Budapest Régiségei 38. (2004) – Tanulmányok dr. Gerő Győző tiszteletére

Irásné Melis Katalin: A Budapest Margit-szigeti domonkos apácakolostor pusztulása a 16-17. században 107-120

IRÁSNÉ MELIS KATALIN van nádortól meg is kaptak. Rövidesen útra keltek és örökre elhagyták a budai, Szent Margit szigeti Szűz Mária kolostorukat. Időközben Nagyváradra menekültek, 1536-ban a Szent János klarissza kolostorban éltek. Az 1536-1567. évek közötti időszakból származó oklevelekből ismerjük a Nagyváradon töltött évek eseményeit, majd az újabb török előrenyomulás miatt 1567-ben Nagyváradot is el kellett hagyniuk. Előbb Nagyszombatba, majd Pozsonyba menekültek, 1637-ben már csak egy szigeti apáca élt a pozsonyi klarissza zárdában.

6 A Margit-szigeti apácakolostor 1541 nyarán, amikor a törökök elfoglalták Budát, és Magyarország három részre szakadt, már évek óta lakatlan volt. Nem tudjuk, hogy 1541-ben mi történt, de feltételezhető, hogy a megszálló török katonaság Buda és Pest egyházi intézményeihez hasonlóan a Margit-sziget kolostorait is feldúlta és kifosztotta. Az elhagyott épületek természetes pusztulásnak indultak. Az elnéptelenedett szigetet a törökök az apácákra emlékezve Kizlar adaszinak (Lányok szigetének) nevezték és béke idején kaszálóként hasznosították. Buda és Pest katonai védelmében nem játszott szerepet, ezért a törökök semmit sem építettek a szigeten. Amikor pedig hírét vették, hogy Buda felszabadítására hadsereg közeledik, kivonultak, és a Buda felszabadítására érkező, egyesült európai sereg ellenállás nélkül elfoglalhatta.

7 A császári hadvezetés katonai felvonulási területként használta. Azokon a 16-17. századi ostromképeken, amelyeken a Margit-szigetet is feltüntették, a déli részen ágyúállásokat, a sziget belsejében pedig a középkori épületek helyére rajzolt romok között katonákat, katonai sátrakat lehet látni. A 16-17 századi ostromképek közül különösen fontos Enea Vico (Ferrara, 1523-Párma, 1567) rézmetszete, amely az első visszafoglalási kísérlet idején, 1542-ben, ábrázolja Budát és Pestet.

8 Más történeti forrásokból részletesen ismerjük az 1542. évi, őszi hadjárat eseményeit és látszik hogy Vico is pontosan tájékozott volt, ezért tudta megörökíteni a hadműveletek legjellemzőbb mozzanatait (2. kép). 1542 szeptemberében az egyesült német-magyar seregek észak felől megérkeztek Buda alá és letáboroztak a pesti oldalon. Először Pestet szerették volna elfoglalni, körbezárták a várost és heves ágyútűz alá fogták a városfalat. A törökök elszántan védekeztek és visszaverték a támadásokat. Közben eleredtek az őszi esők és az időjárás okozta nehézségekre a felmentő sereg nem volt felkészülve. A kedvezőtlen körülmények miatt Buda ostromához 6 RUPP 1868. 78-79. 7 FEKETE-NAGY 1973. 358. 8 RÓZSA 1995.14. 3. kép. hozzá sem fogtak, néhány nap múlva a további veszteségek elkerülése érdekében a Buda felszabadítására érkezett hadsereg megkezdte a visszavonulást.

9 Vico kelet felől, madártávlatból rajzolta le Pestet, a Csepel-szigetet, a Margit-szigetet, a Dunát és a budai oldalt. A rézmetszet azoknak az európai városkép-együtteseknek a sorába tartozik, amelyek 1541 után Budát, mint megszállott, vagy ostromlott várost, mutatták be. Voltak olyan művészek, akik korábbi látképeket használtak fel, de voltak olyanok is, aki a hódoltság kezdetéről származó rajzokat másolták le.

10 Vico szemlátomást mind a két forráscsoportot használta. A budai oldal és Buda ábrázolása valósághű és kitalált részleteket is tartalmazó, egyszerű, vonalas rajz. A pesti oldal rajza azonban több pontos, a valóságnak megfelelő részletet mutat, mert ezek között játszódtak az 1542. évi ostrom hadieseményei. Ezért a pesti oldal grafikai képe, rajzstílusa is más, mint a budai oldalé. Vico részletesen megrajzolta a pesti oldalt, az egész pesti városfalat, amelyen a rondellák, kapuk és a kapuk közötti külső tornyok ugyanúgy helyezkednek el egymás mellett, mint ahogy ez a valóságban volt. Lerajzolta a Pesttől északra elhelyezkedő, négyszögletes erődöt, a dunai hajóhidat tartó láncot. A pesti építményekkel megegyező stílusban megrajzolta a Margit-sziget keleti oldalát is. Szembetűnő, hogy a Duna-parton egy É-D-i tengelyű épület áll, mögötte kiemelkedik egy magas torony, amelynek a csúcsán nem félhold, hanem kereszt látható.

11 Az É-D-i tengelyű nagy épület középső részéhez a pesti oldalról átvezet egy híd. Ez az egyik pontos részlete a rajznak, mert az ásatási megfigyelésekkel igazolható, hogy a középkori kikötő a Duna-parti 16. század eleji királyi kastély középső része előtt helyezkedett el. A rézmetszeten a Duna-parti épület vesszőfonatos oszlopai között nagy ágyukat lehet látni. A hídon katonák menetelnek a szigetre. Ezzel Vico egyértelműen megmutatta, hogy a sziget legnagyobb, Budától legtávolabb eső épületegyüttesébe, a domonkos apácakolostorba, bevonultak a császári csapatok. A metszet nemcsak katonai szempontból figyelemre méltó, hanem fontos történeti forrás is, mert a Margit-szigeti, középkori királyi kastélynak ez az egyetlen ábrázolása. Az 1990-es évek ásatási eredményei igazolták a Margit-szigetet bemutató részlet hitelességét. Előkerültek a Duna-parti királyi kastély falmaradványai, amelyek az Enea Vico által feltüntetett módon helyezkedtek el a templomtól keletre eső területen. Az ábrázolás történeti forrás 9 FEKETE-NAGY 1973. 337-343. 10 RÓZSA 1995. 5. 11 A Margit-sziget templomait nem alakították dzsámivá, mert legföljebb csak kaszáltak és lovakat tartottak itt. 108