Budapest Régiségei 38. (2004) – Tanulmányok dr. Gerő Győző tiszteletére

Irásné Melis Katalin: A Budapest Margit-szigeti domonkos apácakolostor pusztulása a 16-17. században 107-120

A BUDAPEST MARGIT-SZIGETI DOMONKOS APÁCAKOLOSTOR PUSZTULÁSA A 16-17. SZÁZADBAN giai Károly csapatának a tábori kórházát a Mar­git-szigeti domonkos apácakolostor még álló falai között rendezték be. Solari orvos-generális volt a parancsnok, több orvos, Renner, Kühl, Ruggiero páter, Paolo doktor, és a kezével gyógyító Marco d'Antonio páter, dolgozott az irányítása alatt. 18 A Buda 1686-os ostromát ábrázoló Fontana metszet feltűnteti a Margit-szigeti tábori kórházat és a temetőt (5. kép). 19 A kinagyított részleten egyetlen, nagy, zárt épülettömb látható, amely, az apácako­lostorral azonosítható Az épület északi és déli oldalán a katonai temető sírhalmai sorakoznak, a kép bal alsó sarkában éppen egy temetést ábrá­zolt a művész. A meglehetősen nagy kiterjedésű temetőt katonai sátrak vették körül. A sematikusan ábrázolt katonai kórház és temető számos részletét megtaláltuk az apácakolostor régészeti kutatása során. Megtaláltuk a nagy katonai, tömegsírokat, az 1686-os átépítések részleteit, és az itt hagyott katonai kórház 18. század elején történt felszámo­lásának a nyomait. Mindezek azt mutatták, hogy a 17. század végén az apácakolostorban még mindig voltak olyan felhasználható földszinti helyiségek, amelyeknek álltak a falai, megvolt a mennyezet, az ajtókat és az ablakokat be lehetett zárni, stb. Különösen jó állapotban lehetett a Duna-parti kirá­lyi kastély É-i épületszárnya és a déli udvar keríté­se melletti K-Ny-i tengelyű, nagy épület. Azt nem tudjuk, hogy 1686-ban mire használták az előbbi épületek földszinti helyiségeit, de az biztos, hogy a 18. század elején kórtermek voltak. 20 A királyi kastély É-i épületszárnya a középkor végére teljesen összeépült a templom szentélyé­nek az északi oldalával, és a földszinten összesen 6 helyiség volt benne. A régészeti kutatás első fázisában a 2. 3. 4. 5. helyiségből ki kellett hordani a mennyezet és az emeleti helyiségek padlóma­radványait, amelyek az épület 19. század eleji fel­robbantása után zuhantak a földszinti helyiségek nagyobbrészt épségben maradt padlóira. 21 Az 1. helyiség szintén tele volt a ledőlt falak törmeléké­vel, de mint később kiderült, az épülettörmelék alatt nem találtunk épített padlóburkolatot. A nyesés után szinte az egész helyiséget betöltő, nagy beásás mutatkozott. A középkori járószin­tek feltárására két kisebb szelvényt nyitottunk a beásás keleti és nyugati oldalán. Kiderült hogy egy katonai tömegsír helyezkedik el a középkori királyi 18 VÁRKONYI 1984. 274-294. 19 RÓZSA 1953. 78-83. Katalógus szám: 27. XXXIII. tábla. 20 GÁL 2000.18-19. 21 1800-1815 közötti pénzeket találtunk a ledőlt falak között. Szer­ző ásatása 1997-1999. kastély 1. helyiségében. Mind a két szelvényben szabályosan egymásra rakott holttestek csontvázai kerültek elő (6 kép). A terem K-i fala előtt kiszedtük az emberi csontokat. Eközben megfigyeltük, hogy 120 cm vastag rétegben helyezkednek el, ami azt jelenti, hogy 3, vagy 4 sorban temetkeztek ezen a helyen. A terem többi részét nem bolygattuk, mert nem volt lehetőségünk a megközelítőleg 80 csontváz szakszerű feltárására. A kastély emeleté­re vezető lépcső északi oldalán egy, török leleteket tartalmazó kisebb, épülettörmelékes földdel betöl­tött gödörben szintén találtunk 3 csontvázat. Az épülettörmelékkel összekeveredett emberi csontok között rozsdás vasdarabokat, néhány állatcsontot és három, felismerhető használati tárgyat találtunk. Az egyik egy, teljesen összenyomott, félgömb alakú vörösréz tál, peremén megmaradtak a 3,5-4 cm széles vaspánt darabjai, az egyikben benne volt a fül függesztő karikájának a darabja. Két aranyozott vörösréz lószerszám veret közül a nagyobbat és a díszesebbet bemutatjuk (7. kép). 72 A kastélyban talált tömegsírnál jóval nagyobb helyezkedik el a templom hajó melletti északi kolostorkertben. A feltárást itt is abbahagytuk, de meghatároztuk a beásás kiterjedését. A déli oldala a templom északi támpilléreitől 80-100 cm-re jelentkezett, a nyugati oldal pedig az udvar ÉNy-i sarkát betöltő romoknál húzódik, a másik két oldalt a középkori kertfalak alkotják. Ezek szerint a katonai tömegsír az udvar­nak a háromnegyed részét kitölti. A holttesteket szabályos sorokban temették el, az egymás mögött sorakozó csontvázak koponyái az előző csontvá­zak medencéjében, vagy a láb csontjain feküdtek (8. kép). Ma már biztosak vagyunk abban, hogy az 1838-as árvizet követő feltárások egy, harma­dik, 1686-os katonai tömegsírt semmisítettek meg. Tószt József, József nádor főkertésze elbeszélte, hogy a templom hajójában, a kövezet alatt, másfél láb mélyen, több száz csontvázra akadtak, „melyek nem külön sírokban, de egymás mellé voltak sűrűn fektetve. Némelyek egészen csonka tagok­kal, összevagdalt koponyákkal, de szinte minden fegyverdarabok nélkül, némely csontváz alatt 30-40 összetapadt kis pénz, mely pénzdarabok legjobban tájékozhattak volna a sírok meghatározásában, de fájdalom, azok mind veszendőbe mentek A templomban talált csontvázak eltakarítására boldo­gult Jósef nádor külön kis kápolnát szándékozott építtetni, de ez abba maradván, a koponyák közül számra mintegy 40, sokáig közszemlére ki volt téve a templomromok közt, a csontokat pedig Tószt egy Gerelyes Ibolyának, a Nemzeti Múzeum tudományos munka­társának köszönöm a lelet meghatározását. 111

Next

/
Thumbnails
Contents