Budapest Régiségei 37. (2003)

Spekner Enikő: A budavári Boldogasszony-egyház alapítástörténete 91-112

A BUDAVÁRI BOLDOGASSZONY-EGYHÁZ ALAPÍTÁSTÖRTÉNETE látszik, nem tudtak belenyugodni a jövedelem e felosztásába, és 1332-ben XXII. János pápánál megpróbálták elérni újra a kétharmad rész biztosítását, a pápa 1332. április 10-én kiadott bullájában a székesfehérvári prépostot utasította az ügy kivizsgálására. Az apácák beadványukban nagyon is következetesen királyi kápolnának nevezték a budavári egyházat, hiszen a plébánia jövedelmeihez másképp nem lett volna közük, és az elnevezést ennek alapján a pápai bulla is fenntartotta.

35 Az apácáknak azonban egyre nagyobb nehézséget okozott, hogy jogos jussukat megkapják. Miklós plébános I. Károly király halála után egyéb hatalmaskodás mellett a plébániajövedelmüket is lefoglalta, ezért az ügy I. Lajos király elé került, aki ugyan eltiltotta a plébánost az apácák megkárosításától, de mivel ő nem engedelmeskedett, a pert a király rendeletileg idősebb Erzsébet királyné praesentiájához helyezte. Végül hosszas pereskedés után a királyné előtt az a megegyezés született, hogy a plébános bérbe vette az apácák jövedelemrészét. Az Erzsébet előtt létrejött megállapodást a királynéi kancellária 1346. július 29-i keltezéssel foglalta írásba.

36 Miklós plébános hamarosan szepesi prépost lett, utóda Hermann pedig Lodomér érsek oklevelére hivatkozva azt állította, hogy nem tartozik a margitszigeti kolostor részét kiadni. Az apácák panaszára VI. Kelemen pápa 1352. június 5-én kiadott bullájában a veszprémi püspököt bízta meg a jogvita lezárásával, aki azt a plébános javára döntötte el. Ennek alapján 1352. július 31-i bullájában a pápa is megerősítette a még Lodomér érseknek tulajdonított ítéletet.

37 Am nem fejeződött ezzel végleg be az ügy A város és plébánosa érezhette, hogy álláspontja nem áll biztos alapokon, az apácák pedig már nem tudtak tovább ellenállni az egyre befolyásosabb és monte Budensi et decimarum capellae S. Gerardi per Belam regem ab ecclesia Weszpr[imiensi] ademptarum certos reditus sales apellantur aequatici (!) ecclesiae Weszpr[imiensi] confert". Őrig; BTOE. I. 108; GÁRDONYI 1936. 61 32 Schier éppen ezen az alapon tagadta az 1255. évi oklevél valódiságát, mert ha azt figyelembe kell venni, akkor a margitszigeti apácákat illette volna a lelkész állítás joga. De, mivel a templom alapítói a polgárok voltak, s nem IV Béla, így ezek a jogok is állandóan náluk voltak és maradtak SCHIER 1774. 18-19; KUBINYI 1994. 76-78; KUBINYI 1999. 273-274. 33 BTOE. I. 222-223. No. 207; KOLLÁNYI 1906.190-191; GÁRDONYI 1936. 61-62. 34 MVH I. 21-22; THEINER I. 453; GÁRDONYI 1936. 62. 35 AQ II. 587-588. No. 501; MREV II. 58; GÁRDONYI 1936. 62; JANKOVICH 1959. 76; KUMOROVITZ 1963.133-134.19. j. 36 AQ IV 626-630. No. 367; MOL DL 3854; GÁRDONYI 1936. 62. 1346. április 6-án János kápolnaispán még arról adott hírt, hogy Miklós plébános az apácák javadalmát húsz márkáért kibérelte, de bérleti kötelezettségének nem tett eleget. MOL DL 3975. 37 MREV II. 384. No. CDXCVIII; GÁRDONYI 1936. 62. tekintélyesebb város nyomásának. Végül is János veszprémi püspök közvetítésével megegyeztek. Az apácák Budafelhévízen kaptak a várostól egy Duna melletti fürdőt, aminek fejében lemondtak minden jogigényükről, amit a budavári Szűz Mária egyház jövedelmeiben „birtokolni hittek vagy reméltek', amint azt I. Lajos király 1355. április 22-i oklevele tanúsította.

38 A város és plébánosa ezután szabadon rendelkezhetett plébániája

39

és jövedelmei felett az uralkodók időnkénti befolyásától eltekintve. Az új állapotokat tükrözték már a 14. század végén kezdődő plébániahatár perek és a 15. század elején született Budai Jogkönyv.

40 (7. kép) A régmúltból egyedül a budavári Szűz Mária egyház királyi alapítása maradt meg, amely alapján az továbbra is az esztergomi érsek joghatósága alá tartozott,

41 és így került be a pápáknak, magyarországi exempt egyházakat felsoroló bulláiba is.

42 (8. kép) Az exemptio okát Gárdonyi Albert a városok szabad plébános választási kiváltságából vezette le, de ezt a tételét Fügedi Erik és Kubinyi András is cáfolták, s mindketten a királyi alapításra és a királyi kápolnák rendszerére vezették azt vissza.

43 A budavári Szűz Mária plébánia esetében a források szerint az alapító király IV Béla volt. H. Gyürky Katalin Budán nagyon sok régészeti ásatást végzett, s ő volt a domonkos kolostor végső feltárásának vezető régésze is. Eredményeiről számos tanulmány és egy könyv is megjelent. A kolos12 IX. Bonifác pápa 1389. november 14-i és 1400. május 1-i bullái. BTOE III/L 36-37. No. 87 és 151-153. No. 308; II. Pius pápa 1464. június 12-i bullája. MOL DF 237327 (Esztergomi kápt. m. It. 44^-5). 13 GÁRDONYI 1933. 163-182; GÁRDONYI 1936. 60-68; FÜCEDI 1959. 396-397; FÜGEDI 1960. 119-120; FÜGEDI 1981. 300-305; KUBINYI 1994. 76-77; KUBINYI 1999. 276-277. 38 AQ VI. 288-289. No. 188; MOL DL 4509. DL 10517. DL 10523; GÁRDONYI 1936. 62; KUBINYI 1973. 75. 39 A 14. század közepéig csak egy budai plébániáról tudnak a források. 1324-ben I. Károly király Nagymaros részére kiadott kiváltságlevelében többek között azt is biztosította, hogy egyházi ügyekben a polgárok felett a plébános ítél, aki mint a budai plébános közvetlenül az esztergomi érsek joghatósága alá tartozik. FEJÉR VIII/2. 514-517; MOL DL 2247 és DL 2248. I. Lajos király 1355-ben az Óbudát felosztó oklevelében a királynéi város plébánosának jogkörét úgy szabályozta, hogy a bérmálás és más szentségek kiszolgáltatását illetőleg a budai plébánossal azonos jogokat élvezzen azzal a különbséggel, hogy az óbudai plébánia az óbudai prépost joghatósága alatt maradt. KUMOROVITZ 1976. 286. 40 A plébániahatár perek kitűnő topográfiai elemzését legutóbb Végh András végezte el. VÉGH 2002. Függelék; BUDA város jogkönyve I—II. 21 23. 173. 249. fejezetei. A plébánia további történetére az említett irodalmakon túl ld. még: KUBINYI 1968. 217-218; KUBINYI 1973.15-17. 75.153-155; KUBINYI 1991a. 25-26; KUBINYI 200115-19. 41 Az esztergomi káptalan 1397. évi vizitációja az érsekséghez tartozó plébániák között sorolta fel. KOLLÁNYI 1901 43. 97