Budapest Régiségei 37. (2003)

Gerő Győző: A buda-vízivárosi Tojgun pasa dzsámi és a Tojgun pasa mahalle 197-208

GERŐ GYŐZŐ legszebb köveket."

9 Dernschwam jól ismerte Budát - ahol többször is megfordult - még a török előtti időkből, így topográfiai szempontból hitelesnek fogadható el, amint azt a legújabb ásatások is megerősítik. Az Ágoston rendiek középkori kolostorát Gárdonyi Albert korábban tévesen a Szombat kapu közelébe helyezte.

10 Fekete megállapítása, amely szerint az a mai Fő utca déli részén keresendő közel jár az igazsághoz. A régészeti kutatás megállapításai több tekintetben igazolják Dernschwam közlésének hitelességét e vonatkozásban, amint azt majd a későbbiekben látni fogjuk. Mint látjuk 1555-ben még a fürdő építése folyik, ami nagy valószínűséggel feltételezi, hogy a mahallé központját képező dzsámi ekkorra már felépült. A következőkben elsősorban a Tojgun pasa dzsámival kapcsolatos kutatásokat és annak eredményeit ismertetném, természetesen az analógiák felhasználásával történő eszmei rekonstrukció igényével. A mai Fő utca 32. sz. alatti kapucinusok temploma (az alsó-vízivárosi plébániatemplom) mai épületében az itt állott Tojgun pasa dzsámi jelentős részleteit feltételeztük, amit még a kutatás előtti helyszíni vizsgálatok is megerősíteni látszottak. Tojgun pasa dzsámijáról több ízben is történik említés a török uralom idején és a visszafoglalást követően is. A dzsámira, valamint a többi épületre vonatkozóan elsősorban a 17. század végi hadmérnöki felvételek nyújtanak jó támpontot. így különös figyelmet érdemel De la Vigne Budát ábrázoló helyszínrajza,

11 amely a leghitelesebbnek tekinthető. (2. kép) Ez nemcsak a dzsámit jelöli, hanem a fürdőt is, valamint egy nagyobb méretű oszlopcsarnokos épületet - valószínűleg egy árucsarnokot -, amelynek északi végénél egy keleti, nyugati végén egyegy kerek toronnyal megerősített falat is ábrázol. Ez utóbbi igen nagy valószínűséggel a bölme északi zárófala lehetett. Marsigli török térképe

12 csak a dzsámit tünteti fel, azonban Buda török épületeiről készített jegyzékében a fürdő is szerepel.

13 A visszafoglalást követően az akkor már a kapucinusok birtokában lévő dzsámiról s a környező épületekről 1782-ben készített helyszínrajz kisebb átalakítások ellenére is a dzsámi igen jó alaprajzát adja.

14 Mint már írtuk Dernschwam csak a fürdő építéséről tesz említést. Több mint két évtizeddel 9 DERNSCHWAM 1984. 498. 10 DERNSCHWAM 1984. 579, 729 jegyzet. 11 RÓZSA 1963. 69-72., Kat. 21. I. XXXIV 12 VERESS 1906. a 142 lap után 13 VERESS 1906.137. a 9. szám alatt. 14 VEREMUND 1927. 83. később, 1578-ban Lubenan meglátogatta a Vízivárost, és annak egyik dzsámiját eléggé részletesen leírja. Sajnos a dzsámit nem nevezi meg, de annak részletes leírása alapján egyértelmű, hogy az a Tojgun pasa dzsámijára vonatkozik. Lubenan így ír: „Február 21-én a janicsárokkal kimentünk, hogy meglátogassuk a várost és először az alsó Vízivárosban egy szép mecsethez jöttünk, amely ólommal volt fedve. Mellette egy magas torony és körül egy folyosó, amelyen a török papok minden három órában nappal és éjjel imára hívnak, mivelhogy egyáltalán nincs harangjuk. A belsőben sok üveglámpa függ és két nagy gyertyatartó, a padló szép szőnyeggel volt fedve és volt egy magas kő szószék ott. Ebben a mecsetben van a pasa eltemetve."

15 A dzsámi az 1686-os visszafoglalás harcai ellenére legnagyobb részt épségben maradt. A Tojgun pasa mahalle vakuf épületeinek topográfiailag egyetlen hiteles alaprajzi ábrázolását De la Vigne Buda 1686. évi ostromáról készült térképe őrizte meg. Ez a térkép a Víziváros teljes és részletes utca- és térhálózatát adja, amely állapot csaknem érintetlen volt még a 19. század végén is, de még ma is jól nyomon követhető a jelenlegi város- alaprajzban. A térképhez tartozó „legendában" a Vízivárosban - az Alsó városban - hét mecsetet és két fürdőt említ megnevezés nélkül. A mecseteket „Z"-vel, a fürdőket „et" (&) jellel jelöli.

16 Mindkét épülettípus alaprajza sematikus, így a dzsámit egy négyzet sarkán csatlakozó kis körrel, míg a fürdőt kis kupolákkal fedett téglalapnak ábrázolja. Ez a szituáció a mai várostérképre vetítve megfelel a jelenlegi Fő és a Ponty utcák, valamint a Szalag utca által határolt területnek. (2. kép) Természetesen ide számítandó a Corvin tér, amelynek északi végén - részben az egykori budai Vigadó épülete helyén - De la Vigne térképe egy nagyméretű téglalap alaprajzú oszlopcsarnokos épület alaprajzát tünteti fel, amelynek északnyugati sarkán egy nagy kerek torony áll. A toronytól délre a mai Fő utca keleti oldalán hasonló tornyot jelöl, amelyet a másikkal fal köt össze. Valószínűleg ez lehetett a bölme északi zárófala. Visszatérve azonban az oszlopcsarnokos építményre, amelyről nem ismeretes, hogy az Tojgun pasa alapítványa lenne, a mahallénak azonban mégis igen jelentős - elsősorban kereskedelmi jellegű - épülete, amely vagy arasta, vagy bedesztán, stb. lehetett. Mint az itt végzett kisebb méretű kutatás megállapította az épület középkori alapokra megy vissza.

17 A dzsámi épületére vonatkozó ábrázolások nem tekinthetők autentikusnak. A dzsámit ábrázoló 15 SAHM 1912-1920. I. 80. 16 RÓZSA 1963. 71. 17 GYÜRKY 1971. 235. 198