Budapest Régiségei 38. (2004) – Tanulmányok dr. Gerő Győző tiszteletére

Irásné Melis Katalin: A Budapest Margit-szigeti domonkos apácakolostor pusztulása a 16-17. században 107-120

A BUDAPEST MARGIT-SZIGETI DOMONKOS APÁCAKOLOSTOR PUSZTULÁSA A 16-17. SZÁZADBAN giai Károly csapatának a tábori kórházát a Margit-szigeti domonkos apácakolostor még álló falai között rendezték be. Solari orvos-generális volt a parancsnok, több orvos, Renner, Kühl, Ruggiero páter, Paolo doktor, és a kezével gyógyító Marco d'Antonio páter, dolgozott az irányítása alatt.

18 A Buda 1686-os ostromát ábrázoló Fontana metszet feltűnteti a Margit-szigeti tábori kórházat és a temetőt (5. kép).

19 A kinagyított részleten egyetlen, nagy, zárt épülettömb látható, amely, az apácakolostorral azonosítható Az épület északi és déli oldalán a katonai temető sírhalmai sorakoznak, a kép bal alsó sarkában éppen egy temetést ábrázolt a művész. A meglehetősen nagy kiterjedésű temetőt katonai sátrak vették körül. A sematikusan ábrázolt katonai kórház és temető számos részletét megtaláltuk az apácakolostor régészeti kutatása során. Megtaláltuk a nagy katonai, tömegsírokat, az 1686-os átépítések részleteit, és az itt hagyott katonai kórház 18. század elején történt felszámolásának a nyomait. Mindezek azt mutatták, hogy a 17. század végén az apácakolostorban még mindig voltak olyan felhasználható földszinti helyiségek, amelyeknek álltak a falai, megvolt a mennyezet, az ajtókat és az ablakokat be lehetett zárni, stb. Különösen jó állapotban lehetett a Duna-parti királyi kastély É-i épületszárnya és a déli udvar kerítése melletti K-Ny-i tengelyű, nagy épület. Azt nem tudjuk, hogy 1686-ban mire használták az előbbi épületek földszinti helyiségeit, de az biztos, hogy a 18. század elején kórtermek voltak.

20 A királyi kastély É-i épületszárnya a középkor végére teljesen összeépült a templom szentélyének az északi oldalával, és a földszinten összesen 6 helyiség volt benne. A régészeti kutatás első fázisában a 2. 3. 4. 5. helyiségből ki kellett hordani a mennyezet és az emeleti helyiségek padlómaradványait, amelyek az épület 19. század eleji felrobbantása után zuhantak a földszinti helyiségek nagyobbrészt épségben maradt padlóira.

21 Az 1. helyiség szintén tele volt a ledőlt falak törmelékével, de mint később kiderült, az épülettörmelék alatt nem találtunk épített padlóburkolatot. A nyesés után szinte az egész helyiséget betöltő, nagy beásás mutatkozott. A középkori járószintek feltárására két kisebb szelvényt nyitottunk a beásás keleti és nyugati oldalán. Kiderült hogy egy katonai tömegsír helyezkedik el a középkori királyi 18 VÁRKONYI 1984. 274-294. 19 RÓZSA 1953. 78-83. Katalógus szám: 27. XXXIII. tábla. 20 GÁL 2000.18-19. 21 1800-1815 közötti pénzeket találtunk a ledőlt falak között. Szerző ásatása 1997-1999. kastély 1. helyiségében. Mind a két szelvényben szabályosan egymásra rakott holttestek csontvázai kerültek elő (6 kép). A terem K-i fala előtt kiszedtük az emberi csontokat. Eközben megfigyeltük, hogy 120 cm vastag rétegben helyezkednek el, ami azt jelenti, hogy 3, vagy 4 sorban temetkeztek ezen a helyen. A terem többi részét nem bolygattuk, mert nem volt lehetőségünk a megközelítőleg 80 csontváz szakszerű feltárására. A kastély emeletére vezető lépcső északi oldalán egy, török leleteket tartalmazó kisebb, épülettörmelékes földdel betöltött gödörben szintén találtunk 3 csontvázat. Az épülettörmelékkel összekeveredett emberi csontok között rozsdás vasdarabokat, néhány állatcsontot és három, felismerhető használati tárgyat találtunk. Az egyik egy, teljesen összenyomott, félgömb alakú vörösréz tál, peremén megmaradtak a 3,5-4 cm széles vaspánt darabjai, az egyikben benne volt a fül függesztő karikájának a darabja. Két aranyozott vörösréz lószerszám veret közül a nagyobbat és a díszesebbet bemutatjuk (7. kép).

72 A kastélyban talált tömegsírnál jóval nagyobb helyezkedik el a templom hajó melletti északi kolostorkertben. A feltárást itt is abbahagytuk, de meghatároztuk a beásás kiterjedését. A déli oldala a templom északi támpilléreitől 80-100 cm-re jelentkezett, a nyugati oldal pedig az udvar ÉNy-i sarkát betöltő romoknál húzódik, a másik két oldalt a középkori kertfalak alkotják. Ezek szerint a katonai tömegsír az udvarnak a háromnegyed részét kitölti. A holttesteket szabályos sorokban temették el, az egymás mögött sorakozó csontvázak koponyái az előző csontvázak medencéjében, vagy a láb csontjain feküdtek (8. kép). Ma már biztosak vagyunk abban, hogy az 1838-as árvizet követő feltárások egy, harmadik, 1686-os katonai tömegsírt semmisítettek meg. Tószt József, József nádor főkertésze elbeszélte, hogy a templom hajójában, a kövezet alatt, másfél láb mélyen, több száz csontvázra akadtak, „melyek nem külön sírokban, de egymás mellé voltak sűrűn fektetve. Némelyek egészen csonka tagokkal, összevagdalt koponyákkal, de szinte minden fegyverdarabok nélkül, némely csontváz alatt 30-40 összetapadt kis pénz, mely pénzdarabok legjobban tájékozhattak volna a sírok meghatározásában, de fájdalom, azok mind veszendőbe mentek A templomban talált csontvázak eltakarítására boldogult Jósef nádor külön kis kápolnát szándékozott építtetni, de ez abba maradván, a koponyák közül számra mintegy 40, sokáig közszemlére ki volt téve a templomromok közt, a csontokat pedig Tószt egy Gerelyes Ibolyának, a Nemzeti Múzeum tudományos munkatársának köszönöm a lelet meghatározását. 111