Budapest Régiségei 37. (2003)

Végh András: A Magyar Tudományos Akadémia budavári épületegyüttesének története a város alapításától 1686-ig 209-235

VÉGH ANDRÁS A Z.118. telken 1696-ban csupán kevés régi fal és egy beomlott pince állt. A pincét a későbbiekben kijavították a polgárház újjáépítése során és ma is megtalálható a fent említett homlokzativonal-töréstől északra eső helyiség alatt. A pince az utcára merőlegesen álló, dongaboltozatos helyiség, déli oldalfala a Z.117 és Z.118. határán fut. Középkori részeit falkutatással kellene tisztázni.

19 A Z.119. teleknek ma semmilyen részlete már nem látszik, 1696-ban még némi régi falat figyeltek meg itt és egy összeomlott és eltömődött pincét, nem is épült be újra 1748-ig, amikor klarissza kézbe került .

20 A Z.120. telken 1696-ban még régi falak álltak és egy összeomlott és feltöltődött pincét találtak az összeírok. A 18. század elején a telek északi részét hozzácsatolták a Z.121. telekhez, a fennmaradó részen pedig kis közt alakítottak ki, amely a Z.61. telken nyitott közben folytatódott.

21 A Z.121. telek a 18. század elején polgárházként épült újjá, miután 1696-ban még jó falakat, boltozatokat, pincét írtak itt össze. A ház 1743-ban klarissza kézbe került, majd a klarisszák és a ferencesek közti egyezség alapján a két kolostort elválasztó újabb kis utcát vezették az egykori telken keresztül. Az új köz iránya az új klarissza templomhoz igazodott, ezért a telek északi sávjában egy kisebb területsáv átkerült a ferencesekhez. A polgárház ház teljes bontása után helyére először a klarissza kolostor újabb szárnya került.

22 A Z. 122. telken 1696-ban még szintén jó falak, boltozatok és pince találtattak, amelyek mára mind föld alá kerültek. A 17. század végén óta ferences kézbe került telken a középkori polgárház maradványait lebontották. A telek északi végénél ért ki a Franciscaner Gässl az összeírás idején. A kis utca után pedig a ferences kolostor központi épületének tömbje következett. A Zaiger méreteit térképre vezetve jól Z.118. Ain Haus in der Böckh. gassen; hat wenig von alten maurn und eingefallene Keller g: 4 cl. 5 seh., r: 5 ci 3 seh., re: 18,1:18, (9,16 m). Pincéje ma is megvan. Z.119. Ain Haus in der Böckh. gassen; hat noch etwas von alten maurn und eingebrochene verschütte Keller g: 5 cl. 1 seh., r: 5 cl. 3 seh., re: 18, 1:18. (9,80 m) Z.120. Ain Haus in der Böckh. gassen; hat noch alte gemeür und eingebrochene verschütte Keller. Von dieser Brandstatt ist Herrn Postverwalter alhier Franz Martin Clar zu No. 121. 3 cl. 5 seh. Zugemessen und das Übrige zu eiener Interimgassel vorbehalten, g: 9 cl. 3 seh., r: 9 cl. 5sch, re: 18,1:18, (18,01 m) 121. Ain Haus in der Böckh. gassen; hat noch guets gemeür gwölber und Keller, g: 9 cl. 1 seh., r: 12, re: 18 cl. 1 Vz seh., 1:18 cl. 1 Vz seh., (17,38 m) Z.122. Ain egghaus in der Böckh. gassen; hat noch guets gemeür, gwölber und Keller, g: 11 cl. 1 Vz seh., r: 10 cl 4 seh., re: 18 cl. 3 seh, 1:18 cl. 3 seh. (21,33 m). Hier fangt an das Franciscaner Plätzel und gehet bis an die bluet gassen. látható, hogy a Franciscaner Gässl a központi épület déli szárnyának déli homlokzata előtt vezetett.

23 A HAUY-FÉLE FELMÉRÉS (1686) REKONSTRUKCIÓJA Buda város belső utcarendjét és telekosztásait bemutató legkorábbi térkép Rabattá császári hadbiztos hagyatékában maradt fenn, amelyet 1687 januárjában fejezett be Joseph Hauy hadmérnök.

24 A felmérés tehát közvetlenül a visszafoglalás után történt, az ostrom, majd a fosztogatás és tűzvész pusztításain átesett városban. A Hauy-féle térképet, mint legkorábbi ilyen jellegű emléket szokás a középkori állapotok forrásának tekinteni, ezért nem árt leszögezni, hogy a térkép a 17.század végén készült és valójában azt mutatja be, mivé vált a középkori város a törökök száznegyvenöt éves uralma után. Nem szabad ugyanis arról megfeledkezni, hogy a Török Birodalom népei egyebek mellett a nyugati modellt követő középkori magyar fővárosétól teljesen eltérő jelegű városi kultúrát ismertek, és Budára költözve eszerint is éltek igényeikhez formálva az elfoglalt várost. A Hauy-féle felmérés előnye, hogy a térkép mellett külön jegyzék tartalmazza a telkek homlokzati méreteit. Sajnos a jegyzék kiadásában több félreolvasás is szerepel, mint arra már Lócsy Erzsébet felhívta a figyelmet.

25 A jegyzék 59. és 60. számú telkei a kiadott jegyzékben átlagos telekmérettel szerepelnek, míg a térképen ennél jóval nagyobbak. Ez problémát jelent a Mária Magdolna templom déli oldalán vezető kis köz helyének meghatározásában. Az eredeti lista fényképfelvételének tanulmányozásával igyekeztünk kijavítani a kiadás hibáját. A H.66. telek megegyezik a Z.63. telekkel, vagyis az Uri u. 49. déli részén megőrződött polgárházzal.

26 Joseph de Hauy térképe és a hozzátartazó jegyzék Rudolf Rabattá császári főhadbiztos hagyatékában (Wien, HHStaA Ung. Fasc. 73/11. No. 25. 1687 Jänner Ofen. - térkép, Wien, HHStaA Ung. Fasc. 427. Konv. E. f. 129-130. -jegyzék) A térkép átrajzolt másolatát tudtam használni, amely a BTM Középkori Osztályának rajztárában található. A jegyzék fényképmásolata: BTM Középkori Osztály Fotótára 22217-2220. A jegyzéket kiadta: WEIDINGER-HORLER 1956. 29-32.1,2. melléklet. LÓCSY 1964. 11. j. H.66. - 56 Ps. (18,19 m). Ugyanennek a teleknek a mérete a Zaigerben 55 láb (9 cl. 1 sch., vagyis 18,01 m). A Zaiger és Hauy-felmérés adatai között kis különbséget mindig találunk. Mindez származhat a felmérések esetlegességeiből, hiszen egy közel húsz méteres homlokzat mérése során keletkezhetett 30 cm-es hiány a korabeli mérőeszközök használata mellett. De ne becsüljük alá ezen eszközök alkalmasságát, hiszen nem lehetett könnyű egy romos és újjáépülő városban minden esetben pontosan ugyanazokat a mérési pontokat jelölni ki a telekhatárokon. Ha ezeket a bizonytalanságokat figyelembe vesszük, kisebb, 30-60 cm-es (vagyis 1-2 lábas) mozgáshatárt kell megengedünk, hogy a felmérések adatait 212