Budapest Régiségei 37. (2003)

Spekner Enikő: A budavári Boldogasszony-egyház alapítástörténete 91-112

SPEKNER ENIKŐ tor történetét mindig egy nagyobb összefüggésben vizsgálta, igyekezett azt a várostörténet és a városalapítás kezdeteiben elhelyezni. E kutatásai során kapcsolatot vélt felfedezni a Szűz Mária templom és a kolostor keletkezése között. Elképzelése nem is volt alaptalan, mert a két egyházi intézmény egy időben és talán egy műhely munkájával épült fel, s a városalaprajz is azt mutatta, hogy e két épület a legkorábbi, mivel elhelyezkedésük nem illeszkedett a telekkiosztások utáni városképhez (egyébként elképzelhető, hogy emiatt a Kammerhof is ide sorolandó, de ennek tárgyalása most messzire vezetne).

44 Sajnos a domonkos kolostor kezdeteire kevés történeti forrás maradt fenn, mindössze azt tudjuk, hogy a 1252-ben a bolognai nagykáptalan elhatározta, hogy a soron következő nagykáptalant Magyarországon a budai kolostorban tartja, ami 1254-ben meg is történt. Ezek az időpontok már a kolostor első építkezésének befejezésére utalnak.

45 H. Gyürky Katalin e forrásszegénységet azzal próbálta áthidalni, hogy külföldi analógiák után kutatott, melynek során arra a következtetésre jutott, hogy a domonkosok a városokba történő betelepedését jobban meg lehet ismerni a várostörténeti monográfiákból, mint a régészeti szakirodalomból, illetve az egyháztörténeti munkákból. Mintaszerű alapossággal gyűjtötte össze az erre vonatkozó irodalmat, és a továbbiakban, e tekintetben mi is az ő anyaggyűjtésére támaszkodunk. A domonkosok városokba történő letelepedését pápai ajánlások szorgalmazták, mert tevékenységükre nagy szűkség volt az egyre burjánzóbb városi eretnekség leküzdésében. Elhelyezésükről a világi uralkodóknak és papságnak kellett gondoskodnia, mert kolduló rend lévén szigorú rendi szabályaik szerint nem rendelkezhettek földbirtokkal, eltartásukat valójában a városi polgárság adományai biztosították. Általában a városok külterületein telepedtek meg részben, mert a városi szegényekhez közel kívántak lenni, másrészt pedig sok esetben a világi papság is szívesebben adott át egy szerényebb jövedelmű templomot vagy kápolnát. Ez azonban nem azt jelentette, hogy a szerzetesek kizárólag csak már felszentelt templomba költöztek be. Többször előfordult az is, hogy az uralkodók vagy magánföldesurak pártfogásából új templomok és kolostorok épültek számukra. Am CSEMEGI 1955. 111; Gerevich vitatja a műhely azonosságot: GEREVICH 1973. 381; LÓCSY 1964. 304-305; LÓCSY 1969.107-109; LÓCSY 1971 210-219; GYÜRKY 1972. 33-46; GYÜRKY 1976. 371375; MAGYAR 1991 91-106; GYÜRKY 2001 40. GYÖRFFY 1973. 301-302; GYÖRFFY 1997. 143-144; GYÖRFFY IV 596; GYÜRKY 1976. 371-372; GYÜRKY 1981 124; GYÜRKY 1994. 125; GYÜRKY 2001 39. valóban számos példa mutatta főleg a kezdeti időszakban, hogy már korábban is használt felszentelt épületet engedtek át részükre. Ez történt Bolognában, Firenzében, Rómában, Párizsban, Prágában, Brünnben, Krakkóban, Gdanskban, Poznanban, hogy csak néhányat említsünk a H. Gyürky Katalin által felhozott példák sorából.

46 A tudós régész a budavári domonkos kolostor alatt is azonosított egy korábbi templomot, amit leghangsúlyosabban utolsó tanulmányában az általa régebbinek vélt, az 1247 és 1248. évi oklevelekben idézett Szűz Mária egyháznak gondolt.

47 Nem kívánunk állást foglalni a kolostor építését megelőző templom létezésének kérdésében, mivel a régészet nem szakterületünk, de a Szűz Mária egyházzal való egybevetését határozottan cáfolnunk kell a fentebb elmondottak alapján. Úgy gondoljuk, ha létezett ott már előzőleg templom, azt inkább a későbbi kolostor elnevezéséből adódóan Szent Miklósnak címezték. Tekintve, hogy a feltáró régész legutóbbi véleménye szerint a kolostor templomát legkorábban a 13-14. század fordulóján építették át, nem volt ok arra, hogy esetleg más védőszent tiszteletére újjá szenteljék.

48 Általában ugyanis megtartották a régi templom titulusát, legalábbis főleg a korai alapítású kolostorok esetében a külföldi minták ezt mutatják. Az első domonkos kolostort Szent Domonkos ottani tevékenysége révén 1215-1216-ban Toulouseban létesült, a korábbi St. Romain kápolna mellett, amit a toulouse-i káptalan adott át a püspök meghagyására a szerzeteseknek. Saját templomukat csak 1230-ban kezdték építeni Szent Jakab tiszteletére, addig a kolostorukat St. Romainnak nevezték.

49 Párizsban maga a rendalapító hozta létre 1217-ben a Saint Jacques kolostort az azonos nevű zarándokházat és kápolnáját szerezve meg szerzetesei számára, saját templomukat itt csak 1224-ben kezdték felállítani.

50 Rómában Szent Domonkos a kezdeti San Sisto kolostort, ahová III. Honorius pápa kérésére az általa oda mindenünnen összegyűjtött szerzetesnőket telepítette be, átengedte 1218-ban az apácáknak, a szerzeteseket pedig a pápa által átadott ókeresztény Santa Sabina bazilikába költöztette át. Ugyanebben az évben Szent Domonkos Rómából testvéreket küldött Bolognába, ahol először a Mascarella kapu mellett a kis Sta. Maria Mascarella 46 GYÜRKY 1981 127-129; GYÜRKY 1994. 123-130; GYÜRKY 2001 29-36. 47 GYÜRKY 1976. 371-372; GYÜRKY 1981 161; GYÜRKY 1994. 123, GYÜRKY 2001 36-37. 48 GYÜRKY 2001 39. 49 PRIN 1955. 5-18. 50 MEERSSEMAN 1946.143; LAVEDAN 1967. 28. 98