Budapest Régiségei 38. (2004) – Tanulmányok dr. Gerő Győző tiszteletére

Papp Tímea: Az óbudai Szent Péter prépostság románkori faragványai 167-180

PAPP TÍMEA sorolhatók a rendelkezésünkre álló faragványok közül a korinthoszi jellegű fejezetek, a további akantuszleveles faragványok - többnyire párkányok -, és az állatalakos-indás töredékek. Elsőként az akantuszleveles díszítésű tagozatokat tárgyalom. Az ide tartozó darabok szinte kivétel nélkül fejezetek és párkányok töredékei; a korinthoszi jellegű séma a fejezeteken az esetek nagy részében nem ép, az abakusz díszítése letöredezett, így számos esetben itt is csak az akantuszleveleket vizsgálhatjuk. Az akantuszlevelek jellemzője, hogy a levélgerinc vonalában a levélrészek végei erőteljesen eltávolodnak a kő síkjától, és ezzel plasztikussá teszik a leveleket. Az óbudai példákhoz a magyar középkorból talán az esztergomi székesegyház anyagában

33 találhatunk hasonlóan képzett akantuszleveleket, s ezek mellett létezik egy esztergom-szentkirályi párkánytöredék, melynek levélrészei még közelebbi párhuzamot mutatnak az óbudai akantuszokkal. A szentkirályi darabon szintén megjelennek a két szomszédos levélről összehajló levélrészek által alkotott geometrikus közök, csakúgy, mint némelyik óbudai töredéken.

34 A korinthoszi jellegű oszlopfőt a cikk elején már említettem lelőhelye kapcsán.

35 A faragványnak akantuszlevelei maradtak csak meg két sorban, abakuszát nem ismerjük. Még a teljes díszítményből is nehéz lenne megítélni, hogy a római vagy a középkori anyaghoz tartozik-e a darab, hiszen a középkori példányok mind a római korinthoszi séma utánzatai. A lelőhely inkább a darab római származtatását indokolhatná, azonban Dercsényi Gosztonyi állítására hivatkozik

36

, amely szerint a kőnek a pannóniai kőanyagban nincsen analógiája. Ennek ellenére a darabnak igazi középkori párhuzama sincsen, az akantuszlevelek mintázása eltér a többi darabétól. Mégis a 12. századi párhuzamok hasonlóságából kiindulva feltételezhetjük, hogy a kő középkori, nem elfelejtkezve korábbi keltezésének lehetőségéről. Amennyiben elfogadjuk, hogy középkori, úgy különleges variánsnak kell tartanunk. Óbudán két pilaszterfőn és két falsarokhoz tartozó fejezeten is megjelenik ugyanaz a különleges korinthoszi jellegű séma. A két pilaszterf ő közül a kevésbé ép darab (6. kép) - melynek díszítményeit a másodlagos befalazásban a Sárosfürdő forrásvize megrongálta - és a két a budai várban előkerült 33 MAROSI 1984. 50., 52., 53., 68., 78. kép 34 Például a 76.4.1.-es darabon, lásd 7. kép. a cikkben. 35 Lásd 11. jegyzet. 36 DERCSÉNYI 1943. 260-262. 37 A pilaszterfő leltári száma: 14., a falsarokfejezeteké: 59.170.1. és 59.171.1. (BRAUNSCHWEIG 1991.127-128. sz.) falsarokfejezet a múzeum kiállításán szerepel,

37 a másik pilaszterfőt a Magyar Nemzeti Galéria kapta kölcsön a szentendrei Honvédségi Üdülőtől

38 (Hauszmann-villa). A két-két töredék szorosan összetartozó, olyannyira, hogy elképzelhető, hogy mind a négy darab azonos pillérfejezethez tartozott. A négy darab esetében az akantuszleveles díszítést növényi motívumokból kialakított „árkádíves" lezárás egészíti ki. Az „árkád" „oszlopa" csavart szár, ehhez ellentétes irányban csavart, kis méretű „oszlopfejezet" is tartozik. E felett ívesen kereteit palmetta van, ebből indul ki a két irányba ívesen hajló növényi díszítés, így formálódik az „árkád". Az „árkádív" nem teljes, a két irányból érkező dísz ugyanis nem ér egybe, egyedül a levélívek alsó pereme egybefüggő. Egy „árkád" alatt egy akantuszlevél áll. Ugyanez a kompozíció az esztergomi fejezetek némelyikén is megjelenik

39 azzal a különbséggel, hogy az itteni „árkádívek' kétfelől egy irányba hajló növényi motívumai nem érnek össze, éppen csak egy-egy levél csúcsa érintkezik a másik oldali darabéval. Más fejezeteken ez a kompozíció még több eltérést mutató interpretációban jelenik meg.

40 A Magyar Nemzeti Galériában kiállított épebb korinthoszi jellegű pillérfejezeten, melyre a Hauszmann-villa műromjába befalazva bukkantak rá, a díszítés a felső sávban is kivehető, és látható, hogy itt a két irányba ívesen hajló növényi dísz fölé egy lemeztagot illesztettek be, amely sima szárakat kerül meg hol elölről, hol hátulról. A sima szárak a lemeztag felett volutákká fejlődnek. Hasonló megoldásra - vagyis lemeztag beiktatására a levélívek és a voluták közé - Tóth somogyvári töredéken bukkant rá.

41 A falsarkokat kapuépítményhez szokták kapcsolni, Gerevich László készítetett is ehhez egy rekonstrukciós rajzot.

42 A Budapesti Történeti Múzeum egyik kilencvenes évekbeli kiállításán szintén egy kapuba beépítve szerepeltek. Véleményem szerint a két falsarok nem feltétlenül kellett, hogy kapuépítményben álljon, más kontextusban is szerepelhetett, pl. pillérrészen. A következő darabok párkányok töredékei, szintén akantuszleveles díszítéssel. Ide tartozik 38 A darab szerepel a kiállításon, leltári száma nincsen. (TÓTH 1994. 104-105., 1-46. kép) 39 MAROSI 1984. 50., 52. kép. 40 MAROSI 1984. 75., 76., 77. kép, itt az első három esetben már az akantuszlevelek kiképzése is eltérő, a második képen csavart oszlop helyett fonottat látunk. 41 TÓTH 1994.106.1-49. 42 GEREVICH 1971. 2. ábra: 12. oldal 43 A darab leltári száma: 79.42.3., a töredék a kiállításon is szerepel. (BRAUNSCHWEIG 1991.131. sz.) 170