import díszkerámia, amelynek több hasonló típusa ismert a budai Királyi Palotából (Télikert, 58. gödör: kis pontokkal díszített csésze, Nyugati udvar (Gyilokjáró) Pince, 31. gödör: barna és zöld csíkos tálak). (9. kép) Az analógiák alapján az edénytípus importja az 1600-as évek elején megszűnt.

8 A pince délnyugati sarkához élelmiszer tároló tartozott.

9 (20-20. kép) A 185x140 cm oldal méretű 185 cm mélységű gödörből egy tipikus török háztartás kerámia anyaga került elő. A lelet együttes nagy része folyadéktartó edény. Megtalálható a korsók mindkét - kiöntőcsöves és kiöntőcső nélküli - típusa mázas és máz nélküli változatban. A gyűjtemény egyetlen ép állapotban előkerült darabja egy zöld mázas, tagolt peremű kiöntőcsöves korsó. Együtt jött elő egy formájában és típusában vele megegyező sárga mázas - kis törés hibás - korsóval.

10 A két mázatlan, vörösre festett kiöntőcsöves, kihajtó peremű korsó mellett, töredékes állapotban egy leszűkített nyakú szürke kiöntőcsöves darab is előkerült a tároló aljából.

11

. A kiöntőcső nélküli, gömbölyű testű, hengeres nyakú korsók - mázasok és máz nélküliek - formára és méretre sokkal változatosabbak, mint a kiöntőcsöves típus. A leletegyüttes legtöbb darabja ebből az edényformából került elő. Jellegzetesen török munka még egy zöld mázas füles kupa, és egy folyatott festésű, zöld csíkos talpastál. Ez a tároló legaljából növényi magvakkal telve került elő. Két pohár alakú kályhaszem, mázas gyertyatartó töredék, és három birkafej tartozott még a török háztartási együttesbe. A lelet együttes része, de nem török munka egy belül zöld- és egy belül sárga mázas, kifelé hajló peremű, kis fülű fehér fazék, egy 8 Ezúttal szerének köszönetet mondani Dr. Holl Imrének a szíves segítségéért a díszkerámia meghatározában. A kerámia típusról részletesebben I. Holl: Leletegyüttesek a budai palotából Abb. 52,1-3. (Sajtó alatt) 9 ZÁDOR 2003. 189. 10 KOVÁCS 1984. lelt. sz. l.,2.,3., 11 KOVÁCS 1984 38. szürke grafitos bécsi fazék és a legkülönlegesebb darab, egy galléros peremű korsó. A gödör aljából rendkívül rossz állapotban került n apvilágra egy füles bronz edényke. A gyűjtemény legreprezentatívabb darabja egy kis méretű, fehér üvegszállal díszített velencei üvegtál.

12 A feltárt lelet együttes egy átlag 16. század végi 17. század eleji török háztartást reprezentál viszonylag kevés magyar illetve import anyaggal. Az épület leégett, délkeleti falába ágyúgolyó ékelődött. A kerámia anyag kormeghatározása alapján feltételezzük, hogy a ház az 1602 és 1604 közötti ostrom és hadiesemények következtében pusztult el. 1602-ben Russwurm tábornok vezetésével megkezdték Pest visszafoglalását. A sikeres ostrom következtében 1602-1603 között Pest a császári csapatok kezére került. Ugyanakkor a törökök Lala Mehmed pasa vezetésével állandó ágyútűz alatt tartották a várost. 1604. szeptemberére a közelgő tél előtt, a császári csapatok ereje elfogyott, és Pest feladására kényszerültek. A várost kiürítették, az erődítéseket szétrombolták és mindent felgyújtottak.

13 A helység pusztulását jól érzékelteti Bocatius János kassai polgármester leírása, aki 1605-ben keserű szavakkal így fakadt ki: „Ó szegény Pest, melyet inkább Pestis-nek lehetne nevezni! Ott sincsen ép ház, mindnyája a földig lerombolva; - a kevés lakó söpredék és a nép alja"

14 A 17. század első felének békés időszakára a városban visszaállt a viszonylag nyugodt polgári élet. A katonacsaládok, kereskedők és iparosok fő feladata a katonai helyőrség ellátása és kiszolgálása volt. Evlia Cselebi török világutazó leírása szerint Pestnek „összesen ezer kőépületű, deszkazsindely fedelű, alacsonyabb-magasabb háza van. ...Van ugyan két gőzfürdője, de gőzfürdőre szükség nincs, mivel a tél zordonsága miatt valamennyi házban kályha van s fürdő módjára fűtött házak."

15 A város külső részein, az északi és déli szélein szerényebb sárral tapasztott, favázas házak álltak. Itt élhetett a lakosság szegényebb rétege, és ide telepítették a tűzveszélyes mesterségek műhelyeit.

16 Pest déli végén, a Kecskeméti kapu és a Vízi kapu között, - a jelenlegi Bástya utca 1-11. számú telkeken - sárral tapasztott, fa vázas házmaradványok, és műhely részletek kerültek elő.

17 12 ZÁDOR 2003.189490. 13 A hódoltságkori Pest történeti és régészeti összefoglalása: IRÁSNÉ MEUS 2002.156. 14 RÖMER 1873. 88. 15 KARÁCSON 1908. 259. 16 FEKETE-NAGY 1975. 364. 17 Budapest, V Bástya utca 1-11. számú telkeken 2000-ben szondázó feltárást, 2001-ben pedig régészeti kutatást végeztünk. 218