Budapest Régiségei 37. (2003)
Végh András: A Magyar Tudományos Akadémia budavári épületegyüttesének története a város alapításától 1686-ig 209-235
A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA BUDAVÁRI ÉPÜLETEGYÜTTESÉNEK TÖRTÉNETE A Z.60. telken álló házat 1696-ban a ferencesek lakták. A részben jó falakkal, boltozatokkal, pincével rendelkező telek volt az első az Uri utcai oldalon a ferences templomtól délre, amelyben lakni lehetett kisebb javítások elvégeztével. A ferences kolostor felépülte után, 1743-ban a telket a ferencesek átadták a klarisszáknak, akik a déli részen az új templomot építették fel, a telek északi végén alakították pedig ki az újabb közt, amely ettől fogva a ferenceseket és a klarisszákat elválasztotta. Ez a köz a mai templomépület északi oldalán lévő kapubejárat helyén vezetett, tehát a telek északi határa a mai kapubejárat északi falával egyezik. A templom homlokzata mögött, a hajó északi oldala alatt ma is épen áll egy dongaboltozatos pincehelyiség, amelyet a templom kriptája számára átalakítottak, de nyilván megelőzte a templom építését. Részét képezte az első ferences rezidenciának és feltehetően azonos a Zaigerben említett pincével. A középkori eredetet falkutatással lehetne igazolni." A Z. 59. és a Z.58. telkek már az egykori ferences kolostor Uri utcai szárnya alá, vagyis a mai Uri u. 51. területére esnek, 1696-ban mindkettő a ferencesek tulajdonában volt, de csak csekély falakat találtak rajtuk. 12 Ha a telkekhez még hozzámérjük az itt következő Franciscaner Gässl-t, éppen elérjük a ferences kolostor kerengővel körbejárható központi épületének déli homlokzatát. 13 Ez megerősít szerkesztésünk helyes voltában, hiszen a ferences kolostor központi épületét a Z.57. telkén emelték, és - mint látni fogjuk az Országház utcában végzett telekrekonstrukció során is éppen ezt a déli homlokzati vonalat értük el. A Franciscaner Gässl tehát eredetileg a 17-18.század fordulóján épült új kolostor déli homlokzata előtt vezetett át egyenes vonalban. Horler és Weidinger rekonstrukciója ezen a ponton hibás, mivel az Uri utcai oldalon egy teljes telek szélességű kiugrást feltételezett a Z.57. ferences telken, amely erőteljes törést eredényezett az utca nyomvonalában. A Z.57. telek (a mai Uri u. 53. területén) a ferencesek tulajdona volt 1696-ban, amelyen templomot és temetőt találtak az összeírok és amely a kolostor felépítésére szolgált. A középkori Szt. Mária 11 Z.60. Ain Haus in der herrn gassen; hat noch zum TheiU guets gemeür, gwölbe und Keller P: P: Franciscaner wohnung haus ad interim g: 8 cl. 5 seh., r: 7, re: 19 cl. 2 seh, 1: 20 (16,75 m). A pincét megemlíti: BORSOS 1974. 59. Ld. 3. jegyzet. 12 Z.59. Ain Haus in der herrn gassen; hat noch wenig Fundation maurn P: P: Franciscaner, g: 7 cl. 5 seh, r: 7 cl. 1 seh, re: 18 cl. 2 Vi seh., 1: 19 cl. 2 seh. (14,85 m); Z.58. Ain egghaus in der herrn gassen; hat noch etwas von alten maurn P: P: Franciscaner g: 7 cl, r: 8 cl. 3 seh., re: 18,1:18 cl. 2 Vi seh. (13,27 m) a Hier auf folgt das Franciscaner gässl lauft von der Herrn: bisz in die böckhen gassen, hat an der Herrn gassen: 4 cl. 4 seh. und an der böckischen 5 cl. (8,85 m) Magdolna plébániatemplomot, a török kézbe esett városban feltehetően a tizenötéves háborúig még használhatták a keresztények, majd elvették, átalakították és Győzelem, vagy Órás dzsáminak nevezték. A katolikusok hitéletét a török időkben ferences szerzetesek látták el, ez lehet talán a magyarázata annak, hogy a török város egyetlen keresztény templomának romjait igényelték maguknak középkori rendházuk helyett, amelynek emléke - úgy tűnik - elenyészett. 14 A templom közvetlen szomszédságában a törökök már a 16. század közepén alsófokú iskolát (mektebet) alapítottak, amelyhez egy kisebb mecset is csatlakozott. A mecset még a visszafoglalás idején készült egyes térképeken és látképeken is feltűnik, tíz év után az összeírásba már nem jegyezték fel, nyilván lebontották az iskola épületeivel együtt, hogy helyet adjon a kolostornak. A Z.57. telek a templomtól délre már a kolostor kitűzött méreteit mutatja, hiszen a tíz évvel korábbi Hauy-féle felmérés - mint majd látni fogjuk - ezen a területen teljesen eltérő beosztást és kis utcát mutat. A Z.57. telek a templomtól északra eső területre is kiterjedt, amely megegyezni látszik a Hauy- és de la Vigne-féle térképek ábrázolásaival, talán itt lehetett az összeírás szövegében jelzett temető. 15 A Z.116. telek a mai Országház u. 26. számmal azonos polgárház, amely falaiban és pincéjében középkori maradványokat őriz. 16 Az összeírás szerint 1696-ban jó falakkal, boltozatokkal és pincével bírt. 17 A Z.117. telek a mai Országház u. 28. déli szélén egyes helyiségeiben szintén polgárház részleteket őriz, amelyeket a klarissza kolostorba, majd az Országház épületbe integráltak. A Zaigerben némi régi falról tettek csak említést, a házrészletek az 1748-ban klarissza kézbe került barokk lakóházból is származhatnak. A telek északi határát a homlokzaton megfigyelhető törésnél találjuk. 18 14 SZEBENI-VÉGH 2002. 617-632. A ferencesek új kolostora helyének kijelölése mindenesetre további kétszáz évre összezavarta Buda középkori egyházainak helyrajzát, csupán a 19. század végén tisztázta Römer Hóris és Némethy Lajos a templomok eredeti patrociniumait. 13 Z.57. Ain Kürchhoff sambt der Kürchen alwohin der P:P: Franciscaner Kloster khommen solte g: 48 cl. r: 43 cl. re: 36 cl. 1: 37 cl. Der P:P: Franciscaner gartten von Kirchhof oder Kloster bisz zum wohl hat in der lenge: 48 cl. und in der braidte 43 cl. 16 HORLER 1955. 411-412. 17 Z.116. Ain Haus in der Böckh. gassen; hat noch guets gemeür, gwölber un Keller. Nicolaus Schweighardt bürg. Schuechmacher seel. Erben g: 9 cl. 5 seh, r: 8 cl. 5 seh, re: 17 cl. 3 seh, 1:17 cl. 3 seh., (18,32 m). Pincéje ma is megvan. 18 Z. 117. Ain Haus in der Böckh gassen; hat noch etwas uon alten maurn. g: 9 cl. 1 Vi seh., r: 8 cl. 5 seh, re: 17 cl. 3 seh, 1 17 cl. 3 seh., (17,24 m) 211
