Budapest Régiségei 37. (2003)

Gerő Győző: A buda-vízivárosi Tojgun pasa dzsámi és a Tojgun pasa mahalle 197-208

BUDAPEST RÉGISÉGEI XXXVII. 2003. GERŐ GYŐZŐ A BUDA-VÍZIVÁROSI TOJGUN PASA DZSÁMI ÉS A TOJGUN PASA M AH ALLE* A török Buda topográfiáját szinte a teljes pontosság igényével elsőként Fekete Lajos határozta meg, megállapításaiban máig is megbízható művében.

1 A város jelentősebb épületei mellett az egyes városrészek - a mahallék-helyének és kiterjedésének pontos meghatározására is nagy gondot fordított. Különös figyelmet szentelt az egykori magyar város és a török város helyrajzi adatainak a kontinuitás szempontjából történő vizsgálatára, valamint az egyes épületek és városrészek megjelenítésére a mai város helyszínrajzában. Munkája alapján nyomon tudjuk követni Buda történeti helyszínrajzát a középkortól a törökkoron át napjainkig. Fekete a rendelkezésére álló gazdag török és nyugati források felhasználásával alkotta meg a török Buda helyszínrajzát, amelynek megállapításait a későbbi régészeti kutatások legföljebb csak finomítani tudták, de alapjaiban azt nem változtatták meg. Az utóbbi évtizedek során és a közelmúltban is a Vízivárosban jelentős régészeti ásatások és kutatások folytak, amelyek nemcsak a középkor, hanem a törökkor szempontjából is számottevő új eredményeket hoztak, így a pontos topográfiai meghatározások tekintetében is.

2 A Víziváros különböző területein - az egyes középkori városrészek központjaiban - végzett kutatások egyike - a török Tojgun pasa mahalle - volt. Ez utóbbi helyen az ásatásokon kívül lehetőség nyílott épületrégészeti feltárásokra is. A török Buda egyik legkorábban kialakult mahalléja a vízivárosi Tojgun pasa mahalle volt, amelyet Evlia Cselebi az alábbiakban írt le a „Nagy külváros" azaz a „Víziváros" ismertetése során: „Az Akhor kapun bemenve, újra nyugatra kell menni és ezeket a városrészeket Dujgun pasa erődítményszakaszának nevezik. Különálló várfala van. Ennek kapuján bemenvén az a főút (a mai Fő utca) újra nyugat felé vezet s ezeket a városrészeket ' A jelen tanulmány az OTKA támogatásával készült. Németül megjelent az Acta Orientalia Hung. Vol. 54. (2001) No. 4. 1 FEKETE 1944. 72-122. 2 VÉGH 1998. 15-17. Szulejmán pasa erődítményszakaszának nevezik'.

3 Fekete a mai város területén a Tojgan pasa bőimét így határozta meg: „a várhegyről a mai Apor utca táján a Dunához vezető bölmefalon túl az ezen át nyíló Istálló kapun (Ahorluk kapusu) a Tojgun pasa bőimébe lehetett eljutni, amely körülbelül a Vigadó tájáig terjedt. Ehhez csatlakozott észak felé a Szulejmán pasa bölme".

4 Mint a későbbiekben látni fogjuk ez utóbbi megállapítását az újabb kutatások annyiban módosítják csupán, hogy a volt budai Vigadó épülete még a bölme, illetve a mahalle területére esett.

5 Úgy tűnik, hogy a bölme és az azonos nevű mahalle területe valójában azonos, miután az falakkal részint lehatárolt volt. Evlia Cselebi a Tojgun pasa mahallét is említi, mint a nevezetesebb városrészek egyikét. Tojgun a török uralom kezdeti időszakában két ízben is volt budai pasa

6 és miként elődei - majd későbbi utódai is - igyekezett alapítványaival a várost gazdagítani, megteremtve ezzel a nevét viselő mahalle központját. Budai alapítványai közül Evlia Cselebi Tojgun pasa dzsámiját és medreszéjét, valamint fürdőjét említi.

7 Tojgun pasa alapítványainak helyét Fekete „a mai kapucinusok temploma tájékán" jelöli és mint mondja „igazán csak Musztafa és Tojgun pasák alapítványai árasztottak tisztább török-mohamedán légkört maguk körül."

8 Tojgun pasa nagyarányú építkezései minden valószínűség szerint budai korszakának első, hosszabb szakaszára tehető. Építkezéseiről elsőként Dernschwam tudósít, aki 1555 augusztus elején átutazóban tartózkodik Budán és látogatást tesz a Vízivárosban. Dernschwam erről így ír: „Budán Tujgun, a mostani pasa hatalmas fürdőt emelt az Ágoston-rendiek kolostora előtt, amely a feketebarátok hajléka volt; mindenhonnan idefuvarozzák a 3 FODOR 1985. 280. 4 FEKETE 1944. 91. 5 GYÜRKY 1971. 235-140. 6 GÉVAY 1841. 6, 10; FEKETE 1944. 216. 7 FODOR 1985. 282. 8 FEKETE 1944.106. 197