Budapest Régiségei 37. (2003)

Spekner Enikő: A budavári Boldogasszony-egyház alapítástörténete 91-112

A BUDAVÁRI BOLDOGASSZONY-EGYHÁZ ALAPÍTÁSTÖRTÉNETE templomba fészkeltek be 1219-ben, majd egy neme­si birtokon álló szőlőhegyi Szent Miklós templomot kaptak meg rendház építésére. Mivel Domonkos e kolostor falai között halt meg szentté avatását köve­tően azt Szent Domonkosnak szentelték fel. 51 Firen­zében, az 1221-ben megszerzett Sta Maria della Vigna helyén 1246-ban kezdték építeni a Sta Maria Novelle-t. 52 A Német-Római Birodalom területén Karintiában, Friesachban jött létre 1217-ben az első dominikánus kolostor, templomát a Szent Vér tisz­teletére 1217 és 1246 között építették, de 1251-ben már átköltöztek az új és megfelelő elhelyezésüket biztosító kolostorukba, s ezt a ciszterci apácáknak adták át. 53 A Szent Domonkos által alapított német domonkos tartományban Friesach, Prága és Köln után Konstanzban, 1236-ban Heinrich von Tanne püspök váltotta meg a „Szent Péter házáról" neve­zett bencés apátságtól házukat és más épületeiket a szigeti Szent Miklós domonkos kolostor létrehozá­sához. 54 Prágában, 1226-ban telepedtek meg, kolos­toruk St. Clemens templomának korábbi periódusa­it állapították meg a régészek egészen a 11. század második feléig visszamenően. 55 Brünnben 1228 és 1239 között a Szent Mihály templomot ruházták át a domonkosokra, majd a kolostor is megőrizte e patrocíniumot. 56 Bécsben a templomosok kolosto­rát vették át, ide VI. Lipót osztrák herceg 1226-ban magyar szerzeteseket hívott be a kolostor alapításá­hoz, majd az itteniek hozták létre a kremsit. 57 Krak­kóban, 1222-ben a városba éppen beolvadó egyik kis település Szent Háromság plébániatemplomába költöztek be, saját templomot és kolostort csak az 1241. évi tatár pusztítás után létesítettek, de ezt már Szent Miklós tiszteletére szentelték fel, ám a Szent Háromság templomot az új kolostoron belül, mint oratóriumot megőrizték. A plébániát pedig áthe­lyezték vagy a Mindenszentek templomába, vagy a Szűz Mária egyházba. Sandomierzban 1226-ban a Szent Jakab plébániát szerezték meg a barátok, s a plébániát a Szent Pál egyházba költöztették. Poz­nanban egy a 13. században elpusztult 12. századi St. Gothard vicus területén jött létre a St. Gothard domonkos kolostor. A St. Gothard egyházat a 12. században alapították és plébániaként működött. Przemyslaw herceg kérésére a püspök engedé­51 KOUDELKA 1992. 26. 179-182; Domonkost 1234. július 3.-án avatták szentté, s a templomot 1238-ban már róla címezték. HESSEL 1910. 410. 450. 109. j. MEERSSEMAN 1946. 144.156. 52 POGÁNY 1971167; DAVIDSOHN 1908.138-141. 53 ÖSTERREICHISCHE KUNSTTOPOGRAPHIE BD. I. 1889. 42^5. 54 HILBERLING 1969. 9-14; A bencés apátságra: 1000 JAHRE PETERS­HAUSEN 1984. 55 HUML 1987. 157-254. 56 BRETHOLZ 1911 57. 57 PFEIFFER 1917. 26; HARSÁNYI 1938. 24; PERCER 1965-1966.152. lyezte a templom átadását a feltehetően Sziléziából 1231-ben érkező szerzetesek számára. A herceg a Szt. Adalbert templomot adta cserébe a püspök­nek, amire átruházták a plébániajogokat. 1233 és 1253 között a domonkosok új templomot emeltek, amit Szent Domonkosnak szenteltek fel, s a herceg az itteni vásárt Szent Domokos oktávájára helyezte. Gdanskban egy 11-12. századi településen keletke­zett Szent Miklós templomot kaptak meg a szer­zetesek 1226-1227-ben, a kolostoruk a nevet később is megőrizte. 58 A példákat még szaporíthatnánk, de talán ennyiből is igazolható, hogy a domonkosok csak nagyobb átépítések vagy újjá építések esetén, illetve csakis különleges okból változtatták meg megörökölt templomaik patrocíniumát. A magyarországi kolostorokkal nem vagyunk olyan szerencsés helyzetben, hogy azok keletke­zésének körülményeit, eltekintve egy-két kivételes esettől, ennyire ismernénk. Még a kolostorok számát sem ismerjük pontosan. A 13. századból két forrás vette számba a kolostorokat. 1277-ben a bordeaux-i nagykáptalanon a magyar provin­ciából 30 konventet soroltak fel, 1303-ban pedig Bernardo Guido rendi krónikás 33-t jegyzett fel, de a névazonosítási problémák miatt egyik szám sem vehető biztosra. 59 A kezdetek megvilágítását talán elősegíti a kolostortemplomok névadó szentjeinek, illetve titulusainak vizsgálata, amelyre a dalmáciai­akat nem számítva a fennmaradt adatok alapján 22 esetben van lehetőségünk. A legkorábbi változatos elnevezéseket tapasztalunk, amelyek többnyire a helyi hagyományokra, a magánalapításokra, vagy egy már fennálló templomba történt beköltözésre utalhatnak. Az első kolostornak a legtöbb kutató a székesfehérvárit tartja, melyet megerősít, hogy Ber­nardo Guido jegyzékének az első helyén találjuk, s a Vitae fratrum függelékében 1259-ben megírt magyar domonkos rendi történet is csak e kolos­torról szólt. Első okleveles említését 1226-ból ismer­jük, és a Szent Domonkos által a magyarországi tartomány megalapítására és a kunok térítésére a bologna-i Szent Miklós kolostor éléről néhány szer­zetestárssal hazaküldött tudós egyházjogi doktor, Magyarországi Pál kezdeményezésére, feltehetően magánszemélyek alapították 1221-ben Antiochiai Szent Margit tiszteletére. 60 Nincs sajnos hely min­BLASZCZYK 1980. 52-63. Legújabban a konventek számát kb. 25-ben Zágorhidi Czigány Balázs határozta meg ismertetve és összegezve a korábbi szakirodalmat is. ZÁGORHIDI 2001 81-94. FERRARI 1637. 506. 509-510; PFEIFFER 1913. 28-29.150-153; PFEIF­FER 1917. 25-26. 65-67; MES I. 280-281 No. 326; MREV I. 70. No. 83. és 198; RUPP i. 241; HARSÁNYI 1938 110; GYÖRFFY 1997. 382; SIKLÓSI 1990. 75; ROMHÁNYI 2000. 61 99

Next

/
Thumbnails
Contents