Budapest Régiségei 37. (2003)

Végh András: A Magyar Tudományos Akadémia budavári épületegyüttesének története a város alapításától 1686-ig 209-235

VÉGH ANDRÁS kezdése után nyitottak a Zaiger 61. és 120. egymással hátoldalukon érintkező, jobbára beépítetlen telkek területén. Ez a köz választotta el a ferences és a klarissza ingatlanokat az Uri utcában 1743-ig, az új klarissza templom helyének megszerzéséig. Paulinyi megfigyelései szerint az Országház (Süttő) utcai oldalon a biztos kiinduló ponttól a Z.116. sz. telektől, az Uri utcai oldalon pedig a Z.63. sz. telektől számítva a méreteket a Z.61. és 120. sz. telkek nem esnek egymás mögé, az Uri utcai oldalon mintegy 10 öl hiányzik, vagyis egy teljes telek méretével rövidebb a telkek sora. Ezáltal a Z.61. a Z.118 és 119. sz. telkek mögé kerül, amely ellent mond a 18. századi térképeknek és a Zaiger utólagos bejegyzésének. Ezért fel kell tételeznünk, hogy a Zaiger írásakor a 62. számú telek szomszédságában egy telekről megfeledkeztek, vagy rosszul adták meg a méretet. Csupán ezen plusz telek közbeiktatásával kaphatunk a 18. századi helyszínrajzokkal egyező képet. Ha nem így tennénk a fent elmondottakon túl a helyszínrajzokkal összeegyeztethetlen helyre kerülne az első ferences rezidenciát magába foglaló Z.60. telek is. Jelentős csúszás keletkezik azonkívül a ferences kolostor telkén (Z.57.) és a Franciscaner Gässl nyomvonala megtörik, ahogyan azt Weidinger és Horler rekonstrukcióján láthatjuk is, mivel ők nem vették figyelembe a Paulinyi által megfigyelt hiányt.

6 Rekonstrukciónk során tehát beillesztettünk egy pótlólagos telket a Z.62. és Z.63. közé. A Z. 63. telek megegyezik a mai Uri u. 49. déli végével, amely alaprajzi elrendezésében, sőt részben falaiban is őrzi még egy középkori épület maradványait. Az utcai homlokzaton konzolokon nyugvó, a földszinti falsíkból kiálló emeleti részt tártak fel, mellette pedig a homlokzat déli végének két emelet magasságáig húzódó sarokarmirozását. A ház alatt kiterjedt, részben dongaboltozatos pincehelyiségek találhatók.

7 Az összeírás szerint 1696-ban jó falakkal, boltozatokkal és pincével rendelkezett. A középkori részek megtartásával épült barokk polgárházat a klarissza kolostorba integrálták főbb belső szerkezeteinek megtartásával. Ez a telek a kolostor Uri utcai homlokzatvonalának délről számított első töréséig tart.

8 6 WEIDINCER-HORLER 1956. 29-32. 7 BORSOS 1974. 59. A ház építéstörténetére vonatkozóan számos olyan megjegyzést tett, amelyet egyáltalán nem dokumentált, ezért nem kívánjuk idézni. Nem ismerjük az adatokat, amelyek alapján először egy az északi oldalon álló harántházat feltételezett, amely mellé későb egy déli harántház került, majd végül a kapualjat beboltozva kétemeletesre épült volna. Ez így a Gerevich László által megadott általános budai házfejlődési modell. (Ld. GEREVICH 1950.123-238.) A ház kutatásának konkrét eredményeit azonban - a homlokzaton kívül nem ismerjük meg a tanulmányból. A Z.62. telken és a pótlólag beszámított telken épült fel az első klarissza rendház és templom. A templom a mai épület Uri utcai homlokzatvonalán dél felől megfigyelhető második töréstől északra állt. Az összeírás betömött pincét és némi régi falat említ, amelyből ma semmi sem figyelhető meg. A barokk kolostor pincéjének délkeleti végében azonban található egy kisméretű helység, amely túlnyúlik az udvari homlokzaton az udvar alá. A helyiség boltozatai rendkívül zavarosak, többszörös átépítést jeleznek. Nyilván a kolostorszárny építését megelőző pince maradványa, amely éppen az első klarissza templom alá esik, esetleg kapcsolatba hozható vele. A kérdést csak falkutatás tudná tisztázni.

9 A Z.61. telket, amelyen a pince eltömődött és csak egy kisebb falrészlet állt 1696-ban, megosztották már a Zaiger készítése idején és északi részét a ferencesek rezidenciájául szolgáló 60. számú telekhez csatolták. Az elcsatolt résztől délre a 18. század elején kis közt alakítottak ki, amely elválasztotta a ferences és a klarissza ingatlanokat. Később az új klarissza templom déli része és tornya, valamint a csatlakozó rendházépület került a telek helyére. A Zaiger által felmért telek egy kisebb részletét mégis sikerült megfigyelni a pincében. A klarissza templom tornyát ugyanis egy tömedékelt korábbi pincébe építették be, az utcára merőlegesen álló dongaboltozat ívei és az oldalfalak részletei jól láthatóak. Feltehetően ez a maradvány azonosítható a Zaiger által említett betömött pincével. Középkori eredetét falkutatás tisztázhatná. A pince a Z.61. telek északi oldalán helyezkedik el, közvetlenül mellé épült északról egy másik pincehelyiség, rendkívül vastag közös falukat telekosztásként értelmezzük. Az így megfigyelt telekosztóvonal egybeesik a Z.61 telek kiszerkesztett északi határával.

10 8 Z.63. Ain Haus in der herrn gassen; hat noch guets gemeür, gwölber und Keller. H: martin Kalcher, g: 9 cl. 1 sch., r: 8 cl. 5 sch., re: 20 cl. 5 sch., 1: 20 cl. 5 sch. (18,01 m) 9 Z.62. Ain Haus in der herrn gassen; hat noch etwas von alten gemeür und verschiffe Keller: g: 10 cl. 5 sch., r: 11, re: 20 cl. 5 sch., 1: 20 cl. 5 sch. (20,54 m). A Zaiger felmérésén egy telek hiányzik! A pincerészietet ismertette: Borsos 1974. 59. 10 Z.61. Ain Haus in der herrn gassen; hat noch ein Theill gemeür und verschitte Keller ist ein Theill daruon zur Wohnung für die P: P: Franciscaner applicirt. Von disser Brandstatt ist etwas zu einem Interimsgässel vorbehalten und das übrige, ut L. 1. Fol 57, Herr Obercomissario Reütter Zu No. 62 zuegemessen worden, g: 9 cl. 2 sch, r: 9 cl. 5sch, re: 20, 1: 20 cl. 5 sch. (17,70 m). A pincemaradványt Borsos Béla már megfigyelte, ám tévesen az északról vele szomszédos pincével összetartozónak, egy telek részének képzelte. Ennek a véleménynek ellentmond a két pince közötti falvastagság, amely nem engedi meg, hogy a két pince közötti részre kapubejárót feltételezzünk. BORSOS 1974. 59. 210